Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

Benyujtja: dr. Lelley Jenő nemzetgyülési képviselő és társai.

Brucker Gyula Gajdel község jegyzöje. Aki a közigazgatást ismeri, az jól tudja, hogy a községi és körjegyzők mindekor a kormány politikai exponensei, sőt majdnem kivétel nélkül kortesei voltak. Tudjuk jól, hogy azok ma is! Ha ezt a rendszert nem helyesetük a multban, ha nem helyeseljük a jelenben sem, mindazáltal megérteni tudtuk és tudjuk ma is.

Ha azonban a magyar közigazgatás agyonrágalmazott rendszerét a közigazgatás mai ťdemokratikusŤ rendszerével összehasonlitjuk, akkor rá kell eszmélnünk, hogy a mai a réginél sokkalta roszabb. Régen is voltak tehetségtelen, rosz, sőt gonosz tisztviselők, ám a felettes hatóságok a törvénytelenséget kiméletlenül üldözték akkor is, ha a törvénytelenül eljárt tisztviselő jó - kortes volt. Ma azonban a jó kortes jegyzőnek a haja szála se görhü meg, kövesse bár el a legvérlázitóbb törvénytelenségek egész láncolatát. Iskolapétdája ennek Brucker Gyula jegyzö esete, akinek dolgaiból egy apró bokrétát leszünk bátrak a minister urak elé tenni.

I.

Brucker Gyula amint az a nyitrai törvényszék, mint büntetö biróság elött fekvö iratokból megállapitható, az utolsó megyei, járási és községi választásoknál a kormánypártok érdekében nemcsak türvényellenesen járt et, de egyenesen a büntetö törvénykönyvbe ütközö cseekményeket követett el. Hogy az államügyészség a vád képviseletét vele szemben el nem vállalta, az nem fogja öt a büntetés alol mentesiteni, mert ha biróságaink függetlenek, akkor az ö választási metódusát kellö méltatásban fogják részesiteni.

Ám eltekintve a büntetö eljárástót, a közigazgatási hatóságok is kütelesek lettek volna vele szemben eljárni, ennek azonban - lévén nem csupán jó kortesröl szó, hanemolyan emberröl, aki a kornány párjainak gyózelme érdekében még becsukatni isajlandó magát - természctesen hire sincs, söt mnden jel arra mutat, hogy a törvénysértö jegyzo a közig, hatóságok dédelgetett kedvence.

Minister Urak! A magyar közigazgatás idejében az egyző ki ilyen vádakkal van vádolva, már régen fel lett volna függesztve, ő azonban hogy miként folyta: ťáldásosŤ müködését arról ékesen beszélnek az alábbiak.

II.

Brucker Gyula jegyzö évek óta az urbéres nem poitik - község megbizásából kezelte az rhéres község vgyonét Az urbéres község a polikai községo függetten különálló fogalom, amely poitikai tóságok hatásköre alól ki van véve. K van véve egaábbs oly értelemben, amint a poitikai községek az 1888 évi XXII, t, c. szerint ilyen felügyclct aá tartoznak.

Hogy a egyzö az urbéres vagyont hogy kezelte, arról a k,vetkezö fejezetben lesz bövebben szó, zt itt cspán a jeen fejezet megérthetése végctt jelezzűk.

Az urbéresek a kezeléssel megelégedve nem voltak s ezért összejövén 237 aláirással ellátott isztelségesangu kérvényt (Bittgesuchcimmel) irtak á, ameyben felkérik a jegyzöt, mint urbéres vagynkezelöt, hgy 4-5 övi gazdálkodásról számadást djon s a kezelést az urbéresek uj megbizottjának dja át.

A kérvényt aláirta Jancsek Ferencz községi biró is, aki jegyzönek politikai ellenfele s akit a jegyzö azért gyüöl, mert a legutolsó választásokná jegyzönek egy ostoba trükkét megakadályozta. (Csak közbv etöleg cmtitjük meg, hogy a jegyzö beadott szav zatlapokat összecsomagolta s magáva) vinn ak ta s amikor a bizottság tagjai a szavazatok ngszámáását kivánták, azt mondotta, hogy az hvtalos titok. azt néki odahaza, a lakásán kell megcscekednic s az eredményt scnkinek se szabad elárnia Ezt a bornirt törvénytelenséget akadályozta meg Jancsek, aki a hizottság tagja volt s akire a jegyző ezért bösz.)

Jancsek Ferencz községi biró tehát a fent emitett kérvényt atáirta s mert az urbéres ülésen az egész elöljáróság jelen volt, neve mellé jóhiszemüen a község pecsétjét is odanyomta.

Tudjuk, hogy a községi birók, akik nem jogvégzett egyének, hanem egyszerü gazdák csupán, a nevök mellé csaknem minden hivatalos, vagy félhivatalos ügyben a pecsétjüket oda szokták nyomni. Senkinek kára nincsen belöle, mert hiszen a községet int lyet a biró aláirása és pecsétje em köt a egyzö aláirása nélkü), senkinek haszna nincs belöe, mert mindenki tudja, hogy a biró aláirása és pecsét nem ad az irásnak közokirati ellcget.

A jegyző teljelentésére a privigyei járási fönök 69 (prez.) 1924 szám alat egyes-egyedül a birói pecsét alkamazása miatt Jancsek ellen fegyelmi cljárást rendelt el.

A fegyem eljárást utóbb a járási fönök ugyancsak a jegyzö jelentésére 104 (prez,) 1924 szám alatt, kiterjesztette Jancsek Ferenczre nyilvános botrány okozás miatt és öt az állásától felfüggesztette.

Ezen végzés indokolása bámulatos jelét adja annak, bogy a járási fönöknek se jogról, se hivatali hatáskörröl halvány sejtelme sincsen.

Jancsek Ferencet ugyanis az urbéres község Brucker Gyula helyett vagyonvezetőjévé választotta meg Jancsek ezen minöségében - t.. mint urbéres jelenlétében és helyeslésével a korcsmából 1924 január hó 31-én az urbéres korcsmának italnérési engedélyét, amey korcsmát a jegyzö, mint régikezelö, semmiképpen átadni nem akart, több urbéres jelenétében és helyeslösével a korcsmából elvitte. Ehez - mint az urbéresek igazolt megbizottsjának (czcn mivoltát a župan maga is elismerte 7238/24 prez. számu határozatában) feltétlen jogavot s ezt nen mnt biró, de mint urbéres meghizott tete.

A jegyzőt védőszárnyai alátt tartó járási fönök ezért Jancseket, mint községi birót fegyelmi alá vonta, felfüggesztettc, mert azzal ö - ugymond szúról-szóra - ťmegmutatta önkényes és törvénytclcn eljárását, vagyis erkölcstelen voltátŤ

Eltekintve attól, hogy Jancsek mint urbéres megbizott nem önkényesen, nem törvényellenesen oselekedett, hanem teljes jog és hatáskörében, eltekintve attól, hogy azért, amit urbéres megbizotti minöségébcn elkövetett, öt a közig. hatóság csak büntetö birói itélet esetén vonhatná felelöségre, kérdezni bátorkodunk: micsoda ťerkölcstelenségŤ van abban, hogy ha valaki eltulajdonitási szándék nékül, tán tudatlanságból, tán hatáskörének ismercte hijján egy urbéres korcsma italmérési engedélyét nyilvánosan, többek elött a korcsma falárólcakasztja és elviszi?

Minister Urak! Ha ez erkölcstelenség, ha ez botráuy okozás, akkor a legelsö kötelességük Önöknek a privigyei járási fönököt azonnal felfüggcszteni, mert ö valóban bizonyitékát adta botrányos - tudatlanságának.

Látta ezt a župan is, aki 12640/924 számu határozatával a járási fönök határozatát megsemmistette, de egyuttal a községi képviselö testület üködését felfüggesztette.

A župáni határozat indokolása azonban talán eg jogásziatlanabb, talán még eröszakosabb, mint a járási fönök határozatáé.

A župáni határozat indokoás azonban talán képviselötestület nagy része követte el és azért a község igazgatására méltatlanoknak bizonyultak.

Miután azonban a képv. testület tagjai az urb. korcsmában nem mint a politikai község választott képviselöi, hanem mint urbéresek jártak el, akiknek ilyen minöségükben elkövetett esetleges botlásához a közig, hatóságnak ismét nincsen semmi köze (amig büntetö birúi itélet ellenök büntetést nem szab ki) nyivánvaló, hogy a törvénysértö, cröszakos župáni határozat háta mögöt mást kell kcresnünk.

Megtaláljuk - Brucker Gyula jegyzö védelmére irányuló törekvést.

Ki lett adva a jelszó: Bruckert, mint jó kortest, vak eszközt meg kell védeni Jancsektöl és a többi urbérestöl, akik számadást követelnek, Brucker pedig elszámolni nem tud, s mert más ok nem volt eltávolitásukra, el kellett egyszerüen öket csapni.

Minister Urak! Az Önek kormánya sajáti tta ki magának a demokrácia jelszavát s igy Önök bizonyára tudni fogják, hogy ez a fogalom a nép akaratának érvényesülését jelenti és nem annak meghamisitását vagy eröszakos elnyomását, mondva csinált kicsinyes, a jogi kritikát meg nem álló ürügyek alatt.

A kormány alárendelt közegei-járási fönök és župán - azonban a fentiekböl kifolyóan nyilván a jegyzö szekerét tolják. Vagy szándékosan, jutalomból, vagy félrevezetve a jegyzö által s mindkét esetben hibásak.

Minister Urak! Az agyonrágalmazott magyar közigazgatás szintén védte kreaturáit, de ez a pártfogás drákoi szigorra vált ott, abol nem tisztességes eljárásnak csak gyanuja merült fel, már pedig a gajdefi jegyzönéf, aki évek óta való sáfárkodásról elszámolni nem akar, a gyanunál jóval sulyosabb jelenségek merültek fel s ha a hatóság - ha tán nem akar is a nagy érdemeket szerzett Bruckerrel szemben eljárni - öt védelmébe veszi, ha az urbéreseknek lehetetlenné akarja tenni, hogy ellene anyagi érdekeiket védhessék, oly erkölcstelenséget követ el, amely valóban alkalmas a hatóságokba vettet bizalom t eljes megrenditésére, söt fönkretételére.

Ha a kormány ezt akrja, engedje járási és župai exponenseit tovább is ezen az uton, ha azonban nem akarja, akkor sürgösen lépjen közbe, mert az ilyen eljárás erkölcsrontó hatásának eredményei kiszámithatlanok.

III.

Hogy Brucker Gyula, mint urbércs megbizott hogyan kezelte az urbéres vagyont, annak megvilágitására álljanak a következök:

Az urbéresek Bruckernek virágzó korcsmát, gyönyörü urbéres erdót adtak át e,gy fillérnyi adóság nélkül.

A jegyzö 5 évi sáfárkodásának eredménye az, hogy a korcsma lezüllött, az erdö eladatott s az rbéres községnek 80.000 korona adósága van.

Hogy az ilyen garázdálkodást az urbéresek meguntak, azt csoldálni még a mi nyilvános etikai atmosféránkban sem lehet. Az urbéresek egyhanguan követelték, s követelik a jegyzötöl, hogy 5 évi garazdálkodásával számoljon el, s a kezelést adja át.

Ha azonban a minister urak azt hiszik. hogy az urbéresek eredményt értek el, akkor - tévcdnek, Nem azért van a župan, hogy az ö drága kortesére rásütni engedje a hütlen sáfárkodás bélyegét! Oh nem!

Annak dacára, hogy az urbéres község és az ő megbizottja közt a viszony teljesen magánjogi természetü még akkor is, hogyha a megbizott esetleg állami hivatalnok, a župán beleavatkozott az ügy e és derüre - borura vizsgáltatja a dolgot, hogy határozatokat pusztán csak porhintés végett s azért, hogy védencét fedje.

A župán 7238/1924 prez. számu végzésében elrendeli, hogy Brucker Gyula az összes urbéres könyveket és iratokat Jancsek Ferencznek, egy urbéresek megbizottjának adja át, 14 nap alatt. A jegyzö - persze - jót nevetett erre a ahtározatna s annak meg nem felelt.

Azt hinné az ember, hogy a szigoru župán, aki feloszlatja a képv. testületet azért, mert annak tagai, mint urbéresek az ö védencétöl számadást nernek követelni, most az engedetlen jegyzö ellen a szogálati pragmatika alapján fegyelmi eljárást indit? Oh nem!

Meghozza a 7760 prez, számu végzést, ameyben azt mondja, hogy ťmert a jegyzö a 7238/24 prez. számu végzésnek meg nem felelt, elrendeltetik, hogy az iratokat közvetlenül a župáni hivatalnak mutassa be átvizsgálás végett.Ť

Hát ez mi? Hát hol van a másodfoku felettes batóság tekintélye? Csak tagadta volna meg a župáni rendelet teljesitését Jancsek mint biró, most nár nem is függene, de egyenesen - lógna! De Brucker? Az más! Öt az engedetlenségért azzal kell megbüntetni, hogy a župán ur a végzés sorai közt értésére adja: ha már nem mered számadásaidat átadni a gazdádnak, az urhéres községnek, add át csak szépen nekem, én fogom megvizsgálni,.. hiszin tudod ". én szeretlek Téged és majd ugy vzsgálom, hogy minden rendben legyen.

Minister Urak! Nem akarjuk a župánt gyanustani - különösen nem az ö személyét, akit másként ösmerünk - de be kell mindenkinek látnia, hogy ami itt történt, az egyetnesen felháboritó, Bátrak leszünk megállapitani, hogy miért.

A župánnak az urbéres számadásokhoz absoute semmi köze, Ha Brucker lopott, csalt, sikkasztott vagy hütlenül kezelt, ezt nem mint jegyzö, hanem urbéres megbizott tette, aki jegyzöi mivoltában csak akkor lenne teletre vonható, hogyha bünét a büntetö biróság itélettel állapitaná meg, ekkor is csak azért, mert a tolvaj, csaló, sikkasztó, nem méltó a jegyzöi ihvatal betöltésére.

Az urbéres számadásokba a župáni hivatalnak még akkor se volna joga beleavatkozni, hogyha az urbéresek erre felkérik, mert az urbéresek és Brucker közti viszony tisztán magánjogi természetü s ott a rendes birói kompetenciát a felek óhaja, vagy akarata se hárithatja át a közig. hatóságra.

Ha tehát a közig. hatóság ezek dacára az ügybe beleavatkozik s ha már beleavatkozott, olyan feltünö gyöngeséget árul el Bruckerrel szemben, hogy számadásait ő maga akarja megvizsgálni holott arra e yedül az urbéres közönségnek van joga, akkor - ugy véljük - teljes joggal állapithatjuk meg, hogy nagyon is kilátszik a - lóláb!

IV.

Az ezen fejezetben tárgyalt ügy élénk fényt vet arra, hogy Brucker jegyző menyire szivén viseli a község érdekeit.

Gajdel község kellö közepén van egy kb. 100 öles kert, amely a,község tulajdona.

Jancsek András gajdeli lakosnak, aki a jegyzö leghivebb uszályhordozója, megtetszctt ez a kert s mert rajta korcsmát akar épiteni, a járási fönöknél megindittatja a 25/923 számu törvény szerinti ksajátitási eljárást.

A mindenható jegyző által melegen pártolt Jancseknek a járási fönök 12229/924 szám alatt a telket oda is itélte. A község felebbezett s felebbezésésében felhozta, hogy a) Jancseknek van saját háza b.) van saját telke, ahol épithet, c,) a kérdéses ingatlan mint kert k nem sajátitható d.) hogy ha Jancseknek mindenáron községi,telek kell, a község ad néki telket másutt.

