7
či Je ochotný zakroči, aby kúpno-predajná
smluva medzi vl. komisárom, ustanoveným pre
obec Sp. Vlachy a medzi firmou J. Ph. Glesinger
nebola schválená, vyuitkovanie dreva ihneď za-
stavené a nariadená verejná draba?
Ďalej sa pýtam p. ministra vnútra:
dokedy mieni tento výnimočný stav vyzdvih-
nutia autonómie obce trpie a či je ochotný spo-
menuté nesprávnosti ako aj iné sanosti obyva-
težstva proti vl. komisárovi da vyetri a podža
výsledku zakroči?
V Prahe, dňa 21. apríla 1936.
Sluný,
Turček, Danihel, dr. Pruinský, dr. Tiso, Rázus,
Sidor, Kendra, Dembovský, Hlinka, Čavolský,
Drobný, Longa, Sivák, dr. Wolf, Suroviak, dr.
Sokol, Onderčo, Florek, Haík, alát.
395, VIII.
Interpelácia
poslanca dr. Martina Sokola
ministrovi kolstva a národnej osvety
vo veci úpravy platových a sluobných
pomerov odborných učitežov s vyím
resp. s vysokokolským vzdelaním, účin-
kujúcich na metianskych kolách na
Slovensku.
Ako je známe, po tátnom prevrate mali sme
na území Československej republiky dva odli-
né typy metianskych
kôl. V krajinách Českých
boly metianske koly typu rakúskeho a na Slo-
vensku a Podkarp. Rusi metianske
koly typu
uhorského.
Podža bývalých uhorských zákonov na na-
dobudnutie kvalifikácie pre metianske
koly bo-
lo treba okrem učitežského ústavu alebo stredo-
kolskej maturity absolvova ete trojročné tú-
dium na tátnom Paedagogiu, t. j. na vysokej
kole pre profesorov metianskych
kôl, alebo
tyrročné túdium na Akadémii výtvarných ume-
ní, prípadne na univerzite. Od odborných učite-
žov metianskych
kôl typu rakúskeho, ktoré bo-
ly potom zavedené i na Slovensku; takéto vyie
vzdelanie sa nevyadovalo.
Unifikáciou dvoch odliných typov metian-
skych kôl a vynesením učitežského zákona čís.
104/1926 Sb. z. a n., ktorý nepozná vyieho ale-
bo vysokokolského vzdelania pre učitežov me-
tianskych kôl a vzahuje sa teda i na odbor-
ných učitežov, majúcich vyiu, resp. úplnú vy-
sokokolskú kvalifikáciu pre metianske koly
podža bývalých uhorských zákonov, boli títo od-
borní učitelia tak stavovsky, ako i platové znač-
ne ukrivdení.
Učitežský zákon nevzal v úvahu ich ďalie
troj- a tvorročné vyie odborné
túdium a ne-
stanovil pre nich primerané vyie platové stup-
ne, ako by bolo bývalo s ohžadom na ich vyiu
kvalifikáciu iadúce a spravodlivé.
Keď toti porovnávame sluobné pôitky uči-
težov žudových kôl, odborných učitežov meti-
anskych kôl typu rakúskeho a odborných uči-
težov metianskych kôl s horeoznačeným vy-
ím vzdelaním podža bývalých uhorských záko-
nov, prídeme k tej neslýchanej platovej anomálii,
e odborní učitelia títo dosiahnu sluobné pôit-
ky učitežov žudových kôl a v 22. sluobnom
roku, e ich sluobné pôitky sú ročne o 1. 800. -
a 3. 000. - Kč menie, ne pôitky ostatných od-
borných učitežov a e oni o 3-4 roky neskorie
dosiahnu najvyí dosiahnutežný plat ostatných
odborných učitežov a nárok na úplnú penziu.
A ete väčmi sú postihnutí tí odborní učitelia,
ktorí svoje vyie
túdiá konali za svetovej voj-
ny, lebo títo okrem 3-4ročnej tudijnej doby
ztrácajú i vojenné roky a tak zostávajú v slu-
obných rokoch za učitežmi žudových kôl a
ostatnými odbornými učitežmi metianskych kôl
vye 5-6 rokov.
Toto sú zrejmé a nezaslúené ujmy, ktoré
treba kadopádne odčini.
Postihnutí odborní učitelia u niekožko ráz
poukázali v svojich memorandách, predostretých
vláde, resp. ministerstvu kolstva a nár. osvety,
na uvedené anomálie a krivdy a doadovali sa
spravodlivej nápravy, ale dosiaž - bohuiaž -
neboli vyslyaní.
Ich poiadavky, aby im tudijná doba, ztrá-
vená na tátnom Paedagogiu, Akadémii výtvar-
ných umení, alebo na univerzite, bola v celom
rozsahu započítaná do penzie i do postupu, aby
im bol priznaný nárok na započítanie vojenných
rokov, aby takto povstalý rozdiel v sluobných
pôitkoch bol im poukázaný so zpiatočnou plat-
nosou od 1. januára 1926 a aby im bolo povo-
lené uíva úradný titul: profesor na metian-
skej kole, sú celkom opodstatnené a opráv-
nené.
Pýtame sa preto pána ministra:
1. Či má vedomos o týchto platových ano-
máliách a krivdách odborných učitežov s vyím,
resp. s vysokokolským vzdelaním, účinkujúcich
na metianskych
kolách na Slovensku a Pod-
karp. Rusi, a
2. či je ochotný bezodkladne učini patričné
opatrenia, aby ich platové a sluobné pomery bo-
ly spravodlivé upravené?
V Prahe, dňa 21. apríla 1936.
Dr. Sokol,
Čavolský, Dembovský, Drobný, Haík, Hlinka,
Longa, Suroviak, alát, Rázus, Sluný, Onderčo,
Sivák, Danlbel, dr. Pruinský, Turček, Florek,
dr. Wolf, Sidor, dr. Tiso, Kendra.
8
395/IX.
Interpelace
poslanca Sluného
ministrovi kolstva a nár. osvety
vo veci prípisu kol. inpektora obvodu
spisko-novomeského, týkajúceho sa
prázdnin na deň 25. marca.
kolské stolice rím. kat cirk. kôl takmer na
celom Slovensku povožujú na deň 25. marca svo-
jim kolám prázdno v smysle výnosu min. k. a
nár. osvety zo dňa 8. marca 1935, č. 21. 790-I.
Tak urobila aj k. stolica v Sp. Novej Vsi prípi-
som zo dňa 23. marca 1936, povoliac iactvu
r. k. cirkevných národných kôl na deň 25. marca
prázdno. I iactvo t. metianskej koly malo v
ten deň prázdno.
Správy dotyčných cirkevných kôl toto opa-
trenie k. stolíce ihned oznámily kol. inpekto-
rovi. Napriek tomu, e správy cirk.
kôl postu-
povaly v tejto veci korektne, kolský inpektor
v Sp. Novej Vsi predsa vytýka tento čin správam
dotyčných cirk.
kôl. Nevedie, či tak urobil proti
riaditežstvu t. metianskej koly?
Na správu r. k. cirk. kôl zaslal prípis tohoto
znenia:
Zprávu zo dňa.. ". marca 1936. číslo....
vzal som celkom výnimočne na vedomie. Ta-
mojie riaditežstvo malo pri vyiadaní prázdna
uvái, e v tamojom meste je celý rad kôl a
e treba zachováva rovnos v chode týchto kôl.
Tisíce iactva ráno idúceho mestom a stá iakov
od vlaku prichádzajúcich, pracujúce úrady a to-
várne malý tamojie riaditežstvo upozornil, e je
to deň práce, tedy i vyučovania. Keď na druhých
kolách v meste iactvo ilo do koly, je otázne,
pre koho bolo udelené prázdno na tamojej ko-
le? Veď bratia a sestry mnohých iakov tamoj-
ej
koly mali vyučovanie na druhých kolách.
V intenciách min. výnosu z 8. 3. 1935, č.
21. 790/1 týchto 2 dní prázdnin malo by sa vy-
ui na rekreáciu iakov vo vhodnom čase, na
umonenie ďalieho vzdelania učitežstva a po-
dobne. Ale deň 25. marca je tesne pred Vežkou
nocou, kedy bude rad dní prázdnych.
Pre budúcnos treba podobný úmysel aspoň
týdeň vopred oznámi tunajiemu úradu a nie
a 24. marca a len po súhlase uskutočni.
Označený výnos ministerstva k. a nár. osvety
určuje kedy môu by, poane nemôu by 2 dni
prázdna kolskými stolicami povolené. Toto opa-
trenie ministerstva sa vak nedotýka dňa 25.
marca. Je teda
označený postup k. inpektora
v Sp. Novej Vsi nesprávny a neoprávnený.
Nesprávny je preto, lebo správy dotyčných
cirk. kôl postupovali bezvadne. kolský inpek-
tor v svojom prepise na kolské správy neprávom
sa dotýka tie práva kolských stolíc, ich postup
kritizuje, viadikujúc si právo súhlasu.
Tento postup k. inpektora v Sp. Novej Vsi
je v rozpore s výnosom č. 21. 796-1/1935. min. k.
a nár. osvety, a je urálivý pre správy dotyč-
ných kôl a kolskej stolice, ktorým patrí za-
dosučinenie.
Preto sa pýtam p. ministra kôl a nár. o-
svety:
1. či má vedomos o tomto zákroku k. in-
pektora v Sp. Novej Vsi?
2. či sa p. minister stotoňuje s postupom to-
hoto k. inpektora?
3. keď nie, či je ochotný da tak správam
dotyčných kôl ako aj
kolskej stolici zados-
učinenie?
V Prahe, dňa 21. apríla 1936.
Sluný,
Čavojský, Dembovský, Florek, dr. Pruinský, dr.
Wolf, Rázus, Sivák, Onderčo, Haík, Drobný,
Danihel, dr. Tiso, Hlinka, Longa, dr. Sokol, Su-
roviak, Kendra, Turček, Sidor, alát.
Původní znění ad 395/I.
interpelláció
Beadják Járass Andor
a belügyminiszter és igazságügyi
ministter urakhoz
az országos képvisttőtestítetben gyafcor-
laadó ktaebfeségf nyelvig birtotííása
tárcybem
Aa 1930. december 1. én magtattott népszám-
lálás adatai szerint Szlovensckón a magyar nem-
zeti kisebbség a lakosság 17. 58 szásalékat teszi
ki. Ennek következtében az 1928. december 29. -én
kelt 229 számú kormányrendelet érteknáben a
magyar nyelvű kisebbséghez tartozó országos
képviselőtestületi tagok Szlovenszkón nem ér-
vényesíthetik a kormányredelet 3 szakaszában
biztosított oyelvigokat az országos képviselő-
testület, az országos vátesztmány és országos
bizottságok keretében, mely azokat 20 százalékos
számarányhoz köti, mikor is az országon képvi-
selötestlet, választanány és biaottságok tagjai
korlátlanul használhatták nemzeti nyelvüket Je-
lenleg csak a koraiányrendslet 2. szakaszában
biztosított korlátozott nyelvioggal élhetnek, mely
a kisebbségi nyelv használatának jogát csak oly
ténykedésekre, tárgyalásokra és tárgykörre kor-
látozza, mely egy olyan bírósági járás terütetne
vonatkozik, melyben a magyarság eléri a 20 szá-
zalékot. Minden más esetben kötetesek az állami,
a hivatalos nyelvet hasznaink
Ez az intézkedés a gyakorlatban azt jelenti,
hogy a magyar kisebbség orsaágos képviselő-
9
testületi tagiai a kisebbségi nyelvet csak a ma-
gyar jellegű járások területére korlátozott tárgy-
körre vonatkozó tárgyalásnál használhatlak s a
kormányrendelet szövege lehetővé teszi a szűkitő,
vagy kiterjesztő magyarázatot is oly értelemben,
hogy az országos képviselőtestület tagjai az
országos jelentőségű, de nem különlegesen ma-
gyar jellegű járásra vonatkoztatható ügyekben is
bizonytalanná válhatik a nyelvjogi gyakorlat.
A választott országos képviselőtestületi tag-
sághoz körülbelül 40. 000 szavazat szükséges. Az
országos képviselőtestület tagja tehát a népakarat
lényeges kifejező erejét képviselő egyén. Európá-
ban számos oly nemzeti kisebbség él, mely nem
üti meg a 40. 000-nyi lélekszámot sem, ennek
ellenére lényegesen nagyobb nyelvjogokkal rendel-
kezik, mint a csehszlovákiai háromnegyed mil-
liónyi magyarság.
A nyelvtörvény és végrehajtási rendelete min-
dig s mindenütt nyelvi kisebbségről beszél, ezzel
szemben az 1930. december 1. -én megtartott
népszámlálás a nemzetiséghez való tartozás
fogalma szerint osztályozta a lakosságot ugy,
hogy a nyelvtörvény szelleme és a népszámlálás
nemzeti hovatartozást jelentő fogalmazása között
lényeges ténybeli és jogi eltérés van, mely indo-
kolttá teszi azt a kivánságot, hogy a népszámlálás
eredményszerüsége ne legyen befolyásoló ténye-
zője a nemzeti kisebbségi nyelvjogoknak.
Nincs rosszabb hatású és lelket erősebben
romboló intézkedés, mint az olyan, mely közüle-
tektől von meg szerzett jogokat. Tény, hogy a
magyar nyelvet használó, s a tényleg magyar
nyelvű lakosok száma nem csökkent, mert a sta-
tisztika nem az élet, csak egy váz, melyet kri-
tikát nem mindenben álló tényezők hoztak létre.
