Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.

I. volební období.

3. zasedání.

Původní znění.

2496.

Javaslat.

Beadjak Szent-Ivány József, Füssy Kálmán és társai képviselök.

Mondja ki a képviselöház:

Szlovenszkó azon területén, ahol a pénzlebélyegzés 1919 márciusában meg nem történt és a magyarországi kommunista uralom altal kiadott fehérpénz törvény-e fízetésí eszköz volt, amnnyiben a területek megszállásakor a csehszlovák polgári vagy katonai hatóságok annak elfogadására kényszerítették a lakosságot, oly kommunista bankjegyek és az osztrák-magyar bank által garantált jó seriesü fehér pénzek, melyek beigazolhatóan 1919 augusztus hó 1 elötti idöben közintézmények, föként szövetkezetek tulajdonában voltak, a kék pénzzel egyenlöen kicseréltessenek és beváttassanak.

Ezen határozat végrehajtására a kormánynak utasítást adjon.

Indokok:

Szlovenszkó egyes részei 1918 végén és 1919 elején a csehszlovák katonaság által megszállva nem lettek s így ezeken a területeken 1919 márciusában a bankjegylebélyegzés meg nem történt és a bolseviki uralom vette kezdetét, melynek folyománya volt a szovjetpénz (fehér pénz) forgalomba hozatala. A bolseviki betörés alkalmával Szlovenszko ujabb területeit árasztották el ezekkela bankiegyekkel és ezek elfogadására természetszerüleg mindekit kényszerítettek. Mivel a bolseviki katonák a szó teljes értelmében szórták a pénzt és a lakosság is szabudulni akart töle, az összes pénzintézetek, árú és hitelszövetkezetek óriási mennyiségü fehér pénzt voltak kénytelenek átvenni. Legjobban sujtotta éz az állapot azokat a községi, fogyasztási és értékesítö szövetkezeteket, amelyek némi árúkészlettel rendelkeztek, mert ezeknek csaknem összes készlete fehér pénzre változott át, minek folytán ma a szó szoros értélmében a bukás szélén állanak.

Mikor azután a vörös hadsereg a Clémenceau vonálra vonut vissza, a területeket megszálló csehszlovák katonaság különféle hatóságai kényszeritették a lakosságot a fehér pénz elfogadására és ezáltal teljesen lehetetlenné tették, hogy a szövetkezetek a fehérpénzkészletüktöl megszabaduljanak és kétségtelenül megallapítható, hogy a katonai hatoságok a szovjetpénzt fizetési eszközül elfogadni és elismerni repdelték.

A pozsonyi vezérpénzügyigatóság a fehér pénz beváltását megtagadta, tekintet nélkül arra, vajjon szovjet pénzröl, vagy a Magyar Népköztérsaság bankjegyeröl volt e szó, dacára annak, hogy az 1919 márciusában lefolytatott bélyegzés alkámával a lebélyegzésnél a Népköztársaság kiadásában megjelent fehér pénzeke figyelembe vették.

A vezérpénzügyigazgatóság válaszában elutasító álláspontját azzal indokolja, hogy a köztársaság területén ezek a bankjegyek fizetési eszközül elismerve nem voltak. Lehetséges, hogy a pénzügyminiszterium bankjegyhivatala által meg nem történt, de kétségtelen tény, hogy a csehszlovák katonai hatóságok az ilyen bankjegyek elfogadására mindekit kényszerítettek.

Az említett területen levö pénzintéztek, szövetkezetek, amúgy is a lehetö legnehezebb helyzetben vannak; egyrészt a hitelezésre elegendö tökevel nem rendelkeznek, másrészt az árúbeszerzések ezeken a vidékeken általános rossz forgalmi viszonyok miatt a lehetö legnagyobb nehézséggel és költséggel járnak. Fontos feladata az államnak, hogy ezeket az intézményeket, melyek a gazdasági életnek a normális békeállapotba való visszatérése terén nagyon fontos funkciót végeznek, megmentse, és fennmaradásukat biztosítsa, miért is még az esetben is, ha a fehér pénzkészletek beváltására fennálló jogos igényüktöl eltekintünk, segítségükre sietni a kormánynak elemi kötelessége.

Prága 1921. május 21.

Szent-Ivány, Füssy,

dr. Körmendy-Ékes, dr. Lelley, ing. Jung, Schälzky, Simm, Patzel, Budig, Pittinger, dr. W. Feierfeil, Knirsch, dr. Jabloniczky, Tobler, dr. Baeran, dr. Petersilka, Matzner, Zierhut, Böllmann, dr. Lodgman, Wenzel.

Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.

I. volební období.

3. zasedání.

Překlad.

2496.

Návrh

posl. Josefa Szent-Iványho, Kolomana Füssyho a spoločníkov,

o smenenie bielych peňazí.

Nech sa parlament usnesie:

Na území Slovenska, kde v marci roku 1919 nepreviedlo sa označenie (okolkovanie) peňazí a zákonným platebným prostriedkom boly biele peniaze vydané maďarsko-krajinskou kommunistickou vládou, nakožko československé civilné a vojenské úrady pri obsadzovaní tohoto územia nútily obyvatežstvo k prijímaniu týchto, buďte rovnomerne zamenené a smenené za modré peniaze tie kommunistické bankovky a biele peniaze dobrej serie zaručené rak.-uhorskou bankou, ktoré pred 1. augustom 1919 dokazatežne sa nachádzaly vo vlastníctve verejných inštitúcií a zvl᚝ družstiev.

Nech poverí (parlament) vládu prevedením tohoto usnesenia.

Dôvody:

Jednotlivé čiastky Slovenska koncom r. 1918 a začiatkom r. 1919 československé vojsko neobsadilo a tak na tomto území v marci 1919 označenie bankoviek sa nepreviedlo a nastúpilo obdobie bolševickej vlády, čoho následkom bolo uvedenie do obehu peňazí sovjetov (biele peniaze). Počas bolševického vpádu nové územia Slovenska boly zaplavené tymito bankovkami a je samozrejmé, žé každý bol donútený ich prijíma. Poneváč bolševickí vojáci peniaze v pravom smysle slova rozhadzovali a obyvatežstvo tiež sa ich chcelo sprosti, všetky peňažné ústavy, predajné a úverné družstvá boly nútené prevzia ohromné zásoby týchto bielych peňazí. Týmto stavom najviac boly postížené tie obecné, konsumné a predajné družstvá, ktoré maly nejaké zásoby tovaru, následkom čoho dnes stoja na kraji úpadku.

Keď sa potom červená armáda utiahla na čiaru Clémenceau-vú, rozličné úrady čs. okupujúcej armády nútily obyvatežstvo k prijímaniu bielych peňazí a týmto znemožnily, aby sa družstvá týchto peňazí zbavily a bezpochybne sa dá zisti, že vojenské úrady nariadily prijímanie a uznanie sovjetských peňazí za platebný prostriedok.

Generálné finančné riaditelstvo v Bratislave zapovedalo zámenu bielych peňazí bez ohžadu na to, či išlo o sovietské peniaze, alebo o bankovky Maďarskej žudovej republiky a zdor tomu, že pri označení peňazí v marci 1919 braly sa do povahy biele peniaze vydané žudovou republikou.

V odpovedi Gen. fin. riaditelstvo svoje zamietajúce stanovisko odôvodňuje tým, že tieto bankovky na území republiky za platebný prostriedok uznané neboly. Je možné, že nestalo sa to cestou bankového úradu ministerstva financí, ale bezpochybným faktom je, že čs. vojenské úrady každého nútily k prijímaniu takýchto bankoviek.

Peňažné ústavy a družstvá nachodiace sa na spomenutom území, sú i bez toho čo v najažšom položení; čiastočne nemajú dostatočného úverného kapitálu, čiastočne zadováženie si tovaru na týchto krajoch pre všeobecne zlé premávkové pomery je spojeno s tymi najväčšími ažkosami a útratami. Je vážnou úlohou štátu, aby zachránil tieto ústavy a ich existenciu zabezpečil, lebo ony vážnu funkciu konajú v tom smere, aby hospodársky život vrátil sa do normálnych mierových pomerov, prečo ešte i v tom prípade, keď odhliadneme od toho, že majú právny narok na zámenu zásob bielych peňazí, je elementárnou povinnosou štátu prispie im pomocou.

V Prahe dňa 21. mája 1921.

Szent-Ivány, Füssy,

dr. Körmendy-Ékes, dr. Lelley, inž. Jung, Schälzky, Simm, Patzel, Budig, Pittinger, dr. W. Feierfeil, Knirsch, dr. Jabloniczky, Tobler, dr. Baeran, dr. Petersilka, Matzner, Zierhut, Böllmann, dr. Lodgman, Wenzel.

Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP