Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1932.

III. volební období.

5. zasedání.

Tisk 696.

A délszlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdaságokban az 1931. év tavaszába nyuló tél, a kései fagyok, majd a szárazság által okozott károk eléggé ismeretesek s igy azokat ujból részleteznünk nem szükséges. Eme katasztrofális méretü károk enyhítése céljából a Nemzetgyülés két törvényt is alkotott, azonban egyrészt a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége, másrészt a segélyakciók rossz adminisztrativ végrehajtása folytán az arra szoruló gazdák megfelelő segítségben egyáltalán nem részesültek s igy további s uj segítö eszközökről kell gondoskodni.

Ismeretes, hogy a mezőgazdasági válság következtében a gazdálkodók – bár saját kárukra – az extensiv gazdálkodási anódszerekhez kezdenek visszatérni, ami elsősorban a mütrágya használatának csökkenésében nyilvánul meg. A földmüvelésben jártas embernek nem szükséges hosszasan fejtegetnünk, hogy milyen beláthatatlan károk származnak a közgazdaságra, ha a gazdák abbahagyják a föld intenziv müvelését, ezért a kormánynak a kötelessége minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani a mütrágya használatának emelését, ha már a mütrágya-kartell sírdiktátumával szemben tehetetlennek bizonyul – ami legjobban abból tünik ki, hogy Csehszlovákiában a mütrágya árak állandóan és tartósan magasabbak, mint a szomszédos Németországban.

A kormány a mütrágyák árának csökkentését elsősorban a forgalmi ado elengedésével s a szállítási tarifák csökkentésével mozdíthatja elő.

A mütrágyánál még negyobb gondot okoz a gazdáknak a tavaszi vetömag szükséglet beszerzése. Látjuk, hogy az idei téli időjárás alakulása ismét rendellenes, akárcsak tavaly volt, tartani kell az őszi vetések kifagyásától. De mégha az őszi vetések jól is telelnek, ettől függetlenül nagy gond a tavaszi vetőmag beszerzése az 1931. évi szomoru aratás után. A kormány őszi vetőmag akciója egy csepp volt a tengerben s ezek után a tavaszi hivatalos vetőmag akciótól sem várhatunk sokat, legálább is nem várható az, hogy az inséges gazdák jelentős tömegei részesüljenek az akció jótéteményében. Ezen a téren is szükséges tehát oly általános intézkedés amely valamennyi elemi csapással sujtott gazdának a javát célozza, ez pedig az lehet, hogy a vasutügyi igazgatás a vetőmagot jelentősen leszállított fuvardijért szállítsa, a pénzügyiminisztérium pedig a vetőmagnak való gabonát s az ily gabonával való kereskedelmet s a kereskedelmi ügyleteket minden adó és illeték alól mentesítse.

Arra az ellenvetésre hogy nem lehet, vagy nehéz megkülönböztetni a vetőmagot a kenyérmagtól és hogy általános kedvezmények adása esetén jogosulatlanok is részesednének azokban, azt kell megállapítanunk, hogy a Délszlovenszko és Ruszinszkó járásaiban lakó gazdák kivétel nélkül rászorulnak erre a kedvezményre s igy az egész járásokra kiterjedő hatállyal adható meg s inkább részesedjék a kedvezményben néhány illetéktelen is, ha ezzel sok százezer gazda nyomoruságán segíthetünk.

Végül itt a legfőbb ideje annak, hogy a pénzügyi kormányzat komolyan foglalkozzék az adóterhek csökkentésének az ügyével. A kormánynak rá kell eszmélnie, hogy az állami költségvetés hiányai csakis a kiadási tételek csökkentésével szállíthatók le és hogy uj bevételi forrásokról, uj adókrol, illetékekről, a meglevő adó és illetékterhek emeléséről beszélni sem szabad, mert a hur már pattanásig feszült. De a szlovenszkói és ruszinszkói különösen sulyos nyomoruságra való figyelemmel az adóvégrehajtások, az árverések beszüntetése egész járásokra kiterjedőleg immár mulhatatlanul és elodázhatatlanul sürgős probléma, hacsak a kormányzat azt nem akarja, hogy egész vidékek lakosai tömegesen koldusbotra jussanak.

Az előadottak alapján indítványozzuk:

Mondja ki a szenátus:

A kormány felhivatik, hogy

1. a tavalyi katasztrofálisan rossz terméssel sujtott szlovenszkói és ruszinszkói járások földmüvelő lakosságának hatékony támogatása érdekében rendeleti uton biztosítson mentességet a forgalmi adó alól eme lakosság által eszközölt mindennemü mütrágya és csávázószer vételénél;

2. a mütrágyáknak és csávázószereknek az inséges járások községeibe való szállításánál a legközelebbi gyártól, illetve lerakattól a rendeltetés állomásig a vasutügyi igazgatás nyujtson 75 százalékos fuvardijkedvezményt;

3. ugyanil szállítási kedvezményt adjon a vetőmag szállításánál;

4. rendeleti uton mentesítse mindennemú adó és illeték alól a tavaszi vetőmag bevásárlási ügyleteket;

5. haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot az adóterhek általános csökkentése és az elviselhető, a gazdasági válságot és speciális szlovenszkói és ruszinszkói nyomort figyelembevevő adózási rendszer megalkotása érdekében;

6. addig is rendeleti uton szüntesse be az inséges járásokban az adóvégrehajtásokat s az adóárveréseket az uj, enyhébb adótörvény meghozásáig függessze fel s az adóvégrehajtókat tartósan szabadságolja.

Prága, 1932. január 26.

dr Korláth, Richter, Böhm, dr Grosschmid, dr Jesser, Tichi, Wenzel, dr Szilassy, Eichhorn, Teschner.

Tisk 696.

Škody spôsobené v zemedelských hospodárstvach na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi zimou, zabiehajúcou až do jarného obdobia 1931, neskorými mrazy a potom i suchom sú dostatočne známé a nemusíme sa s nimi podrobne zaoberať. Cielom zmiernenia týchto škôd katastrofálnych rozmerov usnieslo sa Národné shromaždenie na dvoch zákonoch, avšak jednak pre nedostatočnosť prostriedkov, daných k tomu účelu k dišpozicii, a jednak následkom planého administratívneho prevádzania pomocnej akcie neboli gazdovia, ktorí pomoci potrebovali, účastní vôbec náležitej podpory, a preto bude treba postarať sa o ďalšie pomocné prostriedky.

Je známé, že gazdovia následkom zemedelskej krízy začínajú sa vracať – ač k vlastnej svojej škode – k methodám extenzívneho hospodárenia, čo prejavuje sa v prvom rade v úbytku spotreby umelých hnojív. Človekovi, kto je v zemedelstve sbehlý, netreba zdlhavo vykladať, aké nedozierne škody plynú z toho pre verejné hospodárstvo, keď gazdovia prestanú pôdu intenzívne obrábať, a preto je povinnosťou vlády, aby každým možným prostriedkom, ktorý má pri ruke, zveľaďovala používanie umelých hnojív, keď už dokázala sa byť bezmocnou proti cenovému diktátu kartelu umelých hnojív, čo najlepšie vysvitá z toho, že ceny umelých hnojív v Československu sú stále a trvale vyššie, než v súsednom Nemecku.

Vláda mohla by napomôcť poklesu cien umelých hnojív v prvom rade odpustením dane z obratu a snížením dopravných taríf.

Eště väčšiu starosť než umelé hnojivá pôsobí gazdom to, ako si opatria potrebu osiva na jaro. Vidíme, že tiež letošné zimné obdobie sa abnormálne utvára, rovnako tak ako vlani, a treba sa obávať, že jesenné oziminy vymrznú. Avšak i keby oziminy dobre prezimovaly, i nezávisle na tom pôsobí veľkú starosť opatriť si jarné osivo po neblahej žatve v r. 1931. Jesenná osivová akcia vlády bola len kvapkou do mora a vzhľadom na to ani od jarnej úradnej osivovej akcie nemôžeme veľa očakávať, prinajmenšom nemožno očakávať to, aby značné masy núdznych gazdov boly účastné dobrodinia akcie. I na tomto poli tedy bude treba učiniť také všeobecné opatrenie, ktoré bude mať na mysli prospech všetkých gazdov pohromou postihnutých, a tým môže byť len to, aby železničná správa dopravovala osivo za dopravné značne snížené a aby ministerstvo takéto osevné obilie a obchody i obchodné jednania s takýmto obilím sprostila všetkých daní a poplatkov.

Na námietku, že osevné obilie nelzä alebo len ťažko lzä rozoznávať od chlebovín a že v prípade poskytnutia všeobecných výhod boli by ich účastní i jednotlivci neoprávnení, musíme konštatovať, že gazdovia, usadlí na juhu Slovenska a v Podkarpatskej Rusi sú bez výnimky na tú výhodu odkázaní, tak že ona môže byť daná s pôsobnosťou pre celé okresy a radšie nech sa jej účastní i niekoľko nekompetentných, môžeme-li pri tom odpomôcť biede mnohým statisícom.

Napokon je tu už svrchovaný čas, aby vládna správa finančná začala sa vážne zapodievať s vecou snížovania berných tiarch. Vláda si musí uvedomiť, že schodky štátneho rozpočtu lzä vyrovnať iba snižovaním položiek výdavkových a že o nových príjmových zdrojoch, o nových daniach, poplatkoch, o zvyšovaní dnešných daní nemôže byť ani reči, lebo struna už je k prasknutiu napnutá. Zastavenie berných exekúcií a dražieb s platnosťou pre celé okresy, vzhľadom na zvlášte vážne zbiedačenie Slovenska a Podkarpatskej Rusi, je dnes už bezodkladne a nezbytne súrnym problémom, leda že by vláda chcela, aby obyvatelia celých vidiekov hromadne boli ožobráčení.

Na základe uvedeného navrhujeme:

Senát, ráč sa usniesť:

Vláda sa vyzýva, aby

1. za účelom účinnej podpory zemedelského obyvateľstva slovenských a podkarpatoruských okresov, postižených katastrofálne planou úrodou laňajšou, nariadením zabezpečila tomuto obyvateľstvu sprostenie od dane obratovej pri nákupoch akýchkoľvek umelých hnojív a moridiel;

2. železničná správa poskytla 75%nú sľavu dopravného pri doprave umelého hnojiva alebo moridla z najbližšej továrne, rešp. skladišťa do staníc obcí núdzových okresov;

3. tú istú výhodu dopravnú poskytla i doprave osevného obilia;

4. nariadením sprostila všetkých daní a poplatkov nákupné jednania, týkajúce sa nákupu jarného osiva;

5. bezodkladne predložila návrh zákona o všeobecnom snížení daňových bremien a o úprave daňového systemu snesiteľného, berúceho zreteľ na hospodársku krízu a na špecielnú biedu na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi;

6. zatým nariadením zastavila v núdznych okresoch berné eksekúcie a dražby až do vynesenia nového, miernejšieho berného zákona a berných eksekútorov poslala na trvalú dovolenú.

V Prahe, dňa 26. januára 1932.

dr Korláth, Richter, Böhm, dr Grosschmid, dr Jesser, Tichi, Wenzel, dr Szilassy, Eichhorn, Teschner.