A területi önkonmájiyzari testületeket illetőleg már intézkedés tétetett aziránt, hogy a podkarpatszika-nuszi testületek is építkezéseik végrehajtásánál az állami igazgatás körében folytatott építkezéseik iránt kiadott utasításokhoz alkalmazkodjanak.

Praha, 1934. június 23. -án.

A kormány elnöke: Malypetr s. k.

Překlad ad 2713/II.

OdpowiedŸ

ministra robót publicznych oraz ministra opieki społecznej

na interpelację posl. K. Œliwki, G. Klimenta i towarzyszy

w sprawie masowej restrynkcji górników

w rewirze ostrawsko-karwińskim i braku

jakichkolwiek œrodków zaopatrzenia lub

pomocy dla restryngowanych (I. dr.

402/I).

Z tego powodu, iż od wniesienia interpelacji upłynal dłuższy okres czasu, podczas którego sytuacja ekonomiczna doznała istotnej zmiany, tak iż stosunki w latach 1929 i 1930 nie madš z obecnego punktu widzenia aktualnego znaczenia, nie uważany za konieczne zabywać się jeszcze teraz szczagólnikowo danemi oœwietlajšcemi ówczesne stosunki.

Przytaczamy tylko, że przy restrynkcji robotników, - zwłaszcza jeœli chodziło o restrynkcję masowš, - postępowało się według postanowień § 2 ustawy z dnia 25. lutego 1920, nr. 144 Dz. u. i r. oraz § 2, ust. 6 rozporzšdzenia wykonawczego do tej ustawy nr. 434/1920 Dz. u. i r., według którego restrykcja robotników z powodu pomniejszenia lub rozwišzania przedsiębiorstwa, klęsk żywiołowych i. in., winna nastšpić tylko po naradzie z radš zawodowa.

Górniczy urzšd rewirowy bral udział w powažnych przypadkach w rozprawach dotyczšcych restrynkcji robotników i zawsze wpływał na to, aby uwzględniano wszystkie okolicznoœci rozstrzygajšce przy wyborze resfryngowanych robotników.

Dnia 8. kwietnia 1932 r. zostało przy współudziale ministeirstetstwa robótpublicznych zawarte porozumienie miedzy zastępcami właœcicieli kopalni i zawodowych organizacyi robotniczych

dotyczšce restrykcji robotników i zaprowadzenia kolejnych urlopów w rewirze ostrawsko-karwińskim. Porozumienie obowišzywalo do końca 1932 r.

W czerwcu 1933 r. zostało zawarte nowe porozumienie dotyczšce kolejnych urlopów, które obowišzywało do końca 1933 r. Mocš rozporzšdzenia rzšdowego nr. 220/1933 Dz. n. i. r. zostało porozumienie przedłużone do końca kwietnia 1934 r.

W sprawie zawarcia nowego porozumienia toczš się układy.

O ile idzie o żšdanie, aby górników zamiast restrykcji przenoszono w stan prowizji, zauważa się, że przenoszenie w stan prowizji jest czynnoœć, która należy do właœciwoœci rewirowej kasy brackiej, zaœ władze państwowe majš na przenoszenie w stan prowizji wpływ tylko o tyle, o iléby podczas taj czynnoœci doszło do przekroczenia ustawy.

Zapomogę bezrobotnym udziela państwo w formie przyczynku państwowego do zapomóg w bezrobociu, które przyznajš i wypłacajš organizacje zawodowe na podstawie upoważnienia według ustawy nr. 267/1921 Dz. u. i r., uzupełnionej i zmienionej mocš ustawy nr. 74/1930 Dz. u. i r. i rozporzšdzenia rzšdowego nr. 161/1933 Dz. u. i r.

Według art. III. ustawy nr. 74/1930 Djz. u. i r. zostały organizacje zawodowe upoważniane, aby poczšwszy z dniem 1. stycznia 1931 wypłacały także bezrobotnym górnikom nadzwyczajnš zapomogę w bezrobociu z przyczynkiem państwowym, a zarzšdzenie to dotychczas obowišzuje. Prócz tego zaprowadziło ministerstvo opieki społecznej w powiecie morawsko-ostrawskim od 28. czerwca 1930 r. t. zw. państwowš akcję żyw-, noœciowš dla osób bezrobotnych i z ograniczonymi czasem roboczym, zaœ od 1. grudnia 1930 r. akcję mlecznš dla dzieci bezrobotnych żywiecieli rodzin lub takichże z ograniczonym czasem roboczym.

O ile idzie o inne zatrudnenie górników, zauważa się, że publiczne zakłady dla poœredniczenia pracy starajš się w granicach możliwoœci postarać się o pracę dla bezrobotnych ubiegajšcych się; przy dzisiejszych niekorzystnych stosunkach na rynku pracy spotyka się naturalnie to staranie z większej częœci z wielkiemi przeszkodami. Pewnej ulgi można się spodziewać od publicznych robót inwestycyjnych.

W Pradze, dnia 7. czerwca 1934 r.

Dr. Melssner, m. p.

Minister robót publicznych:

Minister opieki społecznej: Dr. Czech, m. p.

Překlad ad 2713/VII

Válasz

a népjólétügyi minisztertől

dr. Holota képviselő és társai interpellációjára

a betegbiztosító pénztárak biztosítási

járulékalnak mikénti behajtása tárgyában

2523/III. nysz. ).

A küzponti társadalmi 'biztosító, amellyel az interpelláció közöltetett, azt jelentette, hogy a betegbiztosító pénztárakat már az 1927. év folyamán utasította, hogy a hátralékos biztosítási dijak végrehajtási behajtását rendszerint önmaguk végezzék, és csupán 'kivételes és bonyolódottabb esetekben vagy ott, ahol, töfoszöri intés vagy megelőző végrehajtási eljárás semmiféle eretdménynyel nem járt, a végrehajtási eljárás során ügyvédi képviseletet vegyenek igénybe. Emez utasításra a betegbiztosító pénztárak ismételten figyelmeztetve lettek.

A betegbiztosító pénztáraknak a központi társadalmi biztosító 1928. évi körrendeletével hasonlólag ajánlotta, hogy a biztosítási dijat ne hajtsák be addig, míg a biztosítási kötelezettség vagy a betegoéntzitárí hovatartozás iránti periben 'hozott felebbviteli határozat a betegbiztosító pénztárhoz he nem érkezik, s itt is természetesen csak azon feltétel mellett, ha a munkaadó vagyoni viszonyai a Vitás biztosítási dia lerovását illetőleg kellő biztosítékot nyújtanak. 'Eme körrendeletre is a betegbiztosítási pénztárak hasonlóiéig figyelmeztetve lettek.

Praha, 1934. június 20. -án.

A népjólétügyi miniszter: Dr. Meissner s. k.

Překlad ad 2713/VIII.

Antwort

des Justizministers

auf die Interpellation des Abgeordneten Dr. E. Schollich und Genossen,

betreffend die Verletzung der deutschen

Sprachenrechte durch den Rekurssenat

des Kreisgerichtes Troppau

(Druck 628/XX).

Die Entscheidung des Rekurssenates des Kreisgerichtes in Troppau vom 11. März 1930, R I 23/30-9, welche die meritorische Verhandlung über die Beschwerde der Aktiengesellschaft »Zentralgesellschaft« in Wien aus dem Grunde ablehnt, weil die Beschwerde durch die vorangegangene Abweisung aus den Gründen des Sprachenmangels definitiv erledigt worden ist, steht mit dem Standpunkte, den das Oberste Gericht in analogen Fällen konsequent vertritt, im Einklange.

Auch das Oberste Verwaltungsgericht ist im Erkenntnisse vom 17. Februar 1933, Z. 15. 449/30, zu dem Schlusse gekommen, dass der Ausspruch eines Gerichtes, womit die sachliche Verhandlung über eine Eingabe abgelehnt wird, weil sie den Sprachenvorschriften nicht entspricht, ein Ausfluss der richterlichen Tätigkeit ist. Den gleichen Grundsatz spricht auch die Entscheidung des Konfliktsenates des Obersten Venwaltungsgerichtes aus (vom 7. Dezember 1931, Z. 729/31 und 766/31).

Wie zu sehen ist, wird die in der oberwähnten Entscheidung ausgesprochene Anschauung des Rekurssenates des Troppauer Kreisgerichtes durch den Standpunkt der obersten Gerichtsinstanz gestützt.

Es liegt daher kein Grund vor, gegen die erwähnten Richter dienstlich oder disziplinar einzuschreiten.

Prag, am 28. Juni 1934.

Der Justizminister: Dr. Derer, m. p.

Překlad ad 2713/IX.

Válasz

a kormánytól

Hokky képplselö és társai interpellációjára

a volt magyar postatakarékpénztári

betétek kifizetése tárgyában

2523/VI. nysz. ).

A Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbek, Horvátok és Szlovének királysága és Ausztria között 1922. november 7. -én Budapesten a magyar postatakarékpénztárról kötött egyezmény (147/1924. Tgysz. ) végrehajtása annyira előrehaladt, hogy a kamatok beszámításával 134, 445. 303 régi koronát kitevő csehszlovák követelési blokk megállapításával járó munkálatok

már befejezést nyertek. Ebhez képest a prahai postatakrékpénztár a budapesti postatakarékpénztárt a 64, 470. 000 k névértékű 4%-os magyar koronajáradék kötvényeinek kiadása uránt kereste meg, amely járadék a csehszlovák fedezet főrészét képezi. A budapesti postatakarékpénztár azoniban eme kölcsönkötvényket ki nem adta, minthogy a fedezetnek kiadása az egyezmény 10. cikke értelmében a felszámolási munkálatoknak valamennyi egyezményes állammal való befejezését előfeltételezi, amely előfeltétel azonban -nem teljesült, mert a román követelési blokk felszámolása etzideig még be nem fejeződött. A budapesti postatakarékpénztár legutobbi közlései szerint azonban ezen felszámolás igen rövid időn belül befejezést nyer, úgyhogy a követelések kifizetésére irányuló előkészületek azonnal folyamatba tétetnek, mihelyt a fedezet kiadására sor kerül.

Praha, 1934. július 4. -éti.

A kormány elnöke: Malypetr s. k.

Překlad ad 2713/X.

Válasz

a belügyi minisztertől

Hokky képpiselö és társai interpellációjára

a magyar nyelvnek a fačévoi járási

hivatalnál való használata tárgyában

2523/VIII nysz. ).

A nyelvtörvény és nyelvreredelet értelmében oly hivataloknál, amelyeknek a nyelvtörvény 2. § 2. bek. érteiméiben kisebbségi minősítésük nincseji, a felek hivatalos érintkezését megkönynyítő intézkedések vannak megengedve oly feleknél, akík az. illető hivatal hivatalos nyelvét neon Urják.

Igy a tačevói járási hivatalnál is fennáll amaz inténkedés, hogy a hivatalos nyelvet ne, m bíró maigyar nemzetiségű felek a hivatalnoksággal a hivatalban saját nyelvükön tolmács nélkül érintkaztietneik és soha semmiben meg nem károsfttottak. Ezen itéakedésnek általános, a 'hivatalos nyelvet is bíró fetekre való kitenlesztése a nyelvtörvénybe ütköznék s azt elrendelni nem lehet.

Praha, 1934. július ll. -én.

A belügyi miniszter: Dr. Černý s. k.

Překlad ad 2713 XII.

Válasz

a pénzügyi minisztertől

Hokky képpiselö és társai interpellációjára

a tačevol lakosság által a csehszlovákromán határszél mentén fekvő saját erdeiéből behozott ía után szedett határvám tárgyában (2523/XII. nysz. ).

A tačevói lakosság a fát nagyobbára a szomszédos határszélen elterülő ú. n. közbirtokossági erdőidből szállítja. A fa vámmentes bevitele nevezett község mindazon lakosúinak van emgedélyezve, akik ezen erdei vagyon részesei s akiknek azon birtok arányiagos hozamára az eragedélyezett fakitermelés terjedelméhez képest joguk van. A fa vámmentes beviteléneik kedvezménye elismertetik hasonlólag azon áčevói lakosoknak is, akiknek a szomszédos határszélien saját erdeik vannak, nemkülönben azoknak is, akiknek ott erdejük nincsen, s csupán fával elszórtan beültetett földjük van. AB említett vámkedvezmény csupán egyesektől vonatott meg. akik azt oly mennyiségű fa bevitelére kérték, amely a határán túl fekvő földjek terjedelmének és jellegének szemmelláthatólag meg nem felelt. Néhány más esetben, ahol kittint, hogy a vámkedvezmény csalárdul szereztetett, jövedéki büntető eljárást K kellett indítani.

A ačevói polgárok oly 'panaszairól, amelyek a szomszédos határszélen elterülő földjeiken termelt egyeb termények bevitelére vonatkoznának, sem a múltban tudomást nem szereztem, sem a jelenben ilyenekről jelentés hozzám be nem érkezett.

Az ügy vázolt állapotából következik, hogy azon esetekben, amelyeket az intenpelláció szemmeltart, a ačevói lakosság elé vámeljárás terén oly indokolatlan akadályok, amelyek az interpellációban hivatkozott rendelkeizésetekel eHentétben áManának, nem gördíttetnek. Az intenpellációlbaii sürgetett intézkedéseik megtételét tehát nem találom indokoltnak.

Minthogy az interpelláció tárgya lényegileg az én hivatalom hatáskörébe tartozik, a választ egyúttal a külügyi miniszter helyett is adom. akire az interpelláció szintén címezve volt.

Praha, 1934. július 7. -én.

A [pénzügyi miniszter: Dr. Trapl s. k.

Překlad ad 2713/XIII.

Válasz

az iskola- és nemzetmüvelödéstigyl minisztertől

Hokky képviselő és társai Interpellációjára

a mukačevói kereskedelmi akadémián

gymnáziumi tantárgyakból különbözeti

vizsgák letehetésének engedélyezése

tárgyában (2576/II. nysz. ).

A mukačevói állami kereskedelmi akadémia azon abituriensei, akik a nevezett intézetnél léte-

sített magyar tannyelvű párhuzamos osztályokat látogattak, ezideig a latin nyelvi és filozofiaprapedeutikai különbözeti vizsgáknak a prahai, brnói, bratislavai és mukačevói állami akadémiákon évenként nevezni szokott vizsgálati bizottságok előtt vethették magukat alá.

Ha a szobám forgó vizsgálatot magyar nyelven kiváltnak letenni, e körülményt a vizsgálatra való jelentketzésben kellene felemliteniök, hogy a mukačevói állami kereskedelmi akadémiánál működő illetékes vizsgálati bizottság összeállításánál a kellő intézkedés megtehető legyen.

E dologra egyidejűleg a nevezett intézet Igazgatósága is figyelmeztetve lett.

Praha, 1934. július 7. -én.

Az iskola- és nemzetmüvelődésttgyi miniszter: Dr. Krčmář s. k.


Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP