Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.
I. volební období.
3. zasedání.
Původní znění.
2775.
Interpelláció
a Miniszterelnök Urhoz, a magyar szinészetnek Sáros és Szepes vármegyékböl történt kitiltása tárgyában.
Beadják: Dr Körmendy-Ékes Lajos és társai.
A Sáros és Szepes megyei magyarságot a cseh-slovák köztársaság alkotmánylevelében foglalt s a nemzeti kisebbségek védelméröl szóló 1920. CXXI. t. c. határozott rendelkezései ellenére kulturális téren ujabb hallatlan sérelem érte: nemcsak hogy nincs módja gyermekeit saját anyanyelvükön tanittatni, mivel az egész Szepességen nincsen semminemü magyar tanintézet, hanem még a legnélkülözhetetlenebb kulturigények kielégitésétöl is megfosztotta a bratislavai kormánykörök azon intézkedése, mely nem engedélyezi a Szepességen az eddigí szokásos magyar szinielöadásokat.
Az alkotmánylevélben foglat 1920. CXXI. t. c. 134 szakasza büntetendö cselekménynek minösiti a nemzetiségi jellegtöl való megfosztás bármilyen módját: Jakýkoli způsob násilného odnárodňování je nedovolený. Neetření této zásady můe zákon prohlásiti za jednání trestné.
A bratislavai kormánykörök fent emlitett magatartása és intézkedései az iskola -és általában a kulturpolitika terén a magyarságnak a legelemibb polgári szabadságjogainak megfosztásával kétségbevontatlan bizonyitékait szolgáltatják az eröszakog és céltudatos elcsehoszlovákositásnak.
V kereszt soc. párt szepesi megyei szervezete, a párt nemzetiségi és kulturális programmjának megfelelöen, legutóbbi végrehajtó-bizottságí ülésén tiltakozását fejezte ki a magyar szinészetnek a Szepességböl való kitiltása ellen, mert amig egyrészt örömel latja és üdvözli a magas nivóju csehslovák és német szinészetet, másrészt nem türheti, hogy egy magát kultur államnak nevezö köztársaságban egyedül a magyar nemzetiségü polgárok részesüljenek azon mostaha elbánásban, hogy nem engedélyeznek részükre mágyar szinielöadásokat, s ezért kivánja és követeli, hogy a magyar szinészet a szepességi városokban a maga idejére, amint ez eddig is szokásban zolt, biztosittassék.
Tekintettel arra, hogy olyan városokban, amelyeknek inteligens lakossága tulnyomó részben magyar, animö például Kassa, állami pénzeken tartanak cseh-slovák szintársulatot, amely legnagyobbrészt üres házak elött játszik, a magyr közönségnek kétségtelenül joga van ahhoz, hogy a saját erejéböl biztosithasson magának szinielöadásokat.
Kérdezzük a Miniszterelnök Urat, hogy hajlandő-e a magyar szinészetnek Sáros és Szepes megyékböl történt kitiltására vonatkozó kormányrendelet visszavonása iránt intézkedni és a két vármegye magyar közönségének megadni a lehetöséget ahhoz, hogy magyar nyelvü szinielöadásokban lehessen része.
Prága, 1921. május hó.
Dr. Körmendy-Ékes,
Füssy, Dr. Lelley, Szent-Iványi, Ing. Jung, Simm, Knirsch, Budig, Wenzel, Schälzky, Patzel, Dr. Baeran, Tobler, Dr. W. Feierfeil, Dr. Lodgman, Dr. Petersilka, Matzner, Zierhut, Pittinger, Böllmann, Dr. Jabloniczky.
Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.
I. volební období.
3. zasedání.
Překlad.
2775.
Interpellácia
poslanca dra Ludviga Körmendy-Ékesa a súdruhov
ministerskému predsedovi
v záleitosti vypovedenia maďarského divadežníctva zo upy aryskej a Spiskej.
Napriek výslovným ustanovením zákonného článku CXXI: 1920 o ochrane národnostných menin obsaeného v ústavnej listine Československej republiky stala sa Maďarstvu úp aryskej a Spiskej novia neslýchaná krivda: neni dos na tom, e nemá prileitosti svým děom poskytova výchovu vo vlastnej reči materinskej, bo v celom Spisku niet maďarského ústavu, ale vládné kruhy bratislavské pozbavily ho i ukojenia tých najnepostriadatežnejích kulturných poiadavkov tým, e nepovolily dosiaž obvyklé maďarské divadelné predstavenia.
§ 134. zákonného článku CXXI: 1920 vyhlasuje za trestné jednánie ktorýkožvek spôsob odňatia národného charekteru: Jakýkoli způsob násilného odnárodňování jest nedovolený. Neetření této zásady můe zákon prohlásiti za jednání trestné.
Zmienené chovanie sa bratislavských vládnych kruhov a ich opatrenia na poli kolskom a vôbec kulturne politickom, ktorými pozbavuje Maďarstvo tých najelementárnejích práv slobody, poskytujú nepodvratné dôkazy násilného a ciežuvedomého zčechoslovákizovania.
upná organizácia strany kresanskosociálnej vo Spii, vyhovujúc národnostnému a kulturnému programu strany, vyslovila v poslednom zasedaní svojho výkonného výboru protest proti vypovedeniu maďarského divadežnictva zo Spie, bo dokým jednak s radosou vidí a víta československé a nemecké divadežnictvo tak vysokej úrovne, nemôe ztrpe, aby sa v táte, ktorý sám seba zove kulturným, jedine s občanmi maďarskej národnosti tak kruto nakladalo, e nie sú mu ani maďarské divadežné predstavenia dovolené, a preto praje si a iada, aby maďarské divadežnictvo bolo na príslunú dobu, jak to bolo dosiaž zvykom, zaistené.
Uvaujúc to, e v mestách, vo ktorých inteligencia je prevaně maďarská, jako ku pr. Koice, udruje sa na tátne náklady československá divadežná spoločnost, ktorá hraje väčím dielom pred prázdnym divadlom, má maďarské obecenstvo nesporné právo na to, aby si mohlo zabezpeči divadežné predstavenia vlastnými prostriedky.
Pýtame sa pana ministerského predsedu, či je ochotný postara sa o to, aby bolo odvolané vládné nariadenie o vypovedení maďarského divadežníctva zo úp aryskej a Spiskej, a maďarskému obecenstvu týchto dvoch úp poskytnú monos toho, aby sa mohlo zúčastni maďarských divadežných predstavení.
V Prahe, v máji 1921.
Dr. Körmendy-Ékes,
Füssy, dr. Lelley, Szent-Iványi, in. Jung, Simm, Knirsch, Budig, Wenzel, Schälzky, Patzel, dr. Baeran, Tobler, dr. W. Feierfeil, dr. Lodgman, dr. Petersilka, Matzner, Zierhut, Pittinger, Böllmann, dr. Jabloniczky.