XX./4593.

Odpověď

ministra věcí zahraničních

na interpelaci poslance dra Josefa Budaye a druhů

v záležitosti americké cesty pana dra V. Šrobára (tisk 4436/II).

K výše zmíněné interpelaci dovoluji si sděliti, že pana poslance dra V. Šrobára pozval do Ameriky Hlavní sbor Tělocvičné slovenské jednoty Sokol v Americe dle usnesení ze dne 20. ledna 1923. Cestu dra Šrobára po osadách amerických financoval Výbor přednášek dra Šrobára, sestávající ze zástupců výboru slovenských sokolů amerických, Slovenské ligy a jiných slovenských organisací amerických. Nelze mluviti o hanobení slovenského národa, jak páni interpelanti ve své interpelaci uvádějí.

Přednášky dra Šrobára měly za účel informovati naše krajany v Americe o všem, co bylo na Slovensku od převratu vykonáno a toho účelu bylo plně dosaženo.

V interpelaci je dále učiněn dotaz, zda jsem ochoten postarati se o to, aby Slovenská Liga dostala zadostiučinění.

Není mi známo, že by dr. Šrobár byl Slovenskou Ligu jakýmkoliv způsobem urazil, konstatuji naopak znovu, že ve výboru jeho přednášek byli zastoupeni čelní representanti Ligy.

Nesprávné jsou informace pánů interpelantů tvrdí-li, že Slovenská Liga požádala vládu Spojených Států, aby dra Šrobára z Ameriky odstranila. Tohoto porušení pohostinství dopustilo se Sdružení slovenských novinářů, nikoliv Slovenská Liga. Vlála Spojených Států však na dotyčnou intervenci neodpověděla. Naproti tomu byl dr. Šrobár dne 21. listopadu 1923 přijat presidentem Spojených Států ve zvláštním slyšení.

Ve věci zúčtování peněz věnovaných na osvobozovací akci měl jsem již několikráte příležitost zákonodárným sborům referovati a podati žádaná vysvětlení.

V Praze dne 19. dubna 1924.

Ministr věcí zahraničních

Dr. E. Beneš, v. r.

XXI./4593.

Odpověď

ministra spravedlnosti

na interpelaci poslance Andreje Hlinky a druhů

o zabavení č. 44 časopisu SIovák z 22. února 1924 (tisk 4462/VIII).

Interpelace netýká se ministerstva vnitra, ježto zabavení č. 44 periodického tiskopisu Slovák nařídilo státní zastupitelství v Bratislavě, úřad to podřízený ministerstvu spravedlnosti. Proto jest na mně, abych na interpelaci odpověděl.

V interpelaci citovaná místa byla zabavena státním zastupitelstvím v Bratislavě, ježto obsahovala skutkovou podstatu přestupku § 11 č. 1 zákona na ochranu republiky, dále přečinů proti bezpečnosti cti podle §§ 123, Il č. 1 a 2, 8 č 2 zák. čl. XLl z roku 1914, resp. § 2, 3 II č. 1 a 2, § 9 č. 1 téhož zákona.

Státní zastupitelství právem také uznalo, že hledíc i ke způsobu, jakým místa tato jsou psána, vyžaduje veřejný zájem, aby zabráněno bylo rozšiřování obsahu jich.

Soud zabavení potvrdil z týchž důvodů a tím uznal, že byly pro ně zákonné podmínky. Jestliže přes toto rozhodnutí bylo zabavení pokládáno za křivdu, bylo věcí těch, kdož tak soudili, aby podáním opravných prostředků přivodili možnost přezkoumání rozhodnutí zabavení potvrzujícího soudem vyšším.

To se nestalo.

Za tohoto stavu nemohu přisvědčiti pánům interpelantům, že zabavení č. 44 periodického tiskopisu Slovák bylo neodůvodněno, tím méně. že by odporovalo svobodě tiskové zaručené ústavní listinou. Proto také nemám důvodu k opatření, jež jsou na mně žádána.

V Praze dne 19. dubna 1924.

Ministr spravedlnosti:

Dr. Dolanský, v. r.

XXII./4593.

Odpověď

ministra spravedlnosti

na interpelaci poslance Andreje Hlinky a druhů

ve věci zabavení č. 52 časopisu SIovák z 2. března 1924 (tisk 4462/lX).

Odpověděti na interpelaci přísluší mně samotnému, ježto přehlídku periodického tiskopisu Slovák vykonává státní zastupitelstvo v Bratislavě, úřad podřízený ministerstvu spravedlnosti.

Státní zastupitelstvo v Bratislavě shledalo v části článku Bieli Otroci v interpelaci doslovně uvedené skutkovou podstatu přečinu § 14 č. 3 zákona na ochranu republiky. Ježto i veřejný zájem vyžadoval, aby obsah místa toho nebyl rozšiřován, nařídilo zabavení č. 52 per. tiskopisu Slovák.

Neodvislý soud potvrdil toto zabavení a tím uznal. že byly pro ně zákonně podmínky. Bylo-li potvrzení soudem považováno za křivdu, mělo býti užito opravných prostředků proti rozhodnuti zabavení potvrzujícímu, aby rozhodnutí to soud vyšší přezkoumal. To se nestalo.

Nelze proto mluviti o neodůvodněném zabavení, tím méně však o potlačování svobody tisku, zaručené ústavní listinou, takže za tohoto stavu nemám příčiny k jakémukoliv opatření.

V Praze dne 19. dubna 1924.

Ministr spravedlnosti

Dr. Dolanský, v. r.

XXIII./4593.

Odpověď

ministra spravedlnosti

na interpelaci poslance Andreje HIinky a druhů

ve věci zabavení č. 52 Slováka z 2. března 1924 (tisk 4443/XXI).

Převzal jsem zodpovědění interpelace, ježto přehlídku tisku v Bratislavě vykonává státní zastupitelstvo, tedy úřad podřízený ministerstvu spravedlnosti. Resoluce, doslovně uvedená v interpelaci, nebyla v č. 52 periodického tiskopisu Slovák zabavena celá, nýbrž pouze nepatrná část její od slov: Na namietky, že okresné... vladarenia, ježto státní zastupitelství v Bratislavě spatřovalo v tomto projevu skutkovou podstatu přečinu podle § 1, 3 ll, č. 1 a 2 a § 8 č. 2 zák. čl. XLI z roku 1914.

Zabaveni bylo soudem potvrzeno a tak uznáno, že byly tu podmínky pro ně stanovené zákonem. Jestliže přes to bylo zabavení pociováno jako křivda, bylo věcí těch, kdož potvrzením zabavení cítili se dotčeni, aby podáním opravných prostředků přivodili možnost přezkoumání rozhodnutí soudem vyšším. To se nestalo.

Za tohoto stavu věci nelze mluviti o neospravedlněné konfiskaci, tím méně o nějakém omezování tiskové svobody, takže nemám příčiny k opatření, jež pány interpelanty jsou žádána.

V Praze dne 19. dubna 1924.

Ministr spravedlnosti:

Dr. Dolanský, v. r.

Překlad ad IV./4593.

Antwort

der Regierung

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. Kafka und Genossen

betreffend das ungesetzliche Vorgehen des Postscheckamtes in Prag in sprachlichen Fragen (Druck 4178/XVII).

Die Sprachenpraxis des Postscheckamtes war bisher keine einheitliche, und deshalb hat der Minister für Postwesen die Verfügung getroffen, dass das Postscheckamt auch im Verkehre mit den Parteien die Bestimmungen des Gesetzes vom 29 Februar 1920, Slg. d. G. u V. Nr. 122 beobachte, insofern dies allerdings sein Betrieb zulässt.

Das Postscheckamt richtet sich auch nach diesen gesetzlichen Vorschriften.

Jedoch bei Ausfertigung von Kontoauszügen gestattet der besondere Charakter seines direkt fabriksmässigen Betriebs nicht, wie es übrigens auch beim Betrieb der Postsparkasse in Wien der Fall war, diese Kontoauszüge anders als in einer einheitlichen Sprache, d h. der Staatssprache auszufüllen.

Den sogenannten Behelf für deutsche Kontoinhaber, den die Interpellation berührt, hat das Postscheckamt schon im Jahre 1919 im Interesse der Kontoinhaber deutscher Nationalität herausgegeben, damit dieselben nicht etwa über die einzelnen Posten der Kontoauszüge im Unklaren bleiben

Prag, am 27. Feber 1924.

Der Vorsitzende der Regierung:

Švehla, m. p.

Der Leiter des Ministeriums für Post- und Telegraphenwesen:

Dr. Franke, m. p.

Překlad ad V./4593.

Antwort

des Ministers des Innern

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. E. Schollich und Genossen

betreffend die Beteiligung des Vorstandes der politischen Bezirksverwaltung in Neutitschein an einer Versammlung in Fulnek (Druck 4115/XIV).

Der Zentralausschuss der Národní Jednota n Olmütz hat der politischen Bezirksverwaltung in Neutitschein die Veranstaltung einer Bezirkskonferenz am 18. März 1923 in Fulnek mit einem nationalen, wirtschaftlichen, Schul- und sozialem Programm angezeigt. Diese Anzeige hat die politische Bezirksverwaltung zur Kenntnis genommen.

Zu dieser Bezirkskonferenz wurde sowohl die politische Bezirksverwaltung in Neutitschein als die politische Landesverwaltung in Brünn eingeladen. Die letztere ermächtigte den Vorstand der politischen Bezirksverwaltung in Neutitschein sie bei der Konferenz zu vertreten.

Derselbe nahm an der Konferenz teil, um über verschiedene Beschwerden und Forderungen informiert zu sein. An der Debatte hat er sich nicht beteiligt. Nach Schluss der Konferenz hat er auf zwei Anfragen, die in den Wirkungskreis der politischen und Schulverwaltung gehören, geantwortet

Prag, den 31. März 1924.

Der Minister des Innern:

J. Malypetr, m. p.

Překlad ad VI./4593.

Antwort

der Regierung

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. R. Lodgman und Genossen

betreffend das ungesetzliche Vorgehen der politischen Bezirksverwaltung in Römerstadt in Mähren bei der Einvernahme von Beschuldigten (Druck 4256/IX).

Die politische Landesverwaltung in Brünn hat mit Erlass vom 6. Februar 1924, Z. 18.057 ad Präs. die politische Bezirksverwaltung in Römerstadt darüber belehrt, dass die Mitwirkung der Gemeinden im Strafverfahren, soweit das Gesetz nicht in einzelnen Fällen anders bestimmt, in den geltenden Vorschriften keine Stütze findet, und dass sonach das Strafverfahren rücksichtlich keiner prozessualen Funktion mittels der Gemeindeämter abgeführt werden kann, wenn das erwähnte Amt aus irgendwelchen Gründen dagegen Einsprache erhebt.

Zu einer weiteren Verfügung hat die Regierung keinen Anlass gefunden.

Prag, am 9. April 1924.

Der Vorsitzende der Regierung:

Švehla, m. p.

Překlad ad VII./4593.

Antwort

des Ministers des Innern

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. Radda und Genossen

wegen eines Uebergriffes der politischen Bezirksverwaltung Nikolsburg in Mähren (Druck 4281/IV).

Der unter der Ueberschrift Feldsberg in der periodischen Zeitschrift Südmährerblatt (Nr. 178 vom 7. September 1923) erschienene Artikel hat bei einem Teile der Wähler in Feldsberg grosse Beunruhigung hervorgerufen und war mit Rücksicht auf die lokalen Verhältnisse geeignet, die freie Ausübung des Wahlrechtes zu gefährden. Die politische Bezirksverwaltung in Nikolsburg hat deshalb die Strafanzeige wegen Uebertretung des Gesetzes betreffend den Schurz der Wahl- und Versammlungsfreiheit erstattet und zugleich die Nachforschung nach dem Verfasser des Artikels eingeleitet. Dieses Vorgehen ist durch das Bestreben begründet, die Reinheit der Wahlen sicherzustellen und hat nicht den Zweck verfolgt. auf ihr Ergebnis irgendeinen Einfluss zu üben.

Prag, den 31. März 1924.

Der Minister des Innern:

J. Malypetr, m. p.

Překlad ad VIII./4593.

Antwort

des Vorsitzenden der Regierung und des Ministers des Innern

auf die Interpellation der Abgeordneten Kostka, Böllmann, Böhr, Stenzl und Gen.

in Angelegenheit des Verbotes der Trauerfeier für die am 4. März 1919 in Kaaden Gefallenen (Druck 4440).

Die politische Bezirksverwaltung in Kaaden verbot die Veranstaltung der Trauerfeier am 4 März 1924 in Kaaden in dem Umfange, wie sie der Stadtrat ursprünglich beabsichtigt hatte, deshalb, weil sie der Ansicht war, dass durch die im ursprünglichen Umfange veranstaltete Feier die öffentliche Ordnung und Sicherheit gefährdet worden wäre.

Gegen den Bescheid der politischen Bezirksverwaltung in Kaaden wurde die Berufung an die politische Landesverwaltung in Prag eingebracht, über die bisher noch nicht entschieden wurde. Bei diesem Stande der Dinge habe ich keine gesetzliche Grundlage, in die Angelegenheit einzugreifen.

Die politische Bezirksverwaltung ist als Sicherheitsbehörde für die Erhaltung der öffentlichen Ruhe und Ordnung in ihrem Bezirke verantwortlich, und wenn sie in Erfüllung dieser ihrer Aufgabe die Konzentrierung der Gendarmerie angeordnet ha, so kann darin keinerlei Beschränkung der Veranstalter oder Teilnehmer der Trauerfeierlichkeit erblickt werden.

Prag, am 2. April 1924.

Der Vorsitzende der Regierung:

Švehla, m. p.

Der Minister des Innern:

J. Malypetr, m. p.

Překlad ad X./4593.

A közjólétügyi miniszter

válasza

dr. Körmendy-Ekes képviselő és társai

interpellációjára a Korompa-i vasművek uzembeszüntetése tárgyában (3862/II. ug. sz.).

A korompia vasgyárak üzembenntartása a hivatott kormánytényezőket már hosszabb idő óta foglalkoztatta. Igy a közjólétügyi minisztérium képviselőjének részvétele mellett a rima-murányi társaság képviselőivel már 1922 október 7.-én tanácskozás folyt, amelynek az volt célja, hogy a korompia vasgyárak további üzemét lehetővé tegye A tanácskozás eredményeként nem volt titkolható azon meggyőződés, hogy szorult pénzügyi viszonyok következtében a korompia vasművek további üzembenntartása lehetetlen. Slovensko teljhatalmú minisztériumának kezdeményezésére az összes állami központi hivatalok valamint a korompia munkásság képviselőinek részvétele mellett a f. é. január 19.-én az unifikációsügyi minisztériumban gyűlés tartatott, ahol a munkásságnak azon követelménye felöl tárgyaltatott, hogy neki munkaalkalom nyujtassék és pedig úgy, hogy más munkamódszer vagy iparág bevezetésével (indítványoztatott pl. mozdonyé kocsijavítás a román kormány számára) a vállalatok továbbra is hasznosíttassanak. Ezen tanácskozás eredménye egészben azt a benyomást keltette, hogy a korompia művek egyelőre pótintézkedések megtételével sem tarthatók üzemben.

Amaz állítás, hogy a cseh iparüzemek az 1919-1920 években fokozott termeléssel dolgoztak, mert a szenet az államtól olcsóbban kapták, mint a szlovenskói üzemek, a szénhiány alatt csakúgy szenvedtek, mint a szlovenszkóiak. A szénárak a közmunkaügyi minisztérium által a felülvizsgált termelési költségek alapján a Csehszlovák köztársaság egész területére nézve egységesen s minden fenntartás nélkül rendeztettek Mindenesetre természetes, hogy a szén a távoli szállítás által - de csakis a magasabb szállítási költséggel - drágult.

A vasútügyi minisztérium arról értesített, hogy az államvasutak az ipar érdekeinek szem eött tartásával az egyénenkénti tarifa-leszállítás iránti kérvények kezelésénél a lehetőség szélső határáig megy el; az engedélyczett tarifaleszállásban túlnyomó részben épen a szlovenszkói ipar és kerezhedelem részesül, amint ezt a Věstník pro železnice a plavbu (Vasúti és hajózási közlöny) teljes mértékben igazolja. Igy maguk a koromapi üzemek, amelyek az interpellációra okot szolgáltattak, az 1922. év végéig a kőszénnek, koksznak, mészkőnek, piritsalaknak, vasércnek, nyesés ócskavasnak stb. különböző állomásokból Korompára való szállításánál tetemes vitelbérengedményeket élveztek. Csak amidőn a bratislavai üzemigazgatóság kijelentette, hogy a munkát tartótósan beszünteti s hogy az eleddig fennálló tarifa-leszállítások megújítására többé nem reflektál, a vasútügyi minisztérium a tarifakedvezmények érvényét az 1923. évre meg nem újította. Ezen kívül maga a vasútügyi minisztérium is a vasiparban beállott munkanélküliségen segítendő, 1922. november hó végéig szóló szállítási határidő kitűzésével vasúti síneket, összekötő lemezeket, talpvasakat rendelt meg. A feltételek értelmében az árú a szállítást követő hat héten belül lett volna megfizetendő.

Ezen rendelésből a Kladno-i, Vitkovice-i, Třinec-i és Korompai vasgyáraknak egyenként 300 kocsi (3000 tonna) jutott volna.

A korompia vasművek azonban az 1922. október 5-én kelt levelükben kijelentették hogy a szállítást a beállott veszteségek miatt nem teljesíthetik.

Ezen szállítmány a koromapi üzemeknek a munkának esetleges újrafelvétele esetére fenntartatott.

A jelzett szállítmánynak a többi vállalatok által eszközölt teljesítése után, hogy a vasművekben az üzem fentartassék, 1923. március 31.-i szállítási határidővel további 1200 kocsi vasúti sin szállítására újabb megrendelés történt

Ezen szállítmányban azonban a hernádvölgy vasművek nem részesedtek, minthogv az üzemet beszüntették.

Ami a cégnek az 1919-1920 évben munkanélküli segélyekre kifizetett s az államkincstárral szemben fennálló 2,800.000 Kč állítólagos térítménykövetelését illeti, erre nézve megjegyeztetik, hogy a cég különböző vállalatainak az 1919. év elejétől 1920. május végég általuk kifizetett munkanélkülisegélyre 1,441,762 Kč 99 fill. államsegély nyújtatott, amelyet a cég annak idején minden kifogás nélkül fogadott el. A cég által követelt vélt hátralékokra nézve a cég képviselőivel és munkásaival történt megegyezés s a minisztertanács által adott jóváhagyás után oly irány megállapodás történt, hogy a munkások végkielégítéséhez az állam 750.000 Kč-val s az illető üzemek sajátjukból 250.000 Kč-val járulnak hozzá, ami mellett a jelzett üzemek az ezen ügyből kifolyó bármiféle igényről az állammal szemben egyidejűleg lemondottak.

A segélyeknek az említett vasgyárakból elbocsátott munkásságra való kifizetése iránt álljanak itt a következő adatok:

A koromapi vasművekből s a Niž. Slovinkai bányaüzemből a hernádvölgyi társaság 3190 munkást bocsátott el, akik közül segély iránt, 2380 jelentkezett s ezek közül segély 1750 személynek ismertetett el. Az elutasított 630 munkás közül a zsupáni hivatalhoz való fellebbezés jogával csupán 38 munkás élt, akik közül 21-en általa elutasíttattak.

A zólyomi Union-gyárból elbocsátott 882 munkás közül segély 730 munkásnak állapíttatott meg, 152 tehát a törvényes elöfeltélek hiányában elutasíttatott.

