455/6 (původní znění).

Interpellation

des Senators Ludwig Frank

an den Herrn Minister für soziale Fürsorge und den Herrn Innenminister

wegen Verzögerung der Zuteilung von Lebensmittelkarten aus der staatlichen Ernährungsaktion durch die Bezirksbehörde Plan bei Marienbad an das Bürgermeisteramt Plan.

An jedem Freitag versammeln sich die Arbeitslosen der Stadt Flan, die im Genusse der staatlichen Ernährungsaktion stehen, vor dem Bürgermeisteramte der Stadt Plan, um hier die ihnen zustehenden Lebensmittelkarten zu beheben. Voraussetzung für die Verteilung der Lebensmittelkarten an die Arbeitslosen ist aber, daß diese von der Bezirksbehörde rechtzeitig, also spätestens am Donnerstag jeder Woche, an das Bürgermeisteramt überwiesen werden, damit die Ausfertigung der Karten und deren Aufolgung durch das Bürgermeisteramt am Freitag ohne Verzögerung und reibungslos erfolgen kann.

Am Freitag, den 9. April 1937, wurde den zahlreich versammelten und wartenden Arbeitslosen um 9 Uhr vormittags mitgeteilt, daß die Bezirksbehörde noch keine Lebensmittelkarten zugestellt habe. Der Arbeitslosen bemächtigte sich sofort eine große Erregung, da sich das Gerücht verbreitete, die Zuteilung könne überhaupt nicht erfolgen. Es ist beekannt, daß für viele Familien der Besitz dieser Karten die einzige Möghchkeit darstellt, ihren kärglichen Lebensunterhalt zu fristen, denn der Bezirk Plan gehört zu jenen Bezirken, in denen die private Bautätigkeit vollständig stockt und auch keinerlei Notstandsarbeiten durchgeführt werden, obwohl dies wiederholt von Seiten der Behörden in Aussicht gestellt wurde. Die Erregung der wartenden Frauen und Kinder war daher durchaus begreiflich.

Eine durchgeführte Vorsprache bei der Bezirksbehörde ergab, daß die Lebensmittelkarten.

Freitag um ¹/₂10 Uhr früh noch immer nicht dem Bürgermeisteramte Plan zugestellt worden waren.

Die Ausgabe der Lebensmittelkarten erfolgte endlich Samstag, den 10. April 1937, mittags. Durch diese Verzögerung der Ausgabe von Lebensmittelkarten an die Arbeitslosen wurde unnötigerweise Unruhe unter den Arbeitslosen erzeugt und es besteht die dringende Besorgnis, daß es zu weiteren Erregungen und Beunruhigungen kommt, wenn sich diese Unregelmäßigkeiten wiederholen sollten.

Die Interpellanten stellen daher an den Herrn Minister für soziale Fürsorge und an den Herrn Minister des Innern die Anfragen:

1. Sind die Herren Minister bereit, den gerügten Sachverhalt erheben zu lassen?

2. Sind die Herren Minister bereit, erheben zu lassen, wann die Zuteilung der Lebensmittelkarten an die Bezirksbehörde in Plan erfolgte?

3. Sind die Herren Minister bereit, festzustellen, wer an der Verzögerung und der dadurch verursachten Beunruhigung der Arbeitslosen von Plan die Schuld trägt?

4. Welche Maßnahmen gedenken die Herren Minister zu ergreifen, um ähnliche Verzögerungen künftighin zu vermeiden und die rechtzeitige Zustellung der Lebensmittelkarten durch die Bezirksbehörde in Plan an das Bürgermeisteramt zu gewährleisten?

Prag, am 22. April 1937.

Frank,

Schösser, Bartl, Keil, Pfrogner, Enhuber, Patzak, Garlik, Liehm, Bock, Schmidt.

 

Překlad ad 455/7.

Interpelácia

senátora Hokkyho

celej vláde

o modrých a žltých železničných legitimáciách neštátnych a štátnych učiteľov.

