Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.
I. volební období.
2. zasedání.
Původní znění.
1962.
Interpelláció
a miniszterelnökhöz
a Podkarpatska Russi visszás állapotok megszüntetése tárgyában.
Beadja Borovszky Géza képyiselö és társai.
Második éve várja a felszabaditott ruthén nép az olyan nagyhangon beigért s a különbözö, már ratifikált békeszerzödésekben biztositott autonomiájának rozsás színben eiöre megfestett elönyeit Mindidáig azonban csak annyi változás történt, hogy ma a régi magyar szolgabirák helyett a különbözö országokból összesereglet hivatalnokok ézrei uralkodnak a szerencsétlen ruthén népen. Akkor amidön olyan munkásokat, akik évtizedek óta Ruszinszkoban laknak azon a cimen kiüldöznek, hogy évtizedekkel ezelött máshol laktak, ugyanakkor Podkarpatska Russ közigazgatásának élén egy amerikai állampolgár állhat Zatkovic személyében, aki épen ugy, mint sok-sok Galiciábol és Ausztriábol idekerült és a köztársaságban honossággal nem biró hivatalnokok, föszolgabirák, ügyészek, tanárok stb. stb. állasaikban felelötlenül garázdálkodhatnak. Állandóan csak igérgetik a szomjnak az összehivását és amidön az végre mégis csak össze lesz híva, annak aligha lesz módjában az odaözönlött és a köztársaságban állampolgársággal nem biró hivatalnokokat az ottan elkövetett cselekedeteikért felelösségre vonni, mert azok, akik ez esetre nem fognak visszavándorolni saját hazájukba, annak az országnak védelmében lesznek, ahol most is honossággal birnak.
Ezek, rnellett a felelötlenül gárázdolkodó hivatalnokok mellett természetesen a Csehországból jölt hivatalnokok sem képezik a legjobbjait a köztársaság hivatalnoki karának. Hiszen köztudomásu, hogy Szlovenszkóba, de föleg Podkarpatska Russba a hivatalnokok legsilányabbjai jönnek és itten különösen áll az, amit a nép már közmondásként is használ, hogy Prágában nem lehét már hordárt, kapni, mert azgk elmentek Szlpvenszkóba hivatalnokoknak. Ilyen körülmények között azután nem várható rnás Podkarpatska Russban, mint ami valóban van: anarchia a közigazgatásban, szervezetlenség, fejetlenség az igazgatás más ágaiban, munkanélküliség és éhségjárványok.
Ami a közigazgatást illeti: Minden piciny helyiségben mindenki úrnak lartja magát a saját szemetdombján, aki felelötlenül, mint koronázatlan fejedelem uralkodik itten. A huszti szolgabiró például saját hatáskörében feloszlatja a szocialdemokratapártot és a dolog nélküli csendöröket azzal foglalkoztatja, hogy azokat falurol-falura küldi, hogy a pártkönyvecskéket a szocialdemokratapárttagjaitol elszedjék. Nem kisebb oka van erre a szolgabirónak, mint az, hogy a szocialdemokratapárt, amely az egész köztársaság területén müködik, épen Önagyságának felejtette el bemutatni jováhagyás végett alapszabályait. Hogy ugyanazon zsupanatusnak területén a párt müködik s hogy aza zsupán is, akinek a föszolgabiró alá van rendelve s ki a föszolgabirónak hivatali fönöke naponta hivatalosan érintkezik a párltal, az nem számit a szolgabirónál, aminthogy az sem számit, hogy Podkarpatska Russban ugyanennek a pártnak, két egy magyar és egy ruthén nyelven megjelenö hivatalos közlönye is van, ami csak ugy lehetséges, ha maga a párt is el van ismerve. Mit ér az, hogy ha a zsupán, a kormányzó, a minisztepelnök, vagy akár a köztársasági elnök elismeri a pártot, hogyha azt ö, a szolgabiró nem akarja elismerni. De azt hinné valaki, hogy a huszti föszolgabiró azért garázdálkodhat, mert a központi igazgatási közegektöl távol esik? Aki azt hiszi annak csak be kell nézni Uhorodra, ahol központi igazgatás, kormányzoság van s magában e városban körülbelül háromezer hivatalnok igazgatja egymást. Igy vannak ottan elsö, másod-és harmadfoku hatóságok anélkül, hogy valaki is meg tudná mondani az egyes különbözö instanciáknak egymással szémbeni hatáskörét. Uhorodon a fövarosban isa rendörkapitány, Faltin olyan nagy úr, hogy záróra meghosszabbitást engedélyezhet azon a cimen, hogy egy Fekete Irén nevü primodona búcsuzkodik az uhorodi fiatalságtól, és Okolicsányi kapitánnytól. Ugyanez a fökapitány revolverét veszi elö akkor, amidöu a munkástermelöszövetkezet a rendörségnet szállitott csizma áráért keresi fel és olyan választ ad, hogy pénz helyett revolvergolyó kell a munkásoknak. Ugyan ennek a rendörfökapitánynak a pribékjei azután Podkarpatská Russ fövárosában védtelen munkásokat a rendörszobába cipelnek, hogy amugy Horthy módra bántalmazzák öket. Megtörténik Uhorodon az is, hogy törvény ellenére házkutatásokat, személymotozásokat tartanak a rendöri közegek akkor, amikor a törvény rengelkezése szerint csakis a vizsgálóbiró irásbeli végzése alapján lehetségea ilyesmi . . Amikor tisztviselöket ilyen dolgok foglalnak le, akkor nem is várható, hogy azoknak idejük legyen a nép érdekében is valamit tenni . . Igy azután a ruthén nép éhezik, talán többet, miot amennyit éhezett a magyar uralom alatt. A tisztviselök megkapják ugyan a maguk nyolc kilogram fejadagjáikat lisztben, mintahogy nem mulasztják el havonként felvenni a száz darab szivart sem akkor, amidön a lakosságnak csak húsz darab jut, s lisztben pedig csak 12 kilogram, az is nagyrészt kukuricalisztben. Beregszészban például, ahol a tisztviselök szintén megkapták eddig is a maguk nyolc kilogramos fejadagjáikat, a munkásság csak egyrésze kapott egyetlenegyszer négy kilogram lisztet, mig máskor és a többi 2 és 3 kilogramos lisztadagok lettek kiadva, azonban a ruthén falvakban még ennyi sem s bátran mondható, hogy Karpalorusszia legnagyobb részében az egy és két kilogramos havi lisztkiutalások a normálisak. Természetesen nagyrészben ez is kukorica. A lakosságnak az sincsen módjában, hogy másutt szerezze be lisztszükségletét. Éber csendörök és szorgalmas fináncok vigyáznak arra, hogyha valamelyik éhezö ruthén családja számára Amerikából hozott dollárokért messze földön, határontúlrol becsempész valamicske lisztet, hogy azt azután idejében töle elvegyék.
Az éhségnél csak a munkanélküliség nagyobb és ez már olyan mérvü, hogy legtöbb helyen a munkásság a szükön kiszabott porciókat, amil a hatosági élelmezés juttat neki, sem képes kiváltani. Munkásszövetkezetekben hónapokig fekszik a visszamaradt cukor. pelroleum, söt néha liszt is, mert nem keres a dolgozó ember annyit, amennyiért azt kiválthatná. Van elég bánya s gyár Podkarpatska Russban, de nincs aki goadoskodjék arról, hogy azokat a budapesti tökések üzembe helyezzék. Van a népjóléti minisztériumnak Podkarpatska Russban egy kirendeltsége hivatalnokokkal, de azért még ma sem kapnak a hadiözvegyek és hadirokkantak legnagyobb részben segélyeket.
Ott, ahol még folyik is a munka ott is az ügyetlen, vagy tudatlan tisztviselök állandóan zavarják munkájukban a munkásokat. Igy Aknaszlatinán, mely a köztáraaság egyetlen sóbányája napi 40 vaggont termel, hogyha ügyes tisztviselök volnának, ki volna . termelhetö a köztársaság napi nyolcvan vaggon sószükséglete, hol a zsupán, hol pedik a bányaigazgató nyugtalanitja a munkásokat. Hol a zsupán beszéli rá a munkásokat, hogy sztrájkba álljanak és így követeljék, hogy ö legyen a bányaigazgató, hol pedig a bányaigazgató tart hatalmas elöadást a munkásoknak arról, hogy a bányaüzem a közlársaságnak nemcsak nem fontos, mert sót külföldröl lehet rendelni, hanem Aknaszltina ugy is át lesz adva a románoknak. A munkaügyi minisztérium sem gondoskodik arról, hogy a munkásokkal megkötött kollektiv szerzödést betartsa, pedig ha az aknaszlatinai zsupán és bannyaigazgaló nem is, de a munkaügyi minisztérium jól lüdja, hogy sok millio tiszta hasznot jelent az államnak az aknaszlatinai sóbánya még ha nem is számitják azt az óriási hasznot, amit jelent az, hogy nem kell idegen országbol, idegen valutáért sót vásárolni.
Igy nem kaplák még mai napig sem az aknaszlatinai sóbányászok a kollekliv szerzödésbeo részükre kikötött olcsó és az állam terhére elölegezett ruhákat. Kaptak azonban e helyett a munkaügyi minisztérium tól egy bányászati exposilurát, megt elelö számu hivatalnokkal.
Az aknaszlatinai bányászokkal együtt még nem letl mai napig sem beváltva a lakosság jelentékeny részének bélyegzetlen oztrák-magyar bankjegyei. Podkarpatska Russ több vidékén például annakidején az összeiráskor nem volt elegendö nyomtatvány és most a beváltásnál, mert akkor blanketta hiányában a lakosság pénzét nem jelenthette be, nem akarják a pénzügyi hatóságok a péDzt a régi arányban beváltani A mostani munka mellett a pénzbeváltás különben még honapokig sem lesz befejezve., annak dacára, hogy az összes pénzügyi hivatalokat a pénzbeváltás foglalja le. Természetes, hogy a pénzügyi hatoságok a többi hatóságokkal együtt állandóan afelett siránkoznak, hogy nincsen elegendö hivatalnokuk. Ezért oly nagy a közigazgatási apparátus, holott a régi hivatalnoki létszámot már eddig is legalább megháromszorozták. Uhorod városának például a régi két readörkapitánya helyett ma már öl rendörkapitánya van, nem számitva be a kormányzoság mellett müködö rendöri prefektura személyzetét. Munkács városának is négy rendörkapitánya van a régi kettö helyett, aminthogy a tizenháromezer lakosu. Beregszásznak is ma már öt rendörkapitánya van a régi kettö helyett azonkivül, hogy a zsupáni hivatalból is hat rendörtisztviselö ébren örködik a rendre.
De amikor a hivatalok, tisztviselö hiányrol panaszkodnak, s amikor a beregszászi törvényszék nem birjá hónapokig elintézni a vizsgálati fogságban levök ügyeit álliólagos személyzet hiánya mialt, egyidejüleg ujabb és ujabb hivalalfönökjelöltek miatl ujabbi hivatalokat kreálnak. Igy Huszton és Uhorodon uj törvényszéket, Munkácson és Huszton uj pénzügyigazgatóságot terveznek felállitani. A lanfelügyelöknek is a száma legalább négy-ötszöröse annak, ami a háboru-elötti idökben volt, amidön a falvak iskolái be vannak csukatva tanitóhiány miatt.
A meglevö tisztviselök munkáját megneheziti még az a körülmény is, hogy azok a néppel nem tudnak érintkezni. Nem beszélve arról, hogy Podkarpatska Russ ruthénlakta vidékén, Ilosván megtörténhetett az is, ami másutt is elég gyakori, hogy a szolgabiró egy ruthén dolgozó munkásnak ruthénul megirt kézvényét azzal adta vissza, hogy ö nem tud ruthénul, és így a kérvényezö kénytelen a zsidó fiskálishoz menni és a kérvényt húsz koronáért németül megcsináltatni, azon a nyelven, amit a szolgabiró is ért. A tisztviselök de föleg a biroságok a felekkel és ügyvédekkel németül kenytelenek érintkezni, úgy hogy ruthén és a cseh nyelv helyett ma sokkal inkább a német nyelvet használják.
Ugyanekkor érintetlenül áll gróf Schönbornnak 240.000 hotdas dominiuma amikor az éhezö földmüvelö munka nélkül, ölbetelt kezekkel kénytelen éhezni, ha földesura harmadában vagy még jobban kizsákmányolva nem ad neki munkát.
Ilyen körülmények között természetesen csak napról-napra nö az elégedetlenség és ha, mint eddig, annak csökkentésére csak a tisztviselök száma lesz növelve, akkor Podkarpatska Russban minden statárium és az ottan százszámra hemzsegö rendörközegek dacára az éhség, munkátalanság és közigazgatási anarchia olyan állapotokat fog teremteni, amelyeken többé az a jóakarat sem fog segithetni, ami eddig a kormány részéröl hiányzott. Ma Podkarpatska Russ Csehszlovákiának nem Balkánja, hanem legsötétebb Afrikája, épen ezért, kérdjük a miniszterelnököt,
hajlandó-e a podkarpatska russi viszszás állapotok megszünletésére szükséges intézkedéseket megtenni, hajlandó é a legsürgösebben tárgyalás végetl Podkarpatska Russ alaptörvényeit benyujtani, hajlandó-e intézkedni, hogy annak alapján a válásztások mielöbb megtartassanak, és addig is meginditani a vizsgálatot az ottan elkövetett sok-sok szabálytálanságok meggátlására s arra, hogy a különbözö országok söpredéke, akiket a ruthén nép nyakára küldöttek, onnan eltávolittassanak? Eltávolittassanak továbba a felesleges és ottan illetöséggel nem biró és nem használható tisztvíselök is, megtorolni a munkássággal szemben elkövetett sérelmeket, intézkedni aziránt, hogy egyesek ne részesüljenek, mint eddig, kedvezményekben az összlakosság rovására?
Prága, 1921 janúar 16-án.
Borovszky,
Surányi, Nagy, Koutný, Malá, Kučera, Houser, Touil, Teska, Dr. meral, Blaek, Haken, Merta, Burian, Mikulíček, Svetlik, Skalák, Skaunicová, Krejčí, Kunst, Darula.
Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.
I. volební období.
2. zasedání.
Překlad.
1962.
Interpelace
poslance Borovszkého a společníků
ministerskému předsedovi
o zruení protimyslného stavu v Podkarpatské Rusi.
Dvě léta čeká osvobozeny rusínský lid na výhody samosprávy, s důrazem slíbené i v různých ratifikovaných mírových smlouvách zajitěné a ji napřed v růových barvách načrtnuté. Dosud vak stala se jen ta změna, e místo maďarských sluných vládne dnes nad ubohým rusínským lidem tisíce úředníků, kteří se sem shromádili z různých zemí. Současně v době, kdy dělníci, kteří po desetileté bydlí v Rusínsku jsou vypuzováni pod záminkou, e před desetiletími bydleli jinde, můe v popředí veřejné správy Podkarpatské Rusi státi americký občan v osobě atkoviče, který právě tak, jako mnozí a mnozí jiní sem přili a domovské právo nemající úředníci, vrchní sluní, právní zástupci, profesoři atd. atd. z Haliče a Rakouska, řádí nezodpovědně na svých místech. Stále jen slibují svolání somjy, a učiní-li tak konečně přece, bude tato sotva s to, volati k odpovědnosti nahrnuvi se tam, a domovské právo v republice nemající úřednictvo za spáchané činy, nebo ti, kteří by se v. tomto případě nevystěhovali zpět do své vlasti, budou pod ochranou té země, ve které mají domovské právo.
Vedle těchto neodpovědně řádících úředníků, samozřejmě ani z Československa přilí úředníci nepočítají se v úřednickém sboru za nejlepí. Jest veobecně známo, e na Slovensko a zvlátě do Podkarpatské Rusi přicházejí nejpatnějí úředníci a uskutečnilo se, co pouívá ji i lid za přísloví, e v Praze není mono sehnati listonoe, protoe odeli za úředníky na Slovensko. Za těchto okolností není mono v Podkarpatské Rusi očekávati nic jiného, ne co skutečně jest: anarchii ve veřejné správě, neorganisovanost, bezhlavost v jiných odvětvích správy, nezaměstnanost a hlad.
Co se týče veřejné správy: v kadé maličké místnosti povauje se kadý za pána na svém smetiti, který panuje nezodpovědně jako nekorunovaný panovník. Sluný v Hustě na př. rozpustí ve svém obvodu sociálně demokratickou stranu, a četnictvo, které jest bez práce, zaměstnává tím, e je posílá od vesnice k vesnici, aby odebírali členské kníečky přísluníkům soc. dem. strany. Sluný nemá k tomu ne tak nepatrný důvod, e soc. dem. strana, která působí na celém území republiky, opomenula právě jeho výsosti předloiti své základní stanovy ke schválení. e strana působí v tomté obvodu upanátu, e zde i upan, kterému jest vrchní sluný podřízeny a který jest vrchnímu slunému představený denně se stýká úředně se stranou neplatí, jako neplatí ani to, e tatá strana v Podkarpatské Rusi má i dva jeden v maďarském a jeden v rusínském jazyku vycházející úřední časopisy, co jest moné jen tehdy, jestlie sama strana jest uznaná. Co naplat, e stranu uzná upan, gubernér, ministerský předseda nebo snad hned i president, kdy on, sluný, ji nechce uznati. Někdo by se domníval, e sluný v Hustě můe proto tak řádit, e jest daleko od ruky centrálního ředitelství? Kdo by tomu věřil, nech jen nahlédne do Uhorodu, kde jest centrální ředitelství, gubernátorát, kde bezmála 3 tisíce úředníků řídí se navzájem. Tak jsou tam úřady prvního, druhého a třetího stupně, ani někdo můe říci, jaká jest vzájemná působnost těchto jednotlivých rozdílných instancí. I v hlavním městě Uhorodě jest policejní kapitán tak velkým pánem, e můe povoliti prodlouení policejní hodiny pod záminkou, e primadona Irén Fekete se loučí s mládei a s kapitánem Okolcsányim. Tentý vrchní kapitán, kdy se k němu dostaví dělnické výrobní drustvo pro peníze za čimy, které byly policii dodány, chopí se revolveru s odpovědí: místo peněz kulku z revolveru dělníkům. Ničemové tého kapitána zatahují v hlavním městě. Podkarpatské Rusi bezbranné dělnictvo do policejních místností, aby je po způsobu Horthyho uráeli. V Uhorodě se přihodí i to, e policejní orgány provádí protizákonné domovní prohlídky, kdeto podle nařízení zákona můe se ták státi jen na základě písemného nařízení vyetřujícího soudce. A tak hladoví rusínský lid snad jetě více, ne hladověl za maďarské vlády. Úředníci sice obdrí svoji 8 kg dávku mouky na osobu, jako si neopomenou vyzdvihnouti 100 doutníků na měsíc v době, kdy na obyvatelstvo dostane se jen 20, a z mouky jen 12 kg, a i to z větí části kukuřičné. Na př. v Beregsásu, kde úředníci podobně dostávali doposud svoji 8 kg dávku mouky na osobu, dostalo dělnictvo pouze jedenkráte po 4 kg, zatím co jindy byly vydávány 23 kg dávky, ale ve větině rusínských vesnic ani tolik ne a mono směle říci, e v Podkarpatské Rusi jest 12 kg měsíční moučná dávka normální. Jest samozřejmé, e i tato jest ve větině případů kukuřičná. Obyvatelstvo nemá ani prostředků, aby si opatřovalo mouku jinde. Bdělí četníci a pilní finančníci bdi, zda některá hladovící rusínská rodina za americké dolary z daleka ze zahraničí podloudně dopraví si trochu mouky, aby jim ji v pravý čas odňali.
Větí ne hlad jest nezaměstnanost, která dostoupila ji takového rozsahu, e dělnictvo na mnoha místech nemůe si vyplatili ani skrovně vyměřené dávky, které poskytuje úřední zásobování. V dělnickém drustvu leí po měsíce zbylý cukr, petrolej, ba někdy i mouka, jen proto, e si pracující člověk nevydělá tolik, aby si je mohl vyplatiti. V Podkarpatské Rusi jest dosti továren a dolů, ale není nikoho kdo by pečoval, aby je budapetí kapitalisté uvedli v činnost. Ministerstvo sociální péče má sice v Podkarpatské Rusi své úředníky, přes to vak větina válečných vdov a invalidů nedostává podpor.
Tam, kde se i jetě pracuje, ruí neikovní nebo nevědomí úředníci stále dělnictvo v práci. Tak v Aklaslatině kde jsou jediné doly na sůl v republice, kde se produkuje denně 40 vagónů, kdyby byli obratní úředníci, mohlo by se dobýti 80 vagónů, které by uhradily potřebu republiky brzy upan, brzy ředitel dolů znepokojují dělnictvo. Brzy upan přemlouvá dělnictvo, aby vstoupili do stávky a poadovali, aby on se stal ředitelem dolů, brzy ředitel dolu pořádá velikou přednáku dělnictvu o tom, e chod dolů jest pro republiku nejen bezvýznamný, jeliko sůl se můe objednati, z ciziny, ale e Aklaslatina bude beztak předána Rumunům. Ani ministerstvo veřejných prací se nestará, aby s dělnictvem uzavřenou kolektivní smlouvu dodreli a přece neví-li upan a ředitel dolů, ministerstvo veřejných prací dobře ví, e duly na sůl v Aklaslatině znamenají jetě i dnes mnohomilionový uitek, jestlie se nepočítá ani onen ohromný zisk, který znamená kdy se nemusí z cizích zemí, za cizí valutu kupovati sůl. Tak neobdreli aklaslatintí dělníci v dolech na sůl dodnes jetě v kolektivní smlouvě obsaené a na náklad státu zaloené atstvo. Dostalo se jim ale místo toho od ministerstva veřejných prací jedné hornické expositury s přiměřeným počtem úřednictva.
Značné části obyvatelstva spolu s aklaslatinskými horníky nebyly podnes vyměněny. neokolkované bankovky Rakousko-Uherské. Na př. v mnohých částech Podkarpatské Rusi v době soupisu nebylo dostatek tiskopisů a nyní při výplatě, jeliko tenkráte následkem nedostatku blanketů obyvatelstvo neohlásilo své peníze, nechtí finanční úřady vyplatiti peníze ve starém poměru. Při nynějí práci ostatně výměna peněz nebude ukončena ani za několik měsíců, přes to e vechny finanční úřady zaměstnává výměna peněz. Jest samozřejmé, e finanční úřady s ostatními úřady stále jen bědují nad tím, e nemají dostatek úřednictva. Proto jest aparát veřejné správy tak veliký, e počet starých úředníků se dodnes nejméně ztrojnásobil. Město Uhorod má ku př. místo dvou dřívějích kapitánů dnes ji pět, nepočítaje v to personál policejní prefektury při veřejné správě působící. Město Munkačevo má takté čtyři policejní kapitány místo dvou dřívějích, jako i v Beregsásu, která s 13,000 obyvatel má ji dnes 5 policejních kapitánů místo dvou dřívějích a mimo toho i ze upanského úřadu bdí 6 policejních úředníků nad pořádkem.
Současně v době, kdy si úřady stěují na nedostatek úřednictva, a kdy u soudu v Beregsásu nemohou po měsíce skončiti záleitosti těch, kteří se nalézají ve vyetřovací vazbě, zdánlivé pro nedostatek personálu, následkem kandidace nových úředních přednostů zřizují se nové úřady. Tak zamýlí se zříditi v Hustě a v Uhorodě nový soud, v Munkačevě a v Hustě nové finanční ředitelství. I počet kolních inspektorů zvýil se pětinásobně oproti časům předválečným, třebae vesnické koly jsou zavřeny pro nedostatek učitelstva.
Práci úředníků také ztěuje, e se neumí stýkati s lidem. Nemluvě o tom, e se v Ilově v Podkarpatské Rusi, v krajině, která jest obydlena Rusíny, mohlo přihoditi, co i jinde jest dosti časté, e jistý sluný vrátil rusínskému dělníku rusínsky napsanou ádost s tím, e neumí rusínsky, a tak adatel byl nucen dojíti si k idovskému advokátovi a nechati si vyhotoviti za dvacet korun německou ádost, tou řečí, které rozumí i sluný. Úředníci, ale hlavně soudy a advokáti jsou nuceni stýkati se německy, take místo rusínského nebo českého jazyka uívají spíe jazyka německého.
V době, kdy zemědělci bez práce, s rukama v klíně musí hladověti, jestlie jim statkář na třetinu nebo jetě s větím vykořisováním nedá práci, sloji panství hraběte Schönborna nedotknuto.
Za těchto okolností jest samozřejmo, e nespokojenost den ode dne vzrůstá, a jestlie, jako dosud, k jejímu zmírnění bude, zvyován jen počet úřednictva, pak přes stanné právo a přes sta hemících se policejních orgánů vyvodí hlad, nezaměstnanost a veřejnosprávní anarchie takový stav v Podkarpatské Rusi, jemu n odpomůe ji ani dobrá vůle, která dosud se strany vlády chyběla. Dnes není Podkarpatská Rus Balkánem Československa, nýbr nejtemnějí Afrikou, a právě proto táeme se pana ministerského předsedy:
je-li ochoten učiniti opatření ke zruení protismyslného stavu v Podkarpatské Rusi?
je-li ochoten předloiti základní stanovy Podkarpatské Rusi za účelem nejrychlejího vyjednávání?
je-li ochoten působiti k tomu, aby na základě jich byly co nejdříve vypsány volby, a do té doby naříditi vyetřování k zamezení mnoha a mnoha nepravidelností, a proto aby jednotlivé osoby neměly podílu, jako dosud, ve výhodách na vrub vekerého obyvatelstva?
V Praze dne 16. ledna 1921.
Borovszky,
Surányi, Nagy, Koutný, Malá, Kučera, Houser, Touil, Teska, Dr. meral, Blaek, Haken, Merta, Burian, Mikulíček, Svetlik, Skalák, Skaunicová, Krejčí, Kunst, Darula.