Senát Národního shromádění R. Čs. r. 1929.
II. volební období.
7. zasedání.
Tisk 824.
Původní znění.
Törvenyjavaslat
A nepszámlálásról.
Beadják: Dr Törköly József és társai.
Mondja ki a Tisztelt Képviselőház:
Az.................
törvény a népszámlálásról.
A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése ezt a törvényt hozta:
1. §.
A második népszámlálás legkésőbb az 1931. év végeig, a további népszámlálások tizéwcs időlcözülchen tartatnak meg.
2. §.
A kormány rendelettel állapítja meg a népszámlálás napját.
3. §.
A népszámlálás végrehajtását illetőleg a követlező szabályok kötelezők; az azokkal ellentétes vegrchajtási rendelet ki nem adható.
4. §.
A népszámlálás minlen községben és városban számlálóívckkel történik, amelycket á lakás birtokosa vagy annak helyettese tintával tartozik kitötteni és sajátlcezüleg aláir ni. Kivételt képez az az eset, ha a lakás birtokosa, illetve annak helyettese irni nem tud, amikor is a számlálóívet az abba felveendő személyek bemondása alapján tintával az illetékes népszámláló biztos tölti ki.
Minden lakás részére külön számlálóív adandó.
5. §.
A számlálóívekbe beirandók mindazon személyek, kik a lakásban töltötték a népszámlálás napjára menő éjfélt, tekintet nélkül arra, vajjon abban állandóan laknah-e vagy csak átmenetileg vannak-e ott, vagy pedig a számlálás alaklmával csak véletlenül vannak-e benne.
Azok akik a népszamlálás napjára menő éjfélt a lakásom kivü töltötték, pl. éjjeli munkában a gyárban, műhelyben, szerkesztőségben, őrségben, vasuton vagy posta szolgálatban stb. vagy szórakozásban vendéglőben, kávéházban stb., azon lakásban fognak beiratni, melybe visszatérnek.
Oly személyek, kik a népszámlálás napjára menő éjfélt uton töltötték, a számlálásra azon lakás vagy szálloda stb. birtokosánal kötelesek jelentkezni, melybe legelőször érkeznek. Ez köteles gondoskodni arról, hogy ezek a személyek az illető ivekbe szabályszerüen beirassanak.
6. §.
Minden népszámláló biztos mellé az illető község képviselőtestülete 2-2 bizalmi férfiut küld ki, akik tartoznak a népszámláló biztosai minden számláláshoz elmenni és a népszámláló biztos által kiállított számlálóívet, amennyiben annak helyesége nyilvánvaló mint bizalmi férfiak tanuként aláírni. Ha a bizalmi férfiak ugy találják, vagy azok egyike ugy találja, hogy a népszámlálóbiztos a számlálóívet nem a valóságnak megfelelően töltötte ki, jogosultak a számlálóív aláírását megtagadni. A bizalmiférfiak hatósági kőzegek, akik a községi elöljáró kezébe fogadalmat tesznek arra, hogy kötelességeiket lelkiismeretesen, a jelen törvény rendelkezései szerint fogják betölteni.
7. §.
1. Mindenki oly nemzetiségünek veendő fel a számlálóívben, mint amilyennek vallja magát. Ez a szabály kötelező a szamlalóívet kitöltő lakás birtokosa, vagy annak helyettesére nézve épugy, mint a számlálóbiztosra nézve.
Kiskoruakra nézve az atya, annak életben nem léte esetén az anya, ennek életben nem léte esetén a törvényes gyám jogosult a kiskoruak nemzetiségét meghatározni és a számlálóívbe, amennyiben a nevezett törvényes képviselő a lakás' birtokosa, vagy annak helyettese, a nemzetiségi adatot ezen meghatározás szerint beirni, ellenesetben a lakági birtokosával vagy annak helyettesével, illetve ha azok irni nem tudnának, a népszámláló si biztossal behatni. Ugyanez a szabály mérvadó a gyengeelméjűség és elmebetegség cimén gondnokoltakat illetőleg is, ahol a nemzetiségi kérdés felett a gondnok határoz.
2. Ha egy irni nem tudó lakásbirtokos vagy annak irni nem tudó helyettese részére a számlálóbiztos állítja ki a számláló ívet s a számlálóívbe felveendő számlálandók valamelyike két nemzetiséget mond a magáénak vagy pedig egy nemzetiségűnek se vallja magát, akkor a számlálóbiztos tartozik az illetőt nyomban élőszóval felvilágosítani, hogy kétnemzetiségű senki sem lehet s hogy egy nemzetiséghez minden embernek tartoznia kell, de szabadságában áll mindenkinek a saját maga akaratelhatározósa alapján oly nemzetiségűnek vallani magát, amilyennek épen akarja. Fel kell világositani az illetőt arról is, hogy amennyiben a kapott megmagyarázás után is ragaszkodik kijelentéséhez, ugy az anyanyelvét köteles a népszámhirni s e végből ekkor köteles a népszámlálóbiztos megkérdezni az illetőt, hogy mi az lóbiztos mint nemzetiségének kifejezőjét beanyanyelve. A megszámlálandó által bemondott anyanyelv alapján kell ekkor a nemzetiséget meghatározni és beirni. Ha a kér. désre a megszámlálandó választ nem ad, ugy akkor azon nyelv szerint kell a nemzetiséget meghatározottnak tekinteni, amelyet az illető beszél illetve ha több nyelven beszél, ame. Miket jobban beszéli.
A számlálóbiztos azt, hogy a jelen bekezdésben körülirt eset forog fenn és hogy az itt leírt eljárás szabályszerűen lefolytattatott, magán a számlálóíven, annak az erre az eshetőségre rendelt helyén tintával be tartozik irni. Tartozik tintával beirni, hogy eljárását a egszámlált helyeslőleg tudomásul vette, avagy tartózkodott minden nyilatkozattól, illetve kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy a nemzetiségi adata a számlálóbiztos döntése szerintiírassék be. Mindezeket tartozik a számlálóbiztos sajátkezüleg tintával aláirni s a bizalmiférfiakat tanositó aláirásuk megtételére felhivni. Amennyiben a bizalmiférfiak az aláírást megtagadnák, ezt a népszámlálóbiztos a saját alaírása után tartozik tintával megjegyezni annak kiemelésével, hogy indokolatlanul vagy mily indokból tagadták meg az aláírást s ezen nyilatkozatot tartozik számlálóbiztos külön aláírásával bezárni.
4. Amennyiben a nemzetiségi adat meghatározásánál a megszámlálandó bemondása nem állapa rendelkezésre, vagyis ha a jelen tőrvény 7. §-ának 2. bekezdésében körülirt eset vagy esetek valamelyike forogna fenn, akkor a nemzetiségi adat meghatározása csak akkor érvényes, ha a népszámlálóbiztosnak a nemzetiségi adat megállapítása végett lefolytatott eljárásvak a számlálóívben a számlálóbiztos által beírt módját a két bizalmiférfi is tanosítja. Ha a bizalmiférfiak aláírása hiányzik, ugy a szóbaulevő nemzetiségi adat csak akkor válik érvényessé, ha a felülvizsgálat során beigazolódik, hogy a népszámlálóbiztos a törvény értelmében járt el s a nyilatkozatát a valóságnak híven írta be a számlálóívbe.
5. Ha a felülvizsgálat ném állapítja meg a számlálóbiztos eljárásának törvényszerűségét és a beírt adatok valódiságát, ugy tartozik a felülvizsgálat a jelen §. 2 bekezdésében megírt eljárást ujból lefolytatni és hogy ez megtörtént, a felülvizsgálati jegyzőkönyvben tanosítani. A felülvizsgálati bizottság döntése végérvényes és a jegyzőkönyvbe felveendő. Ellen panasznak van helye a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz.
6. Ha egy irni nem tudó megszámlálandónak tőrvényszerű, vagyis a jelen §. 1. bekezdésénék megfelelő s a nemzetiséget e meghatározó bemondását a népszámlálóbiztos nem a bemondás szerint írja be a számlálóívbe, akkor annak tanositó aláírását a bizalmiférfiak kötelesek megtagadni. Ha a megszámlálandó kéri, részére a bizalmiférfiak kötelesek erről egy tanusítványt nyomban kiadni és az egész tőrvénytelen eljárást 24 óra alatt a községi előjárónak jelenteni.
7. Akik a számlálóívet kiállító vagy kiállíttató lakás birtokos, mint a háztartás fejének a családjához nem tartoznak (cselédség, albérlők, ágyrajárók, vendégek) azokhoz jogosult a népszámlálóbiztos a nemzetiségi adatra vonatkozólag azt a kérdést intézni, hogy helyesen van-e a számlálóívben a nemzetisége kitöltve? Igenlő felelet esetén a számlálóív e tekintetben megjegyzés és kifogás nélkül átveendő. Nemleges felelet esetén a szóbanlevő megszámlálandó kivánsága szerint a nemzetiségi adat kügazitandó s az, hogy megtörtént, valamint az, ha a megszámlálandó előadása szerint alapos gyanú támasztható a tekintetben, hogy a jelen tőrvény 22. §-ban körülírt büncselekmény esete forog fenn, illetve a megszámlálandó egyenest vádat emel valaki ellen ily cselekmény elkövetése miatt, a számlálóív e célra rendelt külön helyén a népszámlálóbiztos által tintával beirandó, a megszámlálandó és a népszámlálóbiztos által aláírandó és a bizalmiférfiak tanusitó aláírásával ellátandó. Ha a megszámlálandó és a bizalmiférfiak az aláírást megtagadják, ugy az irásbelileg a számlálóívre folytatólag tintával feljegyzendő annak megemlítésével, hogy indokolatlanul, avagy mily indokból történt az aláírás megtagadása és ez a nyilatkozat a népszámláló biztos aláírásával lezárandó. A jelen bekezdésben emutett nemzetiségi adatkügazitás csak akkor érvényes, ha az erre vonatkozó külön nyilatkozatot a számlálóíven a két bizalmiférfi is aláírja. Ha ezek az aláírások hiányzanak, ugy a szóbanlevő nemzetiségi adatkiigazítás csak akkor válík érvényessé, ha a felülvizsgálat során beigazólodik, hogy a népszámlálóbiztos a törvény értelmében járt el s a nyilatkozatát a valóságnak híven írta be a számlóívbe. Egyebekben az5.bekezdés rendelkezése az irányadó.
8. A 7. bekezdés esetét kivéve, a népszámlálóbiztosnak csak az irni nem tudókhoz szabad, akiknek a számlálóívét a népszámlálőbiztos állítja ki, a nemzetiségi adatot illetőleg kérdést intézni. Egyébként tartozik a népszámlálóbiztos a számlálási ívekbe beírt nemzetiségi adatot a beírás szerint szó nélkül elfogadni, azt megváltoztatnia, kiigazitania tilos és büntetendő cselekményt képez. Ha a nepszámlálóbiztos ezén tilalmat megszegné, a bizalmiférfiak. kötelesek 24 órán belül erről a községi elöljárónak jelentést tenni.
9. Tilos a népszámlálási biztosnak, avagy a bizalmiférfiaknak a megszámlálandókat nemzetiségűk tekintetében kapacitálni és arra rábirni, hogy valamely nemzetiséghez tartozandónak vallja magát. A tilalom megszegése büntetendő.
10. A jelen §. rendelkezéseinek megsér- tése miatt a concréte érdekelt megszámlálandó még akkor is jogosult a népszámlálás napjától 8 nap alatt a felülvizsgáló bizottsághoz panasszal élni, ha a bizalmiférfiak a népszámlálóbiztos eljárása ellen semmi tekintetben sem tesznek kifogást. A felülvizsgáló bizottság a panasz tárgyában végérvényesen dönt. Döntése ellen panasznak van helye a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz.
8. §.
A 7. §-ban emlitett kügazitástól eltekintve a tintával kiállitott számlálóívekben a népszámlálóbiztosnak csak a magától értétődő tévedéseket szabad tintával kügazitani! Egyéb igazitásokat ezen ivekben csak az érdekelt személy beleegyezésével eszközölhet a népszámlálási biztos s azt az érdekelt személy aláírásával kell igazoltatnia. A nemzetiségi adat kügazitását illetőleg azonban kizárólag a 7. §. az irányadó!
Az irni nem tudók részére a népszámlálási biztos az általa tintával kiállítandó számláló ívekben csak az érdekelt személy vagy jelen tőrvény szerinti képviselője által bemondott adatokat jogosult beirni, amennyiben azok nyilván nem mondanak ellent a valóságnak vagy valamely hivatalos személyi kimutatással vagy közirattal. A nemzetiségi adatra itt is kizárólag a 7. §. rendelkezési az irányadók.
Az irni nem tudók részére a népszámláló biztos által tintával kiállított számlálóívet a számlálandó vagy a jelen törvény szerinti képviselője által kézjeggyel kell elláttatni és a számlálóív a két bizalmiféri által mindig aláírandó. Az aláírás hiánya a szám- látóív érvénytelenségét jelenti. Az aláírás megtagadásának jelentősége - amennyiben annak indoka az, hogy a jelen tőrvény 7. §ának 2, 3, illetve 6., bekezdései sértettek meg - a 7. §. 4., illetve 6 bekezdése szerint bírálandó el.
Egyébként jelentősége csak akkor lehet, ha a bizalmiférfiak a jelen §. megsértését a községi elöljárónak 24 óra alatt bejelentik, akinek jogában áll az-esetet az illetékes felülvizsgálati bizottságnak jelenteni.
9. §.
1. Azon vállalatok és intézetek számára, amelyek több ember együttlakására vannak rendelve (szállók, kaszárnyák, kórházak, fogházak, kolostorok, penziók stb.) a következő szabályok érvényesek:
2. Szállódákban, vendégfogadókban és éjjeli szállásadó helyeken azok tulajdonosa vagy kezelője mindazokról, kik ott töltötték a népszámlálás napjára menő éjfélt, külőn lapon beszerzi az irásbeli válaszókat mindazon kérdésekre, amelyeket a számlálóivek tartalmaznak, ezen irásbeli bejelentés alapján kitölti a számlálóíveket és azokat a bejelentésekkel együtt átadja a számlálóbiztosnak.
3. Kaszárnyákban minden katona külön számlálóívet kap és maga tölti ki és beszolgáltatja szolgálati uton a kaszárnya parancsnokának. A kaszárnya parancsnoka a nemzetiségi adat kivételével a számlálóívek adatait felülvizsgálja, illetve felelőssége mellett felülvizsgáltatja, a kiigazitás tekintetében a 8. §. rendelkezései szerint jár el. A nemzetiségi adat tekintetében azonban valtoztatást eszközölni nem szabad. Az irni nem tudó katonák részére a kaszárnya parancsnok, illetve felelősége mellett a helyettesei állítják ki a számlálóíveket a 7. és 8. §. rendelkezései értelmében azzal a eltéréssel, hogy itt bizalmiférfi alkalmazásának nincs helye. Ellenben minden irást nem tudó katona számlálóívét kézjegyével kell, hogy ellássa és századának egy irástudó és hasonló nemzetiségü tagja szintén aláírja. A kaszárnyára vonatkozó összes számlálóíveket a kaszárnya parancsnoka tartozik a kiállitástól számított 5. nap alatt azon felülvizsgálati bizottsághoz beterjeszteni, amelynek területén van a kaszárnya. A csendőrségi kaszárnyákra ugyanezen szabályok az irányadók.
4. Más intézetek minden lakóját közös számlálóívekbe az intézet igazgatója vagy vezetője vagy pedig személyes felelősség mellett, az általa megbizott személy kell, hogy beírja. Az intézet igazgatója, felügyelője, gondnoka a rendelkezésre álló személyi kimutatások alapján állítja ki a kőzös számlálóívet. Azonban a nemezetiségi adatra nézve kőteles minden beszélni képes és öntudatos állápotban levő intézeti lakót megkérdezni és a válasz alapján, illetve a 7. §. 2 és 3 bek. rendelkezései szerint kell a nemzetiségi rovatát kitölteni. Az öntudatlan állapotban levő és beszélni képtelen lakók oly nemzetiségünek tüntetendők fel, amilyennek személyi kimutatásukban felvételük alkalmával feltüntetve lettek. Itt a 7. §. 2, 3 és 6 bekezdéseinek rendelkezései irányadók tekintet nélkül arra, hogy tud-e irni vagy nem, a közös számlálóívbe felveendő személy. Az intézet igazgatója, felügyelője vagy gondnoka ugy tekintendő, mintha népszámlálóbiztos volna s a leteendő fogadalmat pótolja a nevezettek letett hivatali esküje vagy fogadalma. Ily intézetek részére a községi elöljáró tartozik két külön bizalmiférfiút kiküldeni, akiknek hivatásuk a nemzetiségi adat kitöltésére vonatkozó eljárás tőrvényszerűségét a közős számlálóíven tanusítani. A bizalmi férfiak aláírása megtagadásának jogi következményét a 7. és 8. §-sok értelmében kell elbírálni. A számlálóíveket az intézet igazgatója tartozik a kiállítástól számítot 5 nap alatt azon felülvizsgálati bizottsághoz beterjeszteni, amelynek területén van az intézet. A közös számlálóíveket az intézet igazgatója vagy helyettese tartozik aláírni.
5. Ha pedig az intézetekben (vállalatokban) lakik az igazgató, felügyelő vagy más személyzet és pedig az épületben vagy a többi intézettől elkülönített külön lakásokban, ugy ez nem irandó be ugyanazokba az ivekbe, amelyekbe az intézet lakói, hanem minden ilyen lakófél külőn számlálóívet kap és azt az álatlános előírás szerint tartozik kitölteni.
6. Katonák, kik magánlakásokban laknak, ott iratnak be, nem pedig a kaszárnyákban, amelyekben szolgálatot teljesítenek.
A csehszlovák hadsereg azon tagjai, kik a népszámlálás napjára menő éjjelen őrszólgálatot teljesítenek, azon intézetekben (kaszárnyákban) vagy lakásokban iratnak be, amelyekben laknak.
A csehszlovák hadsereg és csendőrség azon tagjai, kik a népszámlálás napjára menő éjfélt uton vagy menetelésben töltötték el, az összeirásra az 5. §. határozmányainak analogiája szerint jelentkeznek.
10. §.
A népszámlálás munkája naponként délután 2 órától este 7 óráig folytatandó. Ekkor a beszedett száumlálási ívek egy zárt csomagban összecsomagolandók és a zárt csomag á népszámlálóbiztos és a községi elöljáró által lepecsételendő és a községi elöljáró őrizetére bizandó, aki tartozik a, következő napon a csomagot az illetékes felülvizsgáló bizottsághoz felterjeszteni.
11. §.
Minden község a községi elöljáró által számláló kerületekre osztandók. Egy számláló kerületnek legalább 500 lakóst kell számlálni. 2000 lakosnál többet egy kerület sem számlálhat. 500 lakosnál kevesebb lakossal biró községek egy számláló kerületet képeznek.
Minden számláló kerület részére az illetékes járási fönök népszámláló biztost nevez ki.
Népszámláló biztosokká csak nagykorú, önjogu, büntetlen előéletü oly személyek nevezhetők ki, akik a számláló kerületük lakósainak nyelvét jól értik és akik a képzettségüknél fogva biztosítékot nyujtanak arra, hogy képesek lesznek a számlálás munkáját helyesen és pontosan keresztül vinni.
A népszámlálóbiztosok hatósági közegeknek fekintendők.
12. §.
A népszámlálóbiztosok az öket kinevező hatóság képviselőjének kezébe fogadalmat tesznek, hogy kötelességeiket részrehajlatlanul és lelkiismeretesen fogják teljesíteni. Ezen fogadalomtételről hivatalos jegyzőkönyv vétetik fel.
13. §.
A népszamlálás költségeit az állam viseli. A községek a saját szerveikkel azonban annál díjtalanul közremüködni és a szükséges helyiségeket díjtalanul rendelkezésre bocsájtani kötelesek. A bizalmi férfiak napidíjait a községek viselik.
14. §.
Minden törvényszék területére egy-egy felülvizsgáló bizottság alakittatik a népszámlálás napját megelöző 30 napon belül. A bizottságnak van egy technikai osztálya és két tanácsa. A felülvizsgálati bizottság technikai osztályának vezetőjét és egy tagját a belügyminiszter nevezi ki az állami statisztikai hivatal ajánlatára s ezenkivül ezen technikai osztály részére az illetékes Országos Elnök nevez ki két tagot, akik a felülvizsgálati bizottság hatáskörébe tartozó területen laknak.
A felülvizsgálati bizottság tanács tagjai gyanánt az Igazságügyminiszter kinevez a törvényszéküél müködő bírák illetve a törvényszék hatáskörébe tartozó járásbíróságok bírái közül összesen négyet.
Ezen tanácsba a Belügyminiszter az állami statisztikai hivatal ajánlatára kinevez két szakértőt vagy szakértőnek tekintendő bizottsági tagot. Az Országos Elnök pedig kinevez a szótanlevő törvényszéki terület járásaiból négy tagot.
Minden törvényszék területére két felülvizsgálati bizottsági tanács alakitandó. Mindkét tanács részére az Igazságügyminiszter a kinevezett bírák közül külön nevezi az elnököt. Egy tanácstagja továbbá egy a Belügyminiszter által kinevezett szakértő vagy szakértőnek tekintendő tag és végül tagja az Országos Elnök által kinevezett két tag. Vagyis egy tanács áll az elnökből, egy az igazságoszolgáltatásnál müködő kinevezett bíróból, egy szakértő vagy szakértőnek tekintendő és az Orzságos Elnök által kinevezett két tagból.
A kinevezéseknél a 11. §-ban elöírt feltételek irányadók.
A felülvizsgálati bizottság vezető elnökéül az Igazságügyminiszter és Belügyminiszter együttesen nevezik ki a két tanácselnök egyikét a helyettes elnökéül a technikai osztály vezetőjét.
A felülvizsgálati bizottság technikai osztályának és két tanácsának tagjai a bizottsági elnök kezébe a 12. §-ban foglalt fogadalmat teszik. A biró tagok fogadalmat nem tesznek, de az alakuló első ülés jegyzőkönyvében letett hivatalos esküjökre történik hivatkozás.
Minden a községek részérül beérkezett csomagot a technikai osztály bont fel és jegyzőkönyvileg konstatálja annak sértetlenségét. A technikai osztály előadója a Belügyminiszter által kinevezett tag. Ö késziti el a számlálóívek alapján minden számláló kerü- let átnézetét. Megállapítja, hogy melyek azok a számlálóívek, amelyek a törvény 7. §-a értelmében érvényeseknek nemtekinthetők és melyek külön felülvizsgálati eljárást igényelnek. Csatolja minden számláló kerülethez beérkezett panaszokat és feljelentéseket és előadmányt csatol a szükségen teendőkről. Minden számláló kerület igy elkészitett anyagát átteszi és pedig váltakozó sorrendben a felülviszgálati bizottsági tanácsokhoz érdemi elbirálás végett.
A két tanácsa hozzájuk áttett anyag alapján meghozza a maga érdemlegges döntését. Érdemleges döntése ellen csak panasznak van helye a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz, Alaki határozatai ellen külön jogorvoslat nincsen. A véglegesen elintézett ügyek visszaadatnak a technikai osztálynak, amely osztály azután két példányban összeállítja a községek és birósági járások átnézetét s egyik példányát azonnal elküldi, az állami statisztikai hivatalnak Prágába, a másik átnézetet mint összesítést, az anyagnál hagyja. Az anyagot az állami statisztikai hivatalnak az általa meghatározandó határidőben megküldi.
15. §.
A számlálóbiztosok és felülvizsgálati bizottságok díjazásának egyöntetü szabályozásáról továbbá a felülvizsgálati eljárási szabályokról külön belügyminiszteri és igazságügyminiszteri rendelet fog intézkedni.
16. §.
A politikai, illetve közigazgatási hatóságogknak a jelen törvényben biztosított jogkörnél, illetve hatáskörnél nagyobb jogot, illetve hatáskört a jelen törvény végrehajtási rendelete nem adhat.
Büntető határozatok.
17. §.
Az a népszámláló biztos, aki szándékosan megsérti a jelen törvény 7. §-ában foglalt rendelkezéseket és egy irni nem tudó érdekelt személy számláló ívébe a nemzetiségi adatot annak bemondása és akarata ellenére tölti ki, büntettet követ el és 5 évig terjedhető börtönnel büntettetik.
18. §.
Az a népszámláló biztos, aki valamely irni nem tudó jogosult által kiállított számlálási ív nemzetiségi adatát a 7. §. rendelkezései ellenére a jogosult tiltakozása dacára vagy a nélkül megváltoztatja, büncselekményt követ el és 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő.
19. §.
Az a népszámláló biztos, aki szándékosan, figyelmeztetés dacára elmulasztja valamely irni nem tudó megszámlálandó részére a számlálóív kiállítását vagy megtagadja vagy szándékosan kikerüli valamely átveendő számlálóív átvételét vagy valamely megszámlálandó személyt nemzetiségének megtagadására reábirni kisérel, vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ugyancsak hasonlóképen büntetendő az a bizalmi férfiu is, aki valamely megszámlálandó személyt nemzetiségének megtagadására reábirni megkisérel.
20. §.
Aki a népszámlálás foganatositása előtt valakit erőszak, lelkikényszer vagy fenyegetés által avagy valamely kedvezmény kilátásba helyezése által arra akar rábirni egy megszámlálandót, hogy más nemzetiségünek irja be magát a számlálóívbe vagy ha irni nem tud, ugy más nemzetiségünek mondja be magát, mint amily nemzetiségünek tartja magát valóban, büntettet követ el és 5 évig terjedhető börtönbüntetéssel sujtható. Ha ezen cselekményt hivatalos személy alárendeltjével, a szolgálati szempontból hivatalosan aláhelyezett személlyel szemben követi el, mellékbüntetésként a hivatalvesztés feltétlenül kimondandó.
21. §.
A 17, 18, 19 §§-ban körülirt büncselekmények hivatalból üldözendők és a 17 és 18 §§-ban körülírt büncselekményeknél amnestiának helye nem lehet.
22. §.
Az a népszámláló biztos, aki a jelen törvényből folyó kötelességét szándékosam elmulasztja, az a népszámlálóbiztos és az a bizalmiférfi, aki a jelen törvény 7 és 8. §-sa ellenére cselekszik, 20koronától 20.000 koronáig terdjedhető pénzbüntetéssel és e mellett vagy e helyett 3 hónapig terjedhető fogházzal büntettetik. Az eljárás csak az illetékes felülvizsgálati bizottság indítványára üldözhető.
23. §.
Tudatosan hamis adatszolgáltatás, valamint minden más szándékos cselekvés vagy mulasztás, mely a számlálás teljességét vagy helyességet megdönti vagy veszélyezteti, amennyiben önmagában vagy más cselekményekkel kapcsolatban különben nem tartozik a büntető törvény alá, 20 Kč-tól 10.000 Kč-ig terjedhető pénzbüntetéssel és e melett vagy e helyett 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetteik.
24. §.
A 17., 18., 19. §§-ban felsorolt büncselekmények a Törvényszék, a 22., 23. §§-ba tartozó cselekmények a járásbiróság hatáskörébe taroznak. Az utóbbiak csak magánindítványra üldözendök.
25. §.
Mindazok, akik a számlálóívet maguk taroznak tintával ki tölteni, amennyiben azt azon a napon, amikor a népszámlálóbiztos a két bizalmiférfival a számlálóív átvétele végett előttük megjelenik, tintával kitöltve a népszámlálóbiztosnak át nem adják, vagy ha a számlálóív még nem volna kitöltve, azt nyomban ki nem töltik és a számlálóbiztosnak nyomban át nem adják, kihágást követnek el és 20 Kč-tól 5000 Kč-ig terjedhető pénbirsággal és helyette vagy mellette egy havi elzárással büntethetők.
26. §.
Jelen törvénnyel ellenkező minden más törvény rendelkezé sei hatályon kivül helyeztetnek. Hatályon kivül helyeztetik az 1920 oktober 30-iki 592. sz. kormányrendelet, valamint az 1927 évi március 17-én kelt 47 számú törvény.
27. §.
A jelen törvény a kihirdetéskor lép életbe s végrehajtásával a Belügyminiszter és az Igazságügyminiszter együttesen bizatnak meg.
A javaslat pénzügyi indoklására szükség nincs, miután törvényerőre való emelkedése az államra nézve külön kiadásokat nem jelent a mai állapottal szemben.
Alaki szempontból indítványozzuk azt, hogy a jelen javas latot a kezdeményező bizottság és az alkotmány-jogügyi bizottság összesen hatvan napon belül tárgyalja le.
Prága, 199 január 30.
Dr. Törköly,
Egry, Dr. Grosschmid, Fahrner, Dr. Jesser, Ing. Oberleithner, Richter, Dr. Franciscy, Hartl, Teschner, Friedrich, Dr. Brunar.