Neštátni učitelia majú modré a štátni učitelia žlté železničné legitimácie. Žlté legitimácie oprávňujú k výhode tiež na štátnych autobusoch, modré však nie. A totiž neštátnych učiteľov rozlišuje vládna správa od učiteľov štátnych nielen po tej stránke, že tamtí majú nižšie platy, ale i v tejto veci. Zdá sa skoro, ako by kultúrni pracovníci neboli rovnakými deťmi vlády. Štátni učitelia sú vlastné deti, kdežto neštátni sú deti nevlastné.

S úctou tážem sa celej vlády:

Či je ochotná súrne postarať sa, aby tiež neštátni učitelia obdržali legitimáciu žltú, ktorú majú učitelia štátni, lebo sa to nedá srovnať so zásadami demokracie a vládnym systémom demokratickým. Pre mňa je však farba legitimácie ľahostajná, tá môže zostať, len aby obidve legitimácie oprávňovaly k tým istým výhodám i na štátnych autobusoch.

V Prahe dňa 30. apríla 1937.

Hokky,

dr Pajor, dr Szilassy, Füssy, dr Turchányi, dr Brass, Bock, Enhulber, ing. Weller, Werner, Krczal.

 

455/7 (původní znění).

lnterpelláció

az összkormányhoz

a nem állami tanitók kék s az állami tanitók sárga vasuti igazolványa miatt.

Beadják: Hokky Károly szenátor és társai.

A nem állami tanitók kék, az állami tanitók sárga vasuti igazolványt kapnak. A sárga igazolványok kedvezményt adnak az állami autóbuszokra is, a kékek nem. Vagyis a nem állami tanitók és az állami tanitók között nemcsak abban a tekintetben, tesz különbséget a kormányzat, hogy azoknák kisebb a fizetésük, de ebben is. Szinte ugy tünik fel, mintha a kultura mukásai nem egyforma gyermekei volnának a kormánynak. Az államiak édes gyertnekek, a nem államiak mostohák.

Tisztelettel kérdem aa Összkormányt:

hajlandó-e sürgösen intérckedni, hogy a nem állami tanitók is megkapják azt a sárga igazolványt, ameiyet megadtak az államiaknak, mert ez semmiképpem sem egyeztethető össze a demokratikus elvekkel és demokratikus kormány rendszerrel. De nekem az igazolvány szine közömbős, az maradhat is, csak mindkettő egy és ugyan azt a kedvezményt nyujtsa az állami autobuszokra is.

Praha, 1937. április hó 30.

Hokky,

Dr. Pajor, Dr. Szilassy, Füssy, Dr. Turchányi, Dr. Brass, Bock, Enhuber, Ing. Weller, Werner, Krczal.

 

Překlad ad 455/8.

Interpelácia

senátora Hokkyho

celej vláde

o špatných silniciach, nedostatku pošt a zanedbaných verejnozdravotných pomeroch v obciach Dercen a Fornoš.

V celej Podkarpatskej Rusi niet jedinej silnice, o ktorej by sa mohlo povedať, že je bezvadnou automobilovou silnicou. Najlepšia je ešte silnica medzi Užhorodom a Jasinou. Avšak i na tejto silnici sú úseky, kde musí automobilista docela zpomaliť. Zv1ášte sa to vzťahuje na úsek, kde medzi Malou Kopáňou a Chustom nachádza sa už vyše jedného desaťročia neupravený, rozviklaný most, a u Buštiny most nad Tisou smútnej povesti, na ktorom, sotva bol dohotovený, ukázala Tisa, ako ľahko zatočí so špatne konštruovanými vymoženosťmi modernej techniky.

Niektoré silničné trati sú však v takom stave, že i jazda povozom je na nich nebezpečná, lebo povoz, hlavne za podzimných pŕšok uviazne v blate až po levče. Taká je cesta medzi Fornošom a Dercenom. A keby táto 4 km-ová trať bola vybudovaná, tu by celý ten kraj mal spoj dobrou cestou so silničnou siaťou Beregsás-Nové Selo-Kišalmáš-Leányfalva-Mukačevo, ďalej Zaluže-Zahaťa, ako aj Nové Selo-Barbovo-Mukačevo a konečne Berehy-Komluš-Iršava-Bