Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1932.

III. volební období.

6. zasedání.

Tisk 888.

Mondja ki a képviselőház:

Az 1932...............

A Csehszlovák köztársaság nemzetgyülése ezt a törvényt hozta:

Az 1926. december 17.-én kelt, T. és R. gy. 240 sz. törvény 2. §-ának (2) bekezdése igy változik meg:

(2) A pénzügyminiszter megbizatik, hogy erre a célra 1933. január elsejétől az állami költségvetésbe (Általános pénztári igazgatás) évi 15 millió Kč-t vegyen föl.

Az idézett törvény 3. §-a igy változik meg:

A nemzetvédelmi minisztérium költségvetése a nemzetvédelem dologi kiadásaira való figyelemmel, amiket az előző paragrafusban meghatározott Alap lát el, az 1933. évvel kezdve nem haladhatja meg a 800 millió Kč-t, csak ha uj törvények végrehajtása nagyobb, a költségvetésben előre nem látott költségekkel járna.

A 4. § a következő intézkedéssel egészül ki:

Az Alap 1927-1932. években való felhasználásáról a kormány 1933. junius 30.-ig részletes, tételekre kiterjedő elszámolást nyujt be a nemzetgyüléshez. Ugyanilyen elszámolás nyujtandó be a következő években az állami zárszámadás kapcsán.

A jelen törvény 1933. január 1.-én lép hatályba s végrehajtásával a pénzügyi és nemzetvédelmi miniszter bizatik meg.

Az 1926. december 17.-én kelt, T. és R. Gy. 240 sz., az katonai igazgatás költségvetésének rendezéséről szóló törvény mindenek előtt antidemokratikus, mert egyolyan kérdést, amilyen a fegyverkezés kérdése, teljesen kivont a nép képviselőinek, a törvényhozásnak ellenőrzése alól. Az 1926. évig ugyanis az állami költségvetésekben legalább megközelítően fel volt sorolva, hogy a katonai igazgatás mire használja fel az engedélyezett milliókat. Az idézett törvény 1. §-ában azután kimondta, hogy az 1926. évi katonai költségvetés dologi kiadásai leszállíttatnak ugyan 360 millióval, azonban 1927-től kezdve megszervezik az ugynevezett >Nemzetvédelmi dologi szükségleti Alapot<, amelyből a katonai igazgatás tartalék ágyukat, tankokat, fegyvereket, tüzérségi anyagot szerezhet be. Ezt az Alapot az állami költségvetés 1927-től kezdve évi 315 millió Kč-val látta el, vagyis hat év alatt 1890 millió Kč-ért lett beszerezve fegyver. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyméretü fegyverkezést egy 14 millió lelket számláló állam nem képes elviselni s okvetlenül a pénzügyi romláshoz vezet az ilyen politika. Bár a törvényhozás egy csoportja, az ellenzék, ezt már 1926-ban, a törvény megalkotásánál előre látta s meg is mondotta, a kormányzat még mindig nem akarja észrevenni, hogy az állam mai pénzügyi nehézségeiből csak ugy lehet kijutni, ha a radikális takarékoskodás haladéktalanul megkezdődik.

Ezt a célt szolgálja a jelen törvényjavaslat, amely kimondja, hogy 1933.-tól kezdve a fegyverkezési alap évi dotációja a 315 millió Kč helyett csak 15 millió Kč lesz. Vagyis az évi megtakarítás teljes 300 millió Kč.

Ma, amikor a hadvezetőség már teljes 2000 millió értékü modern felszereléssel rendelkezik, ami mind tartalékfegyver, mert a ruha, élelmezési és zsoldkérdésről az évi rendes költségvetések intézkednek, ma, amikor az egész világot megtelítette a lefegyverzés gondolata, ma, amikor egyetlen europai állam sem akar hadat viselni, ma, amikor a csehszlovák külügyi politika - drága pénzen ugyan - teljesen biztosította már a Csehszlovák köztársaság létét s kiépitette biztonságát, igazán az őrülettel határos még mindig évi 315 millió Kč-t dobni ki fegyverekre. A meglevő tartalékfegyverek karbantartására teljesen elegendő lesz a javasolt 15 millió Kč.