A župáni hivatal a jegyzö kedvence kedvéért 40922/924 szám alatt a járási fönök végzését helybenhagyja s a felebbezés indokaira utalva megállapitja:

ad a) ha Jancseknek tiz háza van is, azért mégis igényehet telket, mert a törvény az épitést akarja elösegiteni.

ad b) Jancseknek van ugyan telke, de meg lett alapitva, hogy arra viz szokott kiönteni s azért épitésre nem alkalmas,

ad c) kertnek csak kinött ültetvények tekintetnek, végül.

ad d) a község a tárgyaláson más telket fe nem ajánlott s ez a felebbezésnél figyelembe nem vehető.

A župáni határozat magán viseli a bélyegét annak, hogy nem objektive mérlegeés alapján hozatott, mert

1. azon indok, hogy az is kérhet telket, akinek megfelelö saját háza van s egyenesen absurd s megcsufolása a törvény demokratikus intenciójának,

2. hogy a kérelmezö saját telkére néha viz jön, az legfeljehb arra kényszeritheti öt, hogy a telket teltöltve valamivel nagyobb költséggel épitse meg a korcsmáját, de semmiképpen se jogositja fel arra, hogy a községétöl,ajándékot követeljen.

3. Hogyha a község az eljárás bármely szakában ajánlja a megfelelö póttelket, azt mindenkor figyelemhe keH venni s még ha az elöirva se volna, községi vagyonnál különösen, amelynek védelme a župání hatóság törvényben elöirt feladata és kötelessége, Tehát pusztán formális okokból adni a köz hátrányára egyeseknek ajándékot: hypokrizisnél nem egyéb.

De nem méltó ez mód a hatóságokhoz azért sem, mert azokat a jegyzö informálja célzatosan, hogy hü fegyvertársa részére a községi vagyonból adhasson jutalmat.

Hogy pediga telek odaajándékozása mit jelent a községre nézve, azt megitélheti mindenki, aki tud számitani s aki kiszámithatja, hogy a községnek ma évi 280 koronát jövedelmezö telek átadása Jancsek részére 848 koronán terveztetik, holott legalábbis ötször anyit ér!

Ime Minister Urak: a fent elöadottakból látható, hogyan bünteti Brucker Gyula jegyzö azokat, akik elég merészek töle számadást követelni és jutalmazza azokat, akik az ö uszályhordozói.

A fentiek alapján kérdjük:

a.) hajlandók-e a minister urak az elöadottakat a legszigorubb és pártatlan vizsgálat tárgyává tenni,

b.) hajandók-e a nép által külömben is gyüölt jegyzöt állásától azonnal felfüggeszteni s

c.) a vizsgálat eredménye szerint megfelelö fegyelmi büntetéssel sujtani?

Praha, 1925 február 2-án,

Dr. Lelley,

Szentiványi, Kurťak, dr. Körmendy-Ékes, Füssy, Böhr, dr. Petersilka, Schälzky, Scharnagl, Budig, dr. Lehnert, dr. Radda, Patzel, Knirsch, dr. Jabloniczky, Palkovich, dr. Korláth, dr. Lodgman, dr. Keibl, dr. E. Feyerfeil, ing. Kallina, Pittinger, Kraus.

Původní znění ad VII/5133.

Interpellation

des Abgeordneten Dr. Ernst Schollich

und Genossen

an den Minister des Innern

betreffend das Verbot der Verteilung eines Flugzettels der deutschen Gemeindebücherei in Troppau durch die Polizeidirektion.

Der Büchereirat der deutschen Gemeindebücherei in Troppau hatte, geleitet von dem Bestreben, das Seinige dazu beizutragen, daß die in Troppau ihren Militärdienst versehenden deutschen jungen Männer ihre freie Zeit in nützlicher Weise verbringen und auch während ihrer Militärdienstzeit einer ihnen zusagenden geistigen Kost nicht entbehren. die Absicht, Nachstehendes im Wortlaut wiedergegebenes Flugblatt unter den deutschen Soldaten der hiesigen Garnison zur Verteitung zu bringen:

Soldaten!

