7
tottak s házkutatásra adott állandó engedély alap-
ján Dvory n. itavou községben jövedéki kihá-
gások után kutattak. Eme szolgálatuk közben tu-
domásukra jutott, hogy Makai Lajos Dvory n. i-
tavai lakos meg nem adóztatott bort rejteget,
amit kicsiben elárusít. Ezen megállapítás alapján
nevezettek Nagy Mátyás községi szolgával együtt
Makai Lajos házába mentek. A házkutatás során
azonban semmiféle egyéb bort nem találtak, mint
azt, amit Makai 143 literes mennyiségben sza-
bályszerűen bejelentett. A házkutás után a pénz-
ügyőri közegek a szobába tértek s azon kér-
désre, vájjon Makai valamiféle bort eladott-e, ez
azt válaszolta, hogy Kampfmüllernek 1 liter és
Takácsnak 2 liter bort adott el. Az elsőnek a bort
pénzért adta el, a másodiknak pedig munkabér
fejében pénzfizetés nélkül adta ki. Azon felvilá-
gosítás után, hogy Makai a borealadás által
általános italadómegrövidítést követett el, ellene
leletet vettek fel és Makai az elállási eljárás elő-
nyének megmagyarázása után elhatározta, hogy
a megrövidített általános italadót azonnal s a
bírságot egy hónapon belül fizeti meg. Eközben
megjelent Makai leánya, aki atyja felszólítására,
hogy hozza ide a pénzt, ezt megtenni vonakodott
s ezért a pénzt Makai maga hozta el. Ez időben
megjelent Makai másik leánya is, aki felindulásá-
ban elmondta, hogy milyen szerencsétlenek, hogy
elvesztették tehenüket, úgyhogy Makai maga is
csendre intette, mert, úgymond, az egész dologhoz
semmi köze. Minthogy a két leány nem hagyott
fel a panaszkodással, a pénzügyi közeg figyel-
meztette őket, hog rövid időre távozzanak, amíg
az egész ügyet el nem intézik. A leányok ugyan
eltávoztak, de két fiatalember társaságában
azonnal vivsszatértek kijelentvén, hogy ők otthon
vannak s nem távoznak. A pénzügyőri közegek
az ügy elintézésével már annyira előhaladtak,
hogy a szobát elhagyhatták s ezért Makaitól
kéznyujtással s teljes egyetértésben elbúcsúztak.
Makai az egész hivatalos eljárás során az ijedtség
vagy izgatottság semmiféle jelét nem mutatta,
sőt ellenkezőleg a házkutatásnál még élcelődve
mondotta, hogy nem fognak találni semmit. A
pénzügyőrségi közegek is hasonlólag teljes
illedelmességgel viseltettek s az egész ügy teljes
nyugodtsággal intéztetett el. Ennek bizonyítéka
az a körülmény, hogy Makai teljesen szabadon
s bármiféle kényszer nélkül önként beleegyezett
a bűnesetnek elállási eljárással való befejezésébe,
hibáját teljesen beismerte s a leletet is aláirta.
A pénzügyőri közegeknek imént vázolt eljá-
rását a jelenvolt tanu Nagy Mátyás községi szolga
egész terjedelmében beigazolta, kijelentvén ne-
vezetesen azt, hogy nem való az, mintha Dusil
felügyelő Makai leányainak azt mondotta volna,
hogy ha nem távoznak, akkor kidobja őket, ha-
nem hogy való az, miszerint - amikor a leányok
kiabáltak, - csupán azt mondotta nekik, hogy
elmegy a községházára, ahol az ügyet befejezik.
Nevezett tanu továbbá igazolta azt, hogy a pénz-
ügyőrségi közegek a vádlottra semmiféle nyomást
nem gyakoroltak, vele szemben durván nem vi-
selkedtek s hogy az egész tárgyalásnál Makain
semmiféle izgatottság nem látszott meg.
A Dvory n. itavou-i csendőrállomás vizsgá-
lata szerint Mézes Károly Dvory n. itavou-i la-
kos Makainál 1935. november 17. -én reggeli 7
órakor kukoricát mázsáit A kukorica megmázsá-
lása után Makai a házba tért s mihelyt a szobába
lépett, összerogyott s a meghívott orvos megálla-
pította, hogy Makai szívszélhüdés következtében
halt meg. A csendőrállomás a további vizsgálat
során megállapította, hogy Makai halála miatt
senkit vád nem terhel. Csupán a körülmények
véletlen összejátszása folytán történt, hogy Makai
közvetletnül másodnap a kérdéses lelet elintézése
után halt meg, amely lelet azonban Makai kimúl-
tával semmiféle összefüggésben nem volt. Ez
okból nem felel meg a valóságnak amaz állítás,
hogy Makai a pénzügyőri közegek eltávozása
után elvesztette lelki egyensúlyát s hogy lelkileg
már magához se tért, ellenkezőleg: a pénzügyőri
közegek jelenléte az elhalt Makai egészségi
állapotát semmiféleképen sem befolyásolta, ami
igazolva van azon körülmény által is, hogy Makai
másnap reggel teljes öntudatánál kukoricát
mázsáit.