Az eredeti törvény a 3. §-ban kimondta azt is, hogy a nemzetvédelmi minisztérium költségvetése 11 éven át nem haladhatja meg az 1400 millió Kč-t. Az éppen felsorolt okokból teljesen fölösleges 1400 millió Kč-nak a kidobása, ezért itt is nyugodtan leszállítható az igénylés 800 millió Kč-ra s akkor is nagyon bőkezüek vagyunk s mégis megtakarítunk kerek 600 millió Kč-t, vagyis az Alapon elért megtakarítással együtt teljes 900 millió Kč az évi megtakarítás.

Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával egy csapásra fölöslegessé válik a közalkalmazottak tervezett fizetésleszállítása.

A javaslatunk ellen esetleg felmerülő az a kifogás, hogy az ilyen takarékosság mellett tönkremenne a fegyvergyártási ipar, üres szóbeszéd. A gazdasági válság tönkretette először a földmüveseket, később tönkretett sok nagyon hasznos ipari ágat, amely pedig közszükségleti cikkeket, üveget, ruhaszövetet gyártott. Az ágyu és puskagyárak részvényesei pedig ma is szedik a magas osztalékokat. Alakuljanak át ezek a gyárak mezőgazdasági fölszerelés, kellék és szerszámgyárakká és ha el is pusztulnak, nem nagy kár az embergyilkos gépeket gyártó iparért akkor, amikor a békés ipar haldoklik.

A javasolt törvény nemcsak hogy nem igényel pénzügyi fedezetet, hanem jelentős megtakarításokat jelent s igy külön pénzügyi indokolásra szükség nincs.

Alakilag javasoljuk, hogy ezt a törvényjavaslatot a kezdeményező bizottság után a nemzetvédelmi és költségvetési bizottság a lehető legsürgősebben tárgyalja le s arról tegyen jelentést a szenátusnak f. é. október végéig.

Prága, 1932. október 10.

Tichi, dr Korláth, Teschner, Richter, dr Jesser, Böhm, Eichhorn, Wenzel, dr Grosschmid, Köhler, dr Szilassy.

Tisk 888.

Podpísaní navrhujú:

Slávny senát ráč sa usniesť:

zo dňa.................

Národné shromaždenie Československej republiky usnieslo sa na tomto zákone:

Časť I.

Odstavec (2) §u 2 zákona zo dňa 17. decembra 1926, čís. 240 Sb. z. a.n., mení sa takto:

(2) Ministrovi financií sa ukladá, aby k tomu účelu od 1. januára 1933 zaradil do štátneho rozpočtu (Všeobecná pokladničná správa) ročne 15,000.000 Kč.

Časť II.

§ 3 uvedeného zákona mení sa takto:

§ 3.

Rozpočet ministerstva národnej obrany so zreteľom na vecné výdavky národnej obrany, ktoré sa hradia z fondu stanoveného v predchádzajúcom §e, počínajúc rokom 1933 nemôže presahovať 800,000.000 Kč, leda že by prevádzanie nových zákonov spojené bolo s výdavkami väčšími, v rozpočte nepredvídanými.

Časť III.

§ 4 doplňuje sa týmto ustanovením:

O použití fondu v rokoch 1927-1932 podá vláda Národnému shromaždeniu do 30. júna 1933 podrobné, na položky rozšírené vyúčtovanie. Stejné vyúčtovanie buď podávané v rokoch nasledujúcich v súvislosti so štátnym záverečným účtom.

Časť IV.

Tento zákon nabýva platnosti dňa 1. januára 1933 a jeho prevedenie ukladá sa ministrom financií a národnej obrany.

Zákon zo dňa 17. decembra 1926, čís. 240 Sb. z. a n., o úprave rozpočtu vojenskej správy je predovšetkým protidemokratický, lebo otázku, akou je zbrojenie, odníma naprosto kontrole zástupcov ľudu, zákonodarstva. Do r. 1926 totiž bolo v štátnom rozpočte aspoň priblížne vypočítané, k čomu použije vojenská správa povolené miliony. V § 1 uvedeného zákona sa ďalej vyslovuje, že vecné výdavky vojenského rozpočtu na r. 1926 snižujú sa síce o 360 milionov, avšak od r. 1927 zriaďuje sa tak zv. >fond pre vecné výdavky národnej obrany<, z ktorého môže vojenská správa zásobiť sa do zálohy delami, tankami, zbraňami a delostreleckým materiálom. Tento fond bol štátnym rozpočtom od r. 1927 dotovaný ročne 315 milionami, t. j. po dobu 6 rokov bolo zakúpené zbraní za 1890 mil. Kč. Je zrejmé, že takéto veľkorysé zbrojenie nesnesie štát s počtom 14,000.000 obyvateľov, a takáto politika povedie nezbytne ku krajnej zkaze. Ač určitá skupina zákonodarstva, opozícia, už v r. 1926 pri vynesení toho zákona to predvídala a predpovedela, vládna správa ešte vždy nechce vidieť, že východiskom z dnešných finančných nesnádzí štátu bude len to, bude-li radikálné sporenie bez odkladu zahájené.

Tomuto účelu má slúžiť i tento návrh zákona, ktorým sa vyslovuje, že vyzbrojovací fond bude od r. 1933 na miesto 315 mil. Kč dotovaný len 15 mil. Kč.

Dnes, kde vojenská správa má už modernú výzbroj v hodnote plných 2000 mil. Kč, čo všetko je zbraň v zálohe, lebo o šatstvo, potraviny a žold je postarané v riadnych ročných rozpočtoch, dnes, kde celý svet je predchnutý myšlienkou odzbrojenia, dnes, kde ani jediný europský štát nechce válčiť, dnes, kde zahraničná politika československá za drahé peniaze síce, ale predsa naprosto zabezpečila eksistenciu Československej republiky a vybudovala jej bezpečnosť, hraničí opravdu so šialenstvom vyhadzovať ešte vždy ročných 315 mil. Kč na zbrojenie. K udržovaniu opatrených už zbraní zálohových úplne postačí navrhovaná suma 15,000.000 Kč.

Pôvodný zákon vo svojom §e 3 vyslovuje tiež, že rozpočet ministerstva národnej obrany po dobu 11 rokov nemôže presahovať 1.400,000.000 Kč. Z dôvodov práve uvedených je naprosto zbytočné vyhadzovat 1400 mil. Kč, a preto i tu môže byť náležitosť celkom kľudne snížená na 800,000.000 Kč, i pri tom budeme veľmi štedrými a usporíme okrúhle 600,000.000 Kč, a tedy spolu s úsporou na fonde bude činiť ročná úspora plných 900 milionov Kč.

Bude-li tento návrh zákona prijatý, stane sa zamýšľané sníženie platov štátnych zamestnancov naraz zbytočným.

Námietka, ktorá by snáď mohla byť proti nášmu návrhu vznesená, že totiž pri takejto sporivosti mohol by byť zbrojný priemysel zničený, je bezobsažná mluva. Hospodárska kriza zničila najprv zemedelcov, pozdejšie zničila veľmi mnoho užitočných priemyselných odvetví, ktoré produkovaly predmety všeobecnej potreby, sklo, látky na šaty. A akcionári kanonových továrieň a zbrojníc však ešte i dnes zhrabujú vysoké dividendy. Nech sa tieto továrne pretvoria v továrne na zariadenie, potreby a náčinie zemedelské; a i keby zahynuli, nebude to veľká škoda, vyhynie-li priemysel na výrobu prístrojov k zabíjaniu ľudí, keď mierumilovný priemysel dokonáva.

Navrhovaný zákon nielen že si nevyžaduje finančnej úhrady, lež znamená značné úspory a preto nie je treba ho finančne odôvodniť.

Formálne navrhujeme, aby tento návrh po výbore iniciatívnom naliehavo bol prejednaný výborom branným a výborom rozpočtovým a aby o ňom podaná bola zpráva senátu do konca mesiaca októbra t. r.

V Prahe, dňa 10. októbra 1932.

Tichi, dr Korláth, Teschner, Richter, dr Jesser, Böhm, Eichhorn, Wenzel, dr Grosschmid, Köhler, dr Szilassy.