Senát Národního shromáždění R Čs. r. 1928.

II. volební období.

6. zasedání.

Tisk 697.

Az.............. kelt törvény,

A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyülése ezt a törvényt hozta:

Az 1920. évi április 15.-én kelt, 325 sz. törvény így változik meg:

Az első bekezdés után beiktatandó:

>Az összes törvényjavaslatok, német, orosz (kisorosz), magyar és lengyel nyelven is kinyomtattatnak s a törvényhozó testületek német, orosz (kisorosz), magyar és lengyel nemzeti kisebbséghez tartozó tagjainak anyanyelvükön is kiosztatnak.<

A nemzeti kisebbséghez tartazó törvényhozók nagy része vagy egyáltalában nem érti az államnyelvet, vagy nem birja jól az államnyelvet. Ez a hiány természetesen akadályazza öket a törvényhozói, tisztségük megfelelő gyakorlásában. Minden törvényhazó jogosult a nemzetgyülés; és bizottságai ülésein az anyanyelvén felszólalni és beszédét a hivatalos jegyzőkönyv a felszólalási, nyelven is hozza. A nyelvi jog ilyeténkép való elismerése természetszerüleg magával hazza azt a követelményt, hogy a mód és lehetőség megadassék a nemzeti kisebbségi törvényhózóknak arra,, hogy azzal élhessenek is! Ez a követelmény pedig elsősorban is azt kivánja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó törvényhazók a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslatot megérthessék és anyanyelvükön tanulmányozhassák. Ezt a saját költségükön készült fordítás révén nem tehetik meg, mert ez óriási költséget venne igénybe. De mert a közérdek és az egyenlő elbánás elve kivánja, hogy minden törvényhozó képes legyen a népakarat kifejezésére, egyenest az állam kötelessége a törvényjavaslatokat német, magyar nyelven lefordittatni s a német és magyar nemzeti kisebbségi törvényhozók részére német és magyar fardításban kiadni!

Prága, 1928. május 23.

Dr. Töxköly József,

Egry Ferenc, Dr. Grossmid, Dr. Franciccy, Friedrich, Hartl, Dr. Brunar, Fahrner, Jesser, Hütter, Teschner.

Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1928.

II. volební období.

6. zasedání.

Tisk 697.

Senáte ráč sa usniesť:

Národné shromaždenie Československej republiky usnieslo sa na tomto zákone:

Zákon za dňa 15. apríla 1920, čís.. 325 Sb. z. a n mení sa takto:

Po prvom odstavci treba vsunúť toto:

>Všetky návrhy zákonov budú vytlačené tiež v jazyku nemeckom, ruskam (rusinskom), maďarskom a poľskom a budú členom zákonodarných sborov, patriacim k menšine nemeckej, ruskej (rusinskej), maďarskej a poľskej dodávané tiež v ich materinskom jazyku.<

Značná časť zákonodarcov, patriacich k národným menšinám, štátnemu jazyku buďto vôbec nerozumie, alebo štátny tak dobre neovláda. Táto závada prekáža im samozrejme v náležitom vykonávaní ich zákonodarnej funkcie. Každý zákonodarca je oprávnený prehovoriť vo schôdzach Národného shromaždenia a jeho výborov vo svojom materinskom jazyku a jeho reč uvádza úradný protokol tiež v jazyku prejavu. Z tohoto uznania práva jazykového plynie samo sebou požiadavok, aby zákonodarcom národných menšín bol poskytnutý spôsob a možnosť, aby toho mohli i použiť! Tento požiadavok však nesie sebou v prvom rade, aby zákonodarci národných menšín návrhu zákona, predlaženého zákonodárstvu, mohli pozorumeť a ho vo svojom materinskom jazyku študovať. Nemôžu tak učiniť pomocou prekladu, opatreného na svoje vlastné útraty, lebo to by ich stálo obrovské náklady. Avšak poneváč záujem verejný i zásada rovného zachádzania si vyžadujú, aby každý zákonodarca bol spôsobilý prejaviť vôľu ludu, je priamo povinnosťou štátu dať návrhy zákonov preložiť do jazyka nemeckého a maďarského a vydávať ich zákonodarcom nemeckej a maďarskej menšiny v preklade nemeckom a maďarskom!

V Prahe, dňa 23. mája 1928.

Dr. Törköly,

Egry Ferenz, dr Grosschmid, dr Franciscy, Friedrich, dr Brunar, Fahrner, Jesser, Hütter, Teschner.