Az előadottakból világos, hogy az interpelláció
2. pontjában követelt szigorú vizsgálat végrehaj-
tatott; az interpelláció 3. és 4. pontjához pedig a
következőt jegyzem meg:
Az általános italadóról szóló törvény s ennek
végrehajtási rendelete értelmében általános ita-
ladót fizetni nem köteles az, aki a bort saját
használatára termeli, ha a termelt évi bormennyi-
ség 200 litert meg nem halad. Az 1935. november
16. -án felvett jegyzőkönyvben Makai beismerte,
hogy a saját használatára kitermelt borból bi-
zonyos mennyiséget eladott, illetőleg a borral
munkabért fizetett. Eme tettével Makai súlyos
jövedéki kihágást követett el és a termelt bor
összmennyiségéből általános italadót s azonkívül
a megfelelő bírságot volt köteles megfizetni. A
pénzügyőri közegek ennek folytán hatáskörüket
túl nem lépték s nincs okom arra, hogy azoknak
példás megbüntetését elrendeljem. Hasonlóképen
nem találok alapot arra sem, hogy Makai Lajos
örököseinek erkölcsi és anyagi kárpótlás nyuj-
tassék.
Az interpelláció megválaszolását magamra
vállaltam, minthogy a belügyminiszter tárca a
kédéses eseten érdekelve nincsen.
Praha, 1936. április 8.
A pénzügyi miniszter:
Dr Kalfus s. k.
8
Překlad ad 396/11.
Válasz
a kormánytól
Szentlványl képviselő interpellációjára
a szlovenszkói SZ. M. K. E. egyesület
eperjesi kulturestjével kapcsolatban
elkövetett sérelem tárgyában
(263/1. nysz. )
A Sz. M. K. E. preovi helyi csoportja a pre-
Sovi járási hivatalnak a kulturest 1935. november
26. és 21. -én leendő rendezéséhez adott engedélyét
megkapva nem tartotta be ígéretét, hogy az est
rendezését fairagaszokon nem hirdeti. Ennek a
körülménynek tulajdonítandó, hogy a csehszlovák
közművelődési és nemzeti szervezetek az est
nygvánoe falragaszolásában tüntetési szándékot
látva az akadémia rendezése ellen röpiratokkal
tiltakoztak.
A preovi magyar kuituregyesfilet a röpirat
tartalmát a preovi járásbíróságnál a 108/33. sz.
törvéay 1. § alapján magánpanasszal támadta meg.
Az igazságügyi minisztérium nem talált okot arra.
hogy a falragasz szerzői nyilvánvádi bűntény
ciméa üldöztessenek.
Hasonlólag az egyesületi hatóságok sem ta-
láltak okot arra, hogy az esetből kifolyólag a rö-
piratokat aláíró egyesületek ellen fellépjenek.
Az interpelláció azon állítása, hogy a csen-
dőrség a tüntetőkkel szemben közönyösen visel-
kedett, nem felel meg a valóságnak. A csendörség
határozóit fellépést tanúsított, amely az előírá-
soknak megfelelt. A csendörség a tüntetőkkel
egyáltalában nem tárgyalt.
A megejtett vizsgálat folyamán nem volt
megállapítható, hogy a preovi középiskolák és
szakiskolák tanulói az interpellációban szóvá tett
menetben résztvettek volna.
Praha. 1936. április 14.
A kormány elnöke helyett:
Bechyně s. k.
Preklad ad 396/VIII.
Antwort
der Regierung
auf die Interpellálton des Abgeordneten
Ing. F. Karmasln,
betreffend Nichtehmaltung dér Bestim-
mungen dér Sprachenverordnung durch
dle staatlichen Aemter in Kremnitz und
Prlewltz (Druck 258/IV).
Die Staatsverwaltung wacht darüber, dass
die geltenden Sprachenvorschriften überall einge-
halten werden und dass auf Grand einer begrün-
deten Beschwerde Abhilfe geschaffen werde.
Nach den gepflogenen Erhebungen wurden
Parteienbeschwerden gegen die staatlichen Be-
hörden in Kremnica und Prievidza wegen Ver-
letzung ihres Sprachenrechtes nicht festgestellt.
Nichtsdestoweniger haben die übergeordneten Auf-
sichtsinstanzen die beiden Bezirksbehörden, die
beiden Bezirksgerichte und die beiden Steuer-
ämter in den erwähnten Gemeinden auf die Ein-
haltung der Sprachenvorschriften aufmerksam
gemacht.
Prag, am 15. April 1936.
Der Vorsitzende der Regierung:
Dr M. Hoda, m. p.
Překlad ad 396/IX.
Antwort
des Eisenbabaministers
auf die Interpellation des Abgeordneten
G. Böhm,
beireffend Ausstände auf der Bahnstrecke
Falkenau-Klingenthal
(Druck 263/X).
Die verlangte Anordnung über die sprachliche
Ausstattung der Zugsgarnituren und Motorwagen
wäre im Widerspruche zu der bisherigen allge-
meinen Regelung, welche von reinen Betriebs-
rücksichten diktiert ist und mehrsprachige Auf-
schriften in den Eisenbahnwagen nur insoweit zu-
lässt, als diese Wagen auch für den Umlauf auf
ausländischen Strecken bestimmt sind. Die Per-
sonen- und Motorwagen, welche derzeit auf der
Strecke Falkenau-Klingenthal eingereiht sind,
sind für den innerstaatlichen Verkehr bestimmt
und haben daher im Inneren der Wagen Auf-
schriften nur in der Staatssprache.
Der Motorwagen für die Strecke Falkenau-
Graslitz wird vor dem 15. Mai d. J. nicht zur
Disposition stehen. Deshalb kann vor Beginn des
Sommerfahrplans, d. i. vor dem 15. Mai 1936, die
geplante Regelung des Fahrplans auf dieser
Strecke nicht vorgenommen werden, durch wel-
che Regelung auch die Zahl der Verbindungen
vermehrt werden wird.
Die Frage der Stationsorientierung durch die
Aufschriften in der Station Bleistadt steht in Ver-
handlung. Bisher war es aus technischen Gründen
nur möglich, die am Anbau an das Stationsgebäude
angebrachte Aufschrift in der Staatssprache mit
einer transparenten Beleuchtung auszustatten. Die
Hauptbezeichnung der Station, welche am Sta-
9
tionsgebäude sowohl in der Staatssprache als
auch in der Minderheitssprache angebracht ist,
besitzt keine Transparenteinrichtung und ist nicht
beleuchtet
Prag, am 16. April 1936.
Der Eisenbahnminister:
Rud. Bechyně, m. p.
Překlad ad 396/X.
Antwort
des Ministers des Innern
auf die Interpellation des Abgeordneten
E. Hirte,
betreffend das unberechtigte Vorgehen
eines Regierungskommissärs bei einer
politischen Versammlung
(Druck 263/II).
Die von der Sudetendeutschen Partei am 23.
November 1935 in Zwickau abgehaltene Ver-
sammlung war nach der Art ihrer Veranstaltung
eine öffentliche Versammlung und der Vertreter
der Behörde hat sie aufgelöst, weil der Redner
unter Missachtung vorhergegangener Ermahnun-
gen wiederholt Aussprüche getan hat, welche den
Tatbestand strafbarer Handlungen begründen.
Deshalb wurde gegen den Redner auch die Straf-
anzeige erstattet. Die Kundgebungen (Applaus und
Getrampel), womit die Teilnehmer manche, und
zwar auch anstössige Aussprüche des Redners
begleiteten, steigerten sich bis zu einem Masse,
dass sie die Ordnung störten und dass der Ver-
lauf der Verhandlung nicht verfolgt werden
konnte. Deshalb war der Vertreter der Behörde
genötigt, den Versammlungsvorsitzenden zur Her-
stellung der Ruhe aufzufordern. Es kann also nicht
behauptet werden, dass der Vertreter der Be-
hörde den Versammlungsteilnehmern jede Zu-
stimmungskundgebung verboten hat und dass die
Redner unter lautloser Stille sprechen mussten.
Das Vorgehen des Vertreters der Behörde hat
dem Gesetze entsprochen und ich habe daher kei-
nen Grund zu den verlangten Massnahmen.
Prag, am 7. April 1936.
Der Minister der Innern:
Dr. Černý, m. p.