Původní znění ad XX./4274.
Interpellation
der Abgeordneten Dr. Czech, Čermak, Hillebrand und Genossen
an den Minister des Innern
betreffend die Erlässe der politischen Behörden, in welchen Vorschriften über die Durchführung der Gemeindewahlen enthalten sind.
Die politischen Behörden haben an die Gemeinden Erlässe gerichtet, in welchen Vorschriften über die Durchführung der Gemeindewahlen enthalten sind. Darin heißt es unter anderem:
"Die Bestimmungen der §§ 30--42 sind genau einzuhalten und sind die Mitglieder der Wahlkommission vor der Wahl insbesondere auf diese Bestimmungen aufmerksam zu machen. Bezüglich des § 38 ist ausdrücklich die Weisung zu geben, daß bei Kontrolle der Kandidatenlisten diese den Wählern nicht aus der Hand genommen und auch nicht überworfen oder anders geordnet werden dürfen, sondern es in der Regel genügt, wenn der Wähler erklärt, daß er alle Kandidatenlisten u. z. unversehrt besitzt."
Diese Anordnung steht mit dem § 38 der Wahlordnung in Widerspruch und die politischen Behörden haben kein Recht, den autonomen Wahlkommissionen, sei es mittelbar oder unmittelbar, Weisungen zu geben.
In den Erlässen der politischen Bezirksverwaltungen heißt es weiter:
"Im Sinne des § 31 der Gemeindewahlordnung ist das Ergebnis der Wahl mittels beiliegender Kundmachung ortsüblich zu verlautbaren. In dieser Kundmachung wird der Absatz über die Anzahl der erhaltenen Stimmen nicht ausgefüllt und es wird auch die Anzahl dieser Stimmen nicht veröffentlicht, sondern nur wer gewählt wurde."
Auch diese Anordnung ist gesetzwidrig und deshalb unverbindlich. Nach § 51 der Gemeindewahlordnung stellt die Kommission nach Schluß des Skrutiniums das Ergebnis desselben unter Fertigung durch alle Kommissionsmitglieder und Vertrauensmänner die Parteien protokollarisch fest, worauf das Gemeindeamt das Wahlergebnis durch öffentliche Kundmachung und auf gemeindeübliche Weise verlautbart. In der Verlautbarung ist auch anzuführen, bis wann, wo und wie gegen die Wahl Einwendungen erhoben werden können. Um die Giltigkeit der durchgeführten Wahl beurteilen und Einwendungen erheben zu können, ist es unbedingt notwendig, die auf jede Kandidatenliste entfallene Stimmenanzahl zu wissen. Die Bekanntgabe des Wahlergebnisses muß also auch, wenn sie überhaupt einen Zweck haben soll, das Ergebnis des Skrutiniums, also die auf die einzelnen Kandidatenlisten entfallene Stimmenzahl enthalten. Das ergibt sich ganz klar aus § 56 der Gemeindewahlordnung. Darnach hat die zur Entscheidung über die Einwendungen berufene Behörde, wenn sie solche Mängel des Wahlverfahrens feststellt, die auf das Ergebnis der Wahl von Einfluß sein können, insbesondere, wenn sie feststellt, daß die Freiheit, Reinheit oder Geheimhaltung der Wahl ernstlich verletzt wurde, entweder das ganze Wahlverfahren oder den entsprechenden Zeit desselben zu beheben und eventuell eine Neuwahl unter Festsetzung des Tages dieser Wahl anzuordnen. Wurde bloß ein unrichtiges Ergebnis des Skrutiniums festgestellt, so hat die Behörde dieses Ergebnis richtigzustellen und es in der Gemeinde öffentlich kundmachen zu lassen. Wir fragen nun, wie kann in den Einwendungen die Unrichtigkeit des Skrutiniums behauptet werden, wenn das Ergebnis desselben, das ist die auf jede Kandidatenliste entfallene Stimmenzahl, nicht kundgemacht worden ist?
Die Gefertigten stellen an den Herrn Minister des Innern die Anfrage:
1. ob er diese gesetzwidrigen Weisungen der politischen Behörden veranlaßt hat und bejahendenfalls aus welchen Gründen;
2. auf Grund welcher gesetzlichen Bestimmungen sich die politischen Behörden ermächtigt halten, den Wahlkommissionen Weisungen und Aufträge zu geben.
Prag, am 30. Oktober 1923.
Dr. Czech, Čermak, Hillebrand, Koscher, Dr. Hollitscher, R. Fischer, Kirpal, Taub, Dietl, Blatny, Uhl, Beutel, Schweichhart, Leibl, Heeger, Hackenberg, Dr. Haas, Schuster, Deutsch, Palme, Jokl, Grünzner, Häusler.
Původní znění ad XXl./4274.
Interpelláció
a Belügyminiszter Urhoz.
Beadják: dr. Jabloniczky János nemzet
gyűlési képviselő és társai
a nagyszöllösi zsupáni hivatalnak a magyar pártok megbízottaival szemben tanúsított visszautasító magatartása ügyében.
Belügyminiszter Ur!
A pártszervezetek hivatalos alkalmazottai kötelesek a pártok tagjainak ügyeiben a hatóságoknál díjtalanul eljárni, - kötelesek a tagok panaszait és kérelmeit meghallgatni s azok jogossága esetén a megfelelő elintézés érdekében a hatóságoknál közbenjárni.
A köztársaság összes pártjai ezen kötelességüket teljesítik is és a hatóságok túlnyomó nagy része az ilyen eljárások jogosságát elismeri s a pártszervezetek megbízottait a párttagoknak képviselőiként elfogadják.
Ezzel szemben a nagyszöllösi zsupáni hivatal a magyar pártok részéről a párttagok hivatalos ügyeiben megjelenő titkárokat és egyéb tisztviselőket következetesen visszautasítja és velük szóba nem áll.
A zsupánnak és a zsupanátus tisztviselői karának ezen magatartása sulyosan sérti a jogkereső közönség érdekeit, miután így elesik attól,
hogy a szükséges jogvédelemben díjtalanul részesüljön. Sérti ez a magatartás az alkotmányos egyenlőség elvét is, miután a zsupáni hivatal e visszautasító álláspontot zsupán a magyar pártok képviselőivel szemben foglalja el.
Ezért kérdjük a Belügyminiszter Urat:
hajlandó-e a nagyszöllösi zsupáni hivatalt utasítani, hogy a magyar pártszervezetek hivatalisan igazolt megbízottait a párttagok képviseletében elfogadja és azoknak a kért felvilágosításokat megadja,
hajlandó-e egyúttal utasítani a zsupáni hivatalt arra, hogy a pártokat egyenlő elbánásban részesítse tekintet nélkül arra, hogy kormánytámogató vagy ellenzéki pártokról van szó?
Prága, 1923, június hó 27én.
Dr. Jabloniczky, J. Mayer, Kaiser, Palkovich, Szentiványi, Křepek, Zierhut, Bobek, Rőttel, Böllmann, dr. Spina, Böhr, Füssy, dr. Lelley, Schälzky, dr. W. Feierfeil, Scharnagl, Pittinger, Schubert, dr. Petersilka, dr. Körmendy-Ékes.
Původní znění ad XXlI./4274.
Interpelláció
az igazságügy miniszterhez a pozsonyi államügyésznek törvényellenes eljárása miatt.
Benyújtja Dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési
képviselő és társai.
Alulirt Dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő nyitrai lakos ezen minőségében a pozsonyi államügyészségnek 3807/1923 St. szám alatt magyar nyelvű bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Lakóhelye bírói járása kvalifikált kisebbségi vidék joga van tehát az ügyészséghez magyar nyelven fordulni.
Ezzel szemben az ügyészség nyilván törvényellenesen a beadványt pusztán cseh nyelven intézze el.
Kérdjük a miniszter urat:
a) hajlandó-e a pozsonyi államügyészséget a magyar nyelv jogairól megfelelően kitanítani?
b) hajlandó-e a pozsonyi államügyészség vezetőjét a törvény megszegése miatt megfenyíteni?
Praha, 1923 augusztus 26.
Dr. Lelley, Dr. Körmendy-Ékes, Szentiványi, Füssy, Böhr, Schälzky, Dr. W. Feierfeil, Dr. Petersilka, Scharnagl, J. Mayer, Kaiser, Schubert, Pittinger, Bobok, Rőttel, Böllmann, Dr. Spina, Zierhut, Křepek, Jabloniczky, Dr. Hanreich.
Původní znění ad XXIII./4374.
Interpelláció
a Nemzetvédelmi Miniszter Urhoz.
Beadják: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő és társai a Prágai Magyar Hirlap-nak a kaszárnyákból történő kitiltása ügyében.
Belügyminiszter Ur!
Az utóbbi hetekben több csehországi kaszárnyában az ezredparancsnokságok betiltották a magyar nemzetiségű katonáknak a "Prágai Magyar Hírlap" című Prágában megjelenő politikai napilap járatását, illetőleg olvasását. Így történt ez többek között a Leitmeritzben székelő cs. 2. számú gyalogezrednél is, ahol a lapkitiltása ügyében érdeklődő magyar katonáknak az ezredparancsnokságon azt a felvilágosítást adták, hogy "a lap hadseregellenes, miért is a kaszárnyába be nem engedhető".
Miután a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok központi napilapja, a "Prágai Magyar Hírlap" ellen egyetlen esetben sem indult eljárás "hadseregellenes" magatatása miatt, az ezredparancsnokságok fenti intézkedését jogtalannak és az alaptörvényekben biztosított sajtós gondolatszabadságba ütközőnek kell minősítenünk.
Ezért kérdjük a Nemzetvédelmi Miniszter Urat: van-e tudomása a "Prágai Magyar Hírlapnak a leitmeritzi gyalogsági kaszárnyából és más kaszárnyákból történt kitiltásáról,
hajlandó-e ezen kitiltások feloldása iránt sürgősen intézkedni,
és hajlandó-e az ezredparancsnokságokat utasítani, hogy hasonló lapkitiltások a jövőben ne történhessenek meg?
Prága, 1923, augusztus hó.
Szentiványi, Füssy, Dr. Jabloniczky, Palkovich, Böhr, Dr. Petersilka, S. Mayer, Schälzky, Dr. N. Feierfeil, Bobek, Kaiser, Schubert, Dr. Körmendy-Ékes, Dr. Lelley, Böllmann, Röttel, Pittinger, Scharnagl, Dr. Spina, Zierhut, Křepek.
Původní znění XXIV./4274.
Interpelláció.
az igazságögyministerhez
a bratislavai államügyészség a főállamügyészség pártos magatartása miatt.
Benyujtja: Dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő és társai.
A "Bratislavské Noviny" című lap 1923 évi július 19-iki számában "Retorzia" címmel megjelent cikkében többek közt a kővetkező kitételek foglaltatnak:
"Pozrite si ulice naich slovenských mest, ba pozrite nau dedinskú "inteligenciu" v rodinnom, alebo spoločenskom rozhovore! Tak bezočivé, tak provokatívne vyprávajú, e človeka mnohoráz dlaň svrbí a rád b si skrotil svoj hnev na tých maďarských ústach. Tie pozreto na nae slečinky, lepie rečeno nae kiasonky z remeselníckych, metianskych rodín - otec je tátnym úradníkom slovenským a slečny dcéry zaaté maďarofilsky. Pozrite úradníčky, ba úradníkov tátnych, e kožkým je slovenčina akým bremenom, ktoré musia nies v úrade a zatvoriac za sebou dvere úradu ako mondokujú veselé, ako im ani nenapadne, s týmto činom ako preukazujú svoje opovrenie proti slovenčine. Pozrite hrítia, na ktorých sa port prevádza a a asnete, keď vidíte, e tátna učitežka, záhradníčka slovenčiny v duiach detských, maďarsky sa zabáva. A tak by sme mohli prejs vetkými monými fórami, na ktorých sa človek s človekom pomocou jazyka dorozumieva a vade by sme nali tomuto podobné, avak pre nás veru smutné zjavy!
Tu je ale reč o žuďoch naich, o žuďoch poívajúcich vetky výhody tátneho občana náho, o úradníkoch naich československých, o žuďoch ijúcich z žudu československého. Takéto pohanenie naej reči od naich žudí trpie nebudeme, nemôeme a nesmieme. Dos u bolo trpezlivosti oproti hanobnému maďarčeniu u nás na Slovensku za pä rokov. Volám rozhodne a váne celej roduvernej slovenskej verejnosti: Netrpte nikde maďarčinu!
Jestli zbadáte, e tátny úradník, úradníčka, zamestnanec maďarsky hovorí kdekožvek, oznámte to jeho nadriadenému. Od éfov úradov iadame, aby maďarizujícich úradníkov v úrade netrpeli. Kto sa cíti by maďarofilom, nech ide po Peti, tam môe na celé ústa mondokova, nech neerie ná československý chlieb. Bojkotujte takých obchodníkov, ivnostníkov, ktorým je maďarčina konverzačnou rečou v spoločnosti alebo v domácnosti, - keď chce z vás i, nech si ctí vau reč, vá jazyk, alebo nech ide preč! Vyhýbajte sa okázalé takým žuďom i takej spoločnosti, v ktorej sa hovorí maďarsky, ukáte im vae opovrenie preto, e sa hanbia za slovenčinu, alebo ju nenávidia. Kde ale len môete, tam verejne zakríknite takých, ktorí či na ulici, či vo spoločnosti maďarsky hovoria. V kadom meste, v kadej dedine slúčte sa niektorí na obranu slovenčiny a na zatlačenie maďarčiny a vetkými zákonitými prostriedkami zamedzujte maďarské slovo.
Vydajte rozkaz od Bratislavy a po Uhorod, aby maďarčina raz na vdy zamlkla na naich slovenských a v naich slovenských mestách."
Miután ezen kijelentések tökéletesen kimerítik az izgatás és a rendtörvénybe ütköző közcsend borítás fogalmát, alulirt dr. Lelley Jenő a lap ellen a pozsonyi államügyészségnél feljelentést tettem, amely a vád képviseletét St. 3707/1923 szám alatt azon indokolással tagadta meg, hogy a cikkben foglalt kitételek nem a magyarok, hanem a magyarul beszélő és gondolkodó slovákok (magyarónok) ellen íratott.
Ezen végzés ellen a főállamügyészséghez felfolyamodott alulirt első helyen aláirt képviselő s felfolyamodásomban az ügyészi határozat lehetetlen voltát kifejtve, kértem jogi védelmet.
A főügyészség 9828/1923 számú határozatával az ügyészség végzését "indokai alapján" helybenhagyta s ilygént lehetetlenné tette, hogy az államban élő magyarság az öt ért durva támadás miatt elégtételt kapjon.
Miniszter Úr! Ön jogász s mint ilyen előtt szégyenlepénk okadatolni, hogy az ügyészség és főügyészség határozata, jogilag milyen lehetetlen, sőt egyenesen nevetséges. Ezt Un a legjobban meg tudja állapítani.
Na ha ezt megállapítja, akkor be kell látnia azt, hogy ismét egy tipikus bizonysága állunk szemben annak a ténynek, miképpen nálunk a jog és törvény előtt való egyenlőség. ok más hasonló emberi javakkal együtt semmi egyéb, mint - hazugság. És mert ez előttünk nem újság, mert ezt már nemcsak mi tudjuk régen, de tudja az objektíve ítélő külföld is, nem az efölött való elkeseredés adja ajkunkra a szót, de egészen más, azon megállapítás szükségességének érzete, vájjon az ügyészég és főügyészség határozatában rejlő tendenciával a kormány egyetért-e, vagy sem?
Tudni akarjuk, vájjon a gyülötnek, megvetésnek, elnyomó szándéknak azon jelenségeit, amelyekkel lépten-nyomon találkozni vari alkalmunk, onnan felülül sugalmaznák-e, avagy csak a meg nem érdemelt dicsőségtől megkótyagosodott üres fejek kongása az?
De mást is akarunk. Tudni akarjuk, vájjon szabad-e a magyarságnak büntetlenül gyalázni, szidni, ócsárolni az állam más nemzeteit, például a cseh nemzetet, szabad-e ellene gyűlöletre, megvetésre izgatni, mert ha a csehslovák sajtó e fennkölt szellemű képviselőjének mindez szabad velünk szembon, akkor az igaság, kormány bizonyára nem fogja megtagadni ezt a jogot - tőlünk se?!
És mert az igazságügyi minister az ügyészségek működését elrendelni nemcsak jogosult, de köteles is, kérdjük:
1. hajlandó-e az összes iratok felterjesztését és megvizsgálásit elrendelni s foganatosítani?
2. hajlandó-e az ügyészséget a vád képviseletére utasítani s végül?
3. hajlandó-e ezen lehetetlen határozatot ellenjegyzett vezető ügyészt és főügyészt más, jogi képességüknek inkább megfelelő helyre tenni?
Praha, 1923 augusztus 16.
Dr. Lelley, Palkovich, Füssy, Dr. Jabloniczky, Křepek Zierhut, Dr. Spina, Böllmann, Pittinger, S. Mayer, Kaiser, Röttel, Schubert, Bobek, Scharnagl, Dr. Petersilka, Dr. N. Feierfeil, Schälzky, Böhr, Dr. Körmendy-Ékes, Szentiványi.