Wenn Euer Dienst gegen Abend beendet ist, seid Ihr Euch selber überlassen. Da die meisten von Euch keine Troppauer sind, so findet Ihr keinen Anschluß in der Stadt. Entweder wißt Ihr nicht, wo Ihr hingehen sollt, oder es lockt Euch auch gar nicht, die Stadt aufzusuchen. Ihr bleibet in der Kaserne, Ihr langweilt Euch und wißt mit Eurer freien Zeit nichts anzufangen. Ihr vertreibt Euch den Abend, ohne daß es Euch Freude macht und verfallet nur zu oft in mißmutige, traurige Gedanken.

Liebe Freunde! Ihr seid jung, aus Euch soll noch einmal etwas werden! Jeder von Euch hat sein Ziel und seine Wünsche. Schade um jede Stunde, die Ihr totschlagt und auf leere Zerstreuung verwendet! Benützet die Gelegenheit, die sich Euch während der Dienstzeit bietet, lernt etwas und tut Euch geistig um! Bereitet Euch auf die künftigen Jahre vor, in denen Ihr werdet Euren Mann stellen müssen!

Gute Bücher sind ein Spiegel des Lebens und ein Mittel, sich in ihm zurecht zu finden.

Über Tag seid Ihr an Euren Dienst gebunden. Am Abend habt Ihr genügend Zeit, etwas zu lesen, Auch die Sonntage stehen Euch zur Verfügung, Leset wertvolle Werke aus allen Gebieten, greifet zu guter Unterhaltung. Ihr wißt nicht, ob Ihr jemals wieder dazukommt, wenn Ihr nach den Soldatenjahren in den Beruf zurück müßt. Verpulvert nicht Eure freien Stunden! Ihr werdet es später bitter bereuen! Laßt das Kino und die Gasthäuser! Sie graben tiefe Löcher in Eure Taschen und schaffen Euch nichts als Kopfschmerzen und Unzufriedenheit. Kommet lieber in unsere Bücherei und holet Euch etwas zu lesen!

Unser Buchbestand wird jedem von Euch etwas bieten, gleichgültig ob Ihr Bauern, Handwerker, Arbeiter oder Studierte seid. Unter unseren Romanen und Erzählungen findet Ihr Seegeschichten, Abenteuer, Jagderlebnisse, Erzählungen aus fremden Ländern, geschichtliche Romane, Dorfgeschichten und Stadtromane vom einfachsten bis zum anspruchsvollsten Werk, leichte Unterhaltung so gut wie tiefsinnige Bücher. Unsere Bücherei besitzt hunderte von Reisebeschreibungen. Wer etwas über Technik und Erfindungen lesen will, hat hier reichliche Gelegenheit zur Weiterbildung.

Wir führen Bücher über Handel und Gewerbe, Geschichtswerke, Werke aus der Länder- und Völkerkunde und naturwissenschaftliche Werke. Auch die Gebiete Körperpflege, Volksgesundheit, Rassenfrage und Jugenbewegung sind gut bedacht. Zahlreich sind unsere Werke aus der Geschichte, Heimatkunde und Volkskunde.

Wir besitzen eine schöne Kunstbücherei, Noten, Lebensbeschreibungen, philosophische, erziehliche und religiöse Bücher und können überhaupt sagen, daß in unserem Bestand von 10.000 Bänden kein Gebiet von einiger Wichtigkeit vernachlässigt ist, Nur rein fachliche Bücher und Hochschulschriften könnt Ihr bei uns nicht finden.

Aber solche braucht Ihr ja gar nicht, Was Ihr suchet, das werden wir Euch verschaffen. Für die Benützung der Bücher entrichtet unsere Leserschaft eine Leihgebühr.

Unsere Bücherei befindet sich Pechring Nr. 4. Die Bücherei ist in den Wintermonaten Mittwoch und Freitag von 5-8 Uhr nachmittags und Sonntag von 9-12 Uhr, in den Sommermonaten Montag, Mittwoch und Freitag von 6-8 Uhr nachmittags, Dienstag, Donnerstag, Samstag und Sonntag von 1 0-12 Uhr vormittags, Feiertage ausgenommen, geöffnet. Einschreibungen werden in den Dienststunden vorgenommen. Im gleichzeitig geöffneten Lesesaale liegen 28 gediegene Zeitschritten und sechs Zeitungen auf.

Soldaten! Benützet die Bücherei so zahlreich als möglich!

Gebet dieses Flugblatt weiter, bringet alle Eure Landsleute zu uns und sorget dafür, daß auch die Kameraden bei den kleineren Truppenkörpern von unserer Bücherei erfahren!

Für die Gemeindebücherei:

Daraufhin erhielt der Büchereriat einen Bescheid der Polizeidirektion Troppau folgenden Inhaltes:

Polizeidirektion in Troppau.

St. P. 74.

Flugblatt ťSoldaten!Ť

Verbreitungsverbot.

An die P. T. Gemeindebücherei

Die Polizeidirektion in Troppau hat den Inhalt des am 27. Februar 1925 vorgelegten Flugblattes ťSoldaten!Ť zwar einwandfrei befunden, doch wird im Sinn des § 23 des Preßgesetzes vom 17. Dezember 1862, RGBl. Nr. 6 ex 1863 aus Gründen der öffentlichen Ruhe und Sicherheit dessen Verbreitung unter den Soldaten verboten.

Gegen dieses Verbot kann eine Berufung binnen 14 Tagen nach Erhalt der Verständigung an die politische Landesverwaltung in Troppau eingebracht werden, jedoch aus den oben angeführten Gründen wird einem eventuelen Rekurse keine aufschiebende Wirkung zuerkannt.

Dieses Verbot der Troppauer Polizeidirektion ist einfach unverständlich, da aus dem Wortlaute wohl zur Genüge hervorgeht, daß die ťRuhe oder SicherheitŤ in keiner Weise gestört oder gefährdet wird. Selbst die Polizeidirektion muß den Inhalt des Flugblattes als vollkommen ťeinwandfreiŤ bezeichnen. Die Gründe kennen zu lernen, warum sie trotzdem die Verbreitung und Verteilung des Flugblattes verbietet, wäre jedenfalls höchst interessant und daher fragen die Gefertigten den Herrn Minister:

1. Ist Ihnen dieses Verbot bekannt und sind Sie gewillt, die Gründe. welche die Polizei Troppau zu diesem Verbote veranlaßte, bekanntzugeben?

2. Wenn solche Gründe nicht beigebracht werden können, sind Sie bereit, die übereifrige Polizeidirektion in Troppau zu belehren, daß sie durch ihr lächerliches Vorgehen selbst den äußeren Schein der Demokratie, mit dem sich die tschechoslovakische Republik nach außen hin zu umgeben weiß, in Gefahr bringt?

3. Wollen Sie die löbliche Polizeidirektion Troppau anweisen, daß sie ihre Haupttätigkeit mehr den Sicherheitsverhältnissen der Stadt widmen möge und daß in einem demokratischen Freiheitsstaate jede kleinliche Belästigung der Bevölkerung durch polizeiliche Vorschriften und Maßnahmen unbedingt zu vermeiden ist?

Prag, den 18. März 1925.

Dr Schollich,

Dr. Lodgman, Dr. Brunar, Dr. Lehnert, J. Mayer, Dr. Lelley, Szentiványi, Dr. Hanreich, Pittinger, Ing. Kallina, Kraus, Dr. Medinger, Heller, Palkovich, Füssy, Böllmann, Zierhut, Dr. E. Feyerfeil, Dr. Jabloniczky, Dr. Körmendy-Ékes, Dr. Korláth, Matzner, Dr. Radda, Dr. Keibl, J. Fischer.