Az országos képviselőtestületi tagok erkölcsi
helyzete, a magyarajku lakosság nagy abszolút
száma és államunk demokratikus berendezettsége
együtt követelik, hogy az 1928. évi 229. számú
kormányrendelet oly szellemben módosíttassák,
mely minden olyan országos képviseleti tagnak
korlátlan nyelvhasználatot biztosít, aki oly nem-
zeti kisebbséghez tartozik, mely az illető ország
területén legalább egy birósági járásban elért a
20 százalékot.
A fentiek alapján kérdem az igazságügyi és
belügyminiszter urakat:
Hajlandók-e megfontolás tárgyává tenni az
1928. évi 229. számú kormányrendelet oly értelmű
megváltoztatását, mely a demokratikusan értel-
mezett joggyakorlat szerint biztosítani képes a
magyarság képviselőinek a szlovenszkói országos
képviseletben a magyar kisebbségi nyelv teljes
nyelvjogának gyakorlását?
Prága, 1936. április 6.
Jaross,
Szentlványi, dr Korláth, dr Szüllö, dr Porubszky,
Ing. Karmasin, Obrlik, Illing, Hollube, Gruber,
dr Peters, ing. Künzel, Birke, dr Hodina, Kundt,
Sandner, Jobst, dr Jilly, dr Kellner, Esterházy,
Knorre, Petráek, A. Nitsch, dr Holota.
Původní zněni ad 395/II.
Interpelláció
benyulta: Dr Szüllö Géza nemzetgyűlési
képviselő
az Iskolaügyi Miniszterhez
a Nagyborsa községben folyó elnemzetle-
nítés tárgyában.
Nagyborsa galántai já ásbeli községben az
1910. évi népszámlálás adatai szerint 410 lakos-
ból 318 magyar, 88 szlovák és 4 német volt. Az
1919. évi első csehszlovák népszámlálás ebben a
községben 369 lakost mutatott ki, akik közül 322
magyarnak s 47 csehszlováknak vallotta magát.
Az 1921. évi február 15. -i népszámlálás 395 la-
kosból már csak 276 magyart mutatott ki, mig
a csehek és szlovákok száma ugyanakkor 106,
a zsidóké 3, s az idegen állampolgároké 10 volt.
A legutóbbi 1930. évi csehszlovák népszámlálás
a 332 lakosból már csupán 137 magyart tüntetett
fel, mig a csehszlovákok száma 185-re emelke-
dett, s volt még 3 német és 1 idegen.
E statisztikai adatok kimutatása szerint te-
hát a magyarság száma ebben a községben a 17
esztendős csehszlovák uralom alatt 185 lélekkel
csökkent, mig ezzel szemben a csehszlovák la-
kosság száma 138-al növekedett. Ez a két szám
még a legelfogultabb szemlélő előtt is megdönt-
hetetlen bizonyítéka annak, hogy ez a csökkené-
si, illetve szaporodási folyamat nem természetes,
hanem kétségtelenül mesterséges befolyásnak az
eredménye.
Az alkotmánylevél a nemzetközi szerződések-
ben vállalt kötelezettségek alapján szabad fejlő-
dési lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségekr
nek. Hogy a gyakorlatban milyen ez a »szabad
fejlődési lehetőség, azt az előbbi néhány statiszti-
kai szám a legjobban megvilágitja. Borsa köz-
ségben tagadhatatlanul elnetnzetlenítési törekvé-
sek nyilvánulnak meg lábbal tiprásával a nem-
zetközi szerződéseknek, az alkotmánylevélnek s
az unos untalan hangoztatott demokratikus el-
veknek.
Ezeknek a törekvéseknek egyik legfőbb
tényezője a községben levő állami iskola, amely-
nek tanítási nyelve 1921. óta szlovák. Az iskolá-
ban annak ellenére, hogy a tanulóknak legalább
60 százaléka magyar anyanyelvű, - s a gyer-
mekek máskép nem is tudnak, - magyarul egyál-
talában nem tanítanak, az iskolásgyermekek ma-
gyarul nem tanulnak meg irni, de szlovákul sem
tanulnak meg, - hiszen nem értik az előadásokat.
- s igy legnagyobb dicsőségére a kultúrának a
borsai gyermekek tudatlanságra vannak kárhoz-
tatva. Sőt legújabban az iskola nemrégiben kine-
vezett igazgatója, Piaček Ján igazgatótanitó,
- aki ez iskolaév elejétől tanít Borsán, - a gyer-
mekeknek a legszigorúbban megtiltotta, a magyar
10
szót Egy tanulót tel fi pofozoti, ainlért magya-
rul mert beszélni osztálytársaival. Megtiltotta
azt is, hogy a gyermekek az utcán magyarul
köszönjenek. Az iskola másik tanítója morva
származású és egy szót sem tud magyarul.
A hitoktatást tefanovič Albert egyházfai plé-
bános ez ideig a magyar gyermekeknek magya-
rul adta elő. Piaček iskolaigazgató most azt kö-
veteli, hogy a hitoktatás is tisztára szlovák nyel-
ven történjék. A hitoktató ez ellen tiltakozott,
mert jól tudja, hogy a szlovákul előadott tárgyak-
ban milyen kétes értékű a tanulók tudása és elő-
menetele, mert ha be is magolják a feladott
leckéket, azt nem értik meg. A plébános az igaz-
gatótanító erőszakoskodásával szemben a szülői
értekezlet összehívását akarta, hogy az döntsön,
milyen nyelven kívánják gyermekeik hitoktatá-
sát. Az igazgatótanító az értekezlet összehívását
js megakadályozta. Az ő intézkedésére az isko-
jásgyermekeknek az istentiszteleteken sem sza-
bad másképen, mint szlovákul imádkozniok.
Az igazgatótanitó azonban nemcsak szigorú
rendelkezéseivel segíti elő az elnemzetlenitési tö-
rekvéseket, hanem kihasználva a lakosság súlyos
szociális helyzetét a különböző kedvezmények
odaítélésénél nem a pártatlan igazságosság, de
a sovén,, érdemszerzés" elveit tartja szem előtt,
s mindem alkalommal különös kedvezményben
részesíti szlovák anyanyelvű növendékeit. Igy a
karácsonyi ajándékosztáskor, amikor ruhát, ci-
pőt, fehérneműt osztottak ki, csak szlovák anya-
nyelvű gyermekeknek adott, jóllehet a magyarok
között számosan vannak, akik a támogatásra ta-
lán jobban rászorulnak.
Igy természetes, hogy az igazgatótanítónak
ezen minden eszközt felhasználó elnemzetlenitési
módszere mellett a szülők állandóan panaszkod-
nak, hogy gyermekeik előmenetele az iskolában
rettenetesen siralmas, mert nem értik meg a ma-
gyarázatokat, s legföljebb szajkó módjára értelem
nélkül betanulják a feladatokat.
Az államnak semmiképen sem érdeke az,
hogy tudatlan csehszlovákokat neveljenek az
iskolákban, hanem igenis az, hogy müveit állarn-
polgátok kerüljenek ki az iskolákból, akik a kul-
túra, fegyverével vértezetteh megállják a helyüket
a nagyobb s anyagilag jobb helyzetben lévö álla-
mok versenyével szemben. Borsa község példája
azonban azt igazolja, hogy egyesek Ȏrdemszer-
zési« vágya és a nemzetiségi statisztika érdeke
az államérdeket is háttérbe szorítja. Borsa község
ugyanis kétségtelenül azért oly kedvelt gyermeke
az elesehszlovákosító irányzatnak, mert a magyar
nyelvhatár közvetlen szélén fekszik a Feketoviz
és a Csallóköz között. Ami ott történik, az kigu-
nyolása a kisebbségi jogoknak, s megcsúfolása
azoknak a kegyes szavaknak, amelyekkel a käl-
földet a kormány felelős tényezői el szokták
látni.
Mindezek alapján kérdem a Miniszter Urat:
1. van-e tudomása Borsa község igazgatóta-
nítójának erőszakos elnemzetlenítő ténykedésé-
ről?
2. összeegyeztethetönek tartja-e a nemzetkö-
zi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel és
az alkotmánylevél kifejezett rendelkezéseivel azt,
hogy Borsa község magyar ajku lakossága ma-
gyar Iskola hiányában tudatlanságban senyved-
jen?
3. hajlandó-e kellő intézkedést tenni, hogy a
nemzetközi szerződésben biztosított garanciák
mellett a magyarságnak fenmaradását nem fog-
ják Borsa községben erőszakos és mesterséges
módon megsemmisíteni?
Prága, 1936. április 18.
Dr. Szüllö.
dr. Porubszky, Szentiványt, Járass, dr. Korláth,
Liebl, Fischer, dr. Kellner, Ing. Lischka, Stangl,
Wollner, Obrlik, Kundt, Ing. Künzel, Jobst, dr.
Holota, Gruber, A. Nitsch, Petráek, dr. Köllner,
Esterházy.