A Hnúša-Likieri vállalatokból munkanélküli segélyért 396 személy jelentkezett, akik közül csupán 68 utasíttatott el. Az elutasítottak közül csupán nyolc személy élt fellebbezéssel. Világos ebből, hogy a munkanélküli segélyek kifizetésével megbízott szlovenszkoi hivatalok szabadelvűen s munkanélkúliséggel keményen sújtott munkásság érdekeinek teljes megértésével jártak el.

A munkanélküli segélyek iránti kérvények elintézése az 1921. VIII. 8.-i 322. gy sz. törvény 7. §-ának első bekezdése értelmében az első fokú közigazgatási hatóságoknak, tehát a szolgabírói, illetőleg városi hatóságoknak, tehát a szolgabírói, illetőleg városi hivataloknak s ma a járási hivataloknak feladata. A munkanélküli segély iránti kérvénynek tehát semmi esetben sem kell a zsupánhoz jutnia, mert ehhez csupán az elutasítasító határozat ellen beadott fellebbezés megy. A megejtett vizsgálat utján azonban nem volt megállapítható, hogy a zsupánnak nem kézbesített 208 folyamodvány iránti panasz mire vonatkozzék, mert a vizsgálat eredménye szerint adott esetben még fellebbezésekről sincsen szó.

Minthogy köztudomás szerint a Rima-Murányi Hernádvölgyi társaság koromapi vasgyárai többé üzembe nem hozatnak, szükséges tehát, hogy a munkásság, amely otthon foglalkozást nem talál, oly vállalatokban lásson munkaalkalom után, amelyek üzemüket terjeszteni fogják, ami valószínűleg beáll akkor, ha a kormány által eszközölt szénár - és tarifa-leszállítás az ipari termelésben. amelynek a termelési költségek leszállításával a mai válság leküzdése lehetővé tétetik, teljes érvényre jut.

Praha, 1924. április 8.-án.

A közjólétügyi miniszter:

Habrman. s. k.

Překlad ad XI./4593.

A belügyi miniszter és Szlovensko teljhatalmú miniszterének

válasza

dr. Lelley képviselő és társai interpellációjára a járási főnökök terrorja miatt (4297/lV. ny. sz.).

A politikai pártok helyi szervezeteiknek megalakulását s ezen szervezetek vezető személyeinek neveit a közigazgatási hivataloknak úgyszólván szabályszerűen jelentik. Történik ez főleg azon célból, hogy a közigazgatási hatóságok helyesen tájékozva legyenek afelől, hogy azon szános esettben, ahol a közigazgatási hatóságoknak a politikai pártokkal való együttműködése feltétlenül szükséges vagy egyenesen a törvény által el van rendelve, mely politikai tényezőkhöz forduljanak. Amennyiben a bratislavai zsupa egyes járási hivatalainak nem volt kellő áttekintésük afelől, hogy a ker. soc. párt helyi szervezeteinek a hatóságok előtti képviseletére mely személyek jogosultak, a szükséges információkat a jegyzőktől szerezték be.

A kizárólag fenti indokból eszközölt ezen intézkedés más célt, nevezetesen az interpelláló urak által felhozott célokat nem követ.

Praha, 1924. március 31.-én.

A belügyi miniszter:

Malypetr, s. k.

Slovensko teljhatalmú ministere:

Dr. Kállay, s. k.

Překlad ad XII./4593.

A belügyi miniszter

válasza

dr. Jabloniczky képviselő és társai

interpellációjára a Vežké Sevljuše-i zsupáni hivatalnak a magyar politikai pártok képviselőivel szemben tanúsított elutasító állásfoglalása miatt (4274/XXI. ny. sz.).

Podkarpatska Rus alkormányzójának jelentése szerint úgy a Vežke Sevljuše-i zsupáni hivatal, valamint Podkarpatska Rus többi politikai hivatalai a polgárság jogos kívánalmait nemzetiségi és valláskülönbségre való tekintet nélkül készségesen hallgatják meg; hogy nevezett hivatal a politikai pártok közbenjáró titkárait és egyéb képviselőit következethessen visszautasítaná, az a valóságnak meg nem felel.

