Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1931.

III. volební období.

4. zasedání.

Tisk 506.

Az államporgárság szabályozása tárgyában benyujtott törvénjavaslatokat, igy a 36. szenátusi nyomtatvány-szám alatt benyujottat is, a szenátus alkotmányjogimal a belügyminiszter ur elismerte, hogy az állampolgársági kérdés terén sok orvosolni való van, aminek az eddigi törvények hiányossága az oka, s épen ezért igérte, hogy a kormány a kérdés rendezése iránti javaslatát még 1930. év öszén a parlament elé terjeszti.

Miután azonban az azóta eltelt hosszu idö óta az igéret betartása tekintetében mi sem történt, a lex Dérer pedig f. évi ausguszuts hó 22.én lejár, alulirottak javasoljuk:

utasitsa a tisztelt Szenátus a kormányt, hogy az állampolgárság rendezése tárgyában benyujtott javaslatok letárgyalásáról, illetve az állampolgárság ügyének rendezésére vonatkozó törvényjavaslat benyujtásáról haladéktalanul gandoskodjék és a hozandó törvényben a 36. sz. alatt benyujtott törvényjavaslatunkban foglalt általános elvek mellett legyen figyelemmel arra is, hogy az államfordulat idején való ittlakás tényét véve az állampolgárság megszerzésének egyik alapjául (egy végleges rendezést tárgyaló törvény ugyanis az állampolgárság megszerzésének egyéb alapjait is kell, hogy taxative felsorolja), ezzel kapcsolatban áálapittassék meg az is, hogy az 1918. október 28. i belföldön lakóhellyel birt vagy biró egyén kenyérkereset, tanulmány, gyógykezelés, katonai szolgálat, hadifogság, vagy egyéb életbevágó fontosságu körülmény miatt az államfordulat idején, vagy azelött, vagy azután külföldön tartózkodott. Törvényileg állapittassék meg továbbá az is, hogy csehszlovák áálampolgároknak ismertetnek el azok is, akiket 1910. január 1.e óta valamely csehszlovák község köszégi kötelékébe felvett. Végül mondassék ki, hogy az 1926. évi julius hó 1.én kelt 152. sz. törvénynek megszünte után az ennek alapján beadott, de még el nem intézett kérvények a föntiek figyelembevételével hozandó törvény rendelkezései szerint birálandók el.

Prága, 1931. junius hó 30.án

Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1931.

III. volební období.

4. zasedání.

Tisk 506.

Návrhy zákonov o úprave štátneho občianstva, tak i návrh č. tisku 36, učinil ústavnoprávny výbor predmetom pojednávania. Pri tejto príležitosti pán minister vnútra uznal, že na poli otázky štátneho občianstva je ešte veľa vecí, ktoré musia byť napravené, čoho príčinou je medzerovitosť dosavádnych zákonov, a práve preto prisľúbil, že vláda ešte na podzim r. 1930 predloží parlamentu svoj návrh, ktorým bude táto otázka upravená.

Poneváč však v dlhej dobe, uplynulej od tých čias nedošlo k ničomu, čím by bol tento sľub splnený a lex Dérer pozbýva platnosti dňa 22. augusta t. r., odpísaní navrhujú:

Ctený senát nech vláde uloží, aby sa bezodkladne postarala o prejednanie návrhov o úprave štátneho občianstva rešp. o podanie návrhu zákona o úprave štátneho občianstva a pri zásadách obsažených v našom návrhu zákona tisk 36 nech má v novom zákone na zreteli tiež to, aby berúc za jeden podklad nabývania štátneho občianstva tunajšie bydlenie v dobe štátneho prevratu (zákon totiž, ktorý má priviesť úpravu definitivnú, má taxativne uviesť ešte iné podklady nabývania štátneho občianstva) stanovené bolo i to, že fakt tuzemského bydlenia dňa 28. októbra 1918 nie je dotčený tým, jestliže jednotlivec, ktorý mal alebo má v tuzemsku bydlisko, zdržoval sa v dobe štátneho prevratu alebo pred ním či po ňom v cudzine cieľom výdelku, štúdia, liečby, v dósledku služby vojenskej, válečného zajatia alebo pre inú okolnosť životného dosahu. Zákonom nech sa stanoví ďalej i to, že štátné občianstvo československé priznáva sa i tým osobám, ktoré boly odo dňa 1. januára 1910 prijaté niektorou obcou do sväzku obecného. Konečne nech sa vysloví, že po zániku platnosti zákona zo dňa 1. júla 1926 všetky žiádosti, ktoré boly na jeho základe podané a ešte nie sú vyriešené, treba posudzovať podľa ustanovení zákona, ktoré bude podľa práve uvedených zásad osnovaný.

V Prahe, dňa 30. júna 1931.