Az előfeltétel minden esetre az, hogy ezen közbenjárások úgy tárgyilag mint formailag kifogástalanok legyenek. Amennyiben a zsupáni hivatal oly közbenjárást utasított el, amely a jelzett előfeltételeknek meg nem felelt, emiatt őt kifogásolni nem lehet.

Praha, 1924. március 31.-én

A belügyi miniszter:

Malypetr, s. k.

Překlad ad XIII./4593.

Antwort

des Ministers des Innern

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. Lehnert und Genossen

betreffend das Vorgehen des Polizeidirektors Žák in Reichenberg (Druck 4462/XII).

Die unterstellten Behörden wurden jedes Jahr und so auch heuer auf die zur Erinnerung an die bei den Ausschreitungen vom 4. März 1919 getöteten Personen veranstalteten Kundgebungen mit der Weisung aufmerksam gemacht, dass sie darauf achten, dass die erwähnten Feiern nicht zu gegenstaatlichen Kundgebungen und Aktionen missbraucht werden.

Wenn die Polizeidirektion in Reichenberg das Blasen der Trauerchoräle vom Turme der Kirche untersagt hat, so hat sie das in ihrer Eigenschaft als für die Aufrechterhaltung der öffentlichen Ruhe und Ordnung verantwortliche Sicherheitsbehörde getan. Die Ueberprüfung dieser Entscheidung können die Veranstalter auf dem üblichen Wege der Verwaltungsinstanzen erzielen.

Ein čechischer Národní výbor besteht in Reichenberg nicht; ein solcher konnte daher auch nicht Weisungen für diese Entscheidung der Polizeidirektion erteilen.

Prag, den 12. April 1924.

Der Minister des Innern:

J. Malypetr, m. p.

Překlad ad XIV./4593.

Antwort

des Finanzministers

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. Rudolf Lodgman und Genossen

in Angelegenheit der eigenmächtigen Verfügung des Steueramtes in Hof über die Gemeindeumlagen (Druck 4381/II).

Durch die gepflogenen Erhebungen wurde nachstehendes festgestellt:

Das Steueramt in Hof hat behufs Deckung des rückständigen Drittels der Verpflegskostenbeiträge, welche die Stadt auf Grund des mährischen Landesgesetzes vom 20. Mai 1914, L. G. Bl. Nr. 19, zu tragen verpflichtet ist, im ganzen den Betrag von 22.656 Kronen 28 h, von dem Ertrage der Gemeindeumlagen der Stadt Hof auf das einfache Ansuchen des mährischen Landeseinnemeramtes in Abzug gebracht.

Die Finanzlandesdirektion in Brünn hat in Erledigung der Beschwerde der Stadt Hof vom 29. Feber 1923, die gegen diese Verfügung des Steueramtes beim Finanzministerium eingebracht und der genannten Finanzlandesdirektion zur Erledigung abgetreten worden ist, dem genannten Steueramte aufgetragen, den weiteren Abzug der Gemeindeumlagen - als nach dem Gesetze nicht zulässig - sofort einzustellen und hat zum Zwecke der Begleichung der rückständigen Verpflegskostenbeiträge den Stadtrat in Hof aufgefordert, seine schriftliche Zustimmung zum Abzug derselben von dem Ertrage der Gemeindeumlagen zu geben, weil sonst das mährische Landeseinnehmeramt den geschuldeten Betrag exekutiv eintreiben würde, wodurch der Gemeinde überflüssigerweise grosse Ausgaben entstehen würden.

Die Antwort der Stadt Hof lautete jedoch ablehnend: dieselbe wurde von der Finanzlandesdirektion dem mährischen Landeseinnehmeramt mit der Weisung übermittelt, den rückständigen Betrag auf anderem Wege hereinzubringen. Es wurde somit der Beschwerde der Stadt Hof zu Gänze stattgegeben.

Mit Rücksicht auf die sich häufiger wiederholenden Beschwerden der Gemeinden hat die Fianzlandesdirektion in Brünn mit Erlass vom 14. Jänner 1924, Zahl 2241/V allen mährischen Steuerämtern aufgetragen, in solchen Fällen so vorzugehen, wie dies in beiden vorhergehenden Absätzen ausgeführt erscheint.

Prag, den 12. April 1924.

Der Finanzminister:

Ing. B. Bečka, m. p.

Překlad ad XV./4593.

Antwort

des Ministers für Schulwesen und Volkskultur

auf die Interpellation der Abgeordneten Warmbrunn, Houser, Haken und Genossen

betreffend die Beseitigung konfessioneller Schulverhältnisse, wie sie in einigen böhmischen Grenzgemeinden auf Grund des im Jahre 1848 zwischen Böhmen und Sachsen abgeschlossenen Haupt-, Grenz- und Territorialvertrag noch heute bestehen (Druck 3917/VI).

Das Ministerium für Schulwesen und Volkskultur hat bereits die bezügliche Verhandlung eingeleitet. dass die Schulbestimmungen des zwischen der österreichischen und sächsischen Regierung abgeschlossenen Staatsvertrages vom 5. März 1848, des sogenannten Haupt-, Grenz- und Territorialrezesses, aufgehoben werden, doch konnte diese Verhandlung noch nicht zum Abschluss gebracht werden.

Prag, den 7. April 1924.

Der Minister für Schulwesen und Volkskultur:

Rud. Bechyně, m. p.

Překlad ad XVI./4593.

Antwort

des Eisenbahnministers

auf die Interpellation des Abgeordneten Josef Mayer und Genossen

in Angelegenheit der Vorkommnisse bei der Personenkassa der Staatsbahn in Eger (Druck 4436/VI).

Die Gerüchte über die Defraudation bei der Personenkassa m Eger entsprechen den Tatsachen: der veruntreute Betrag beläuft sich auf 19.206 Kč. Die Unterschlagung wurde auf eine sehr raffinierte Art durchgeführt, so dass sie 4 Monate geheim blieb. Der Beamte, der sich der Unterschlagung schuldig gemacht hat, mit Namen Mathias Beneš, čechischer Nationalität, wurde schon 4 Monate vor Entdeckung der Unterschlagung zum Dienste im Magazin beim Transportamte in Eger versetzt.

Nach vornahme der bezüglichen Untersuchung wurde gegen Beneš das Disziplinarverfahren eingeleitet und zugleich die Strafanzeige wegen Veruntreuung bei der Staatsanwaltschaft in Eger gemacht. Das Verfahren wurde in beiden Fällen noch abgeschlossen. Ich erachte es für nötig, ausdrücklich zu betonen, dass dieser vereinzelte Fall amtlicher Unredlichkeit in keiner Weise der Eisenbahnstaatsverwaltung zur Last gelegt werden kann und dass sie auch in keinem Zusammenhange mit der Organisation des Dienstes bei den Personenkassen in Eger stehen kann.

Umsomehr muss ich natürlich auf das Nachdrücklichste jede Verdächtigung zurückweisen, dass die Unterschlagung in irgendeiner Beziehung zur nationalen Zugehörigkeit stünde.

Prag, den 4. April 1924.

Der Eisenbahnminister:

Stříbrný, m. p.

Překlad ad XVII./4593.

Antwort

des Ministers des Aeussern

auf die Interpellation der Abgeordneten Dr. Czech, Pohl und Genossen

wegen der Reparationslasten (Druck 4448).

In der Frage der Reparationsschulden der Čechoslovakischen Republik habe ich in der am 19. März 1924 abgehaltenen vertraulichen Sitzung des Aussenausschusses eine Darlegung gegeben. Deshalb erachte ich eine öffentliche Diskussion dieser Angelegenheit im Hinblick auf die im Zuge befindlichen Verhadlungen gegenwärtig für nicht angezeigt.

Prag, am 2. April 1924.

Der Minister des Aeussern:

Dr. Ed. Beneš, m. p.

 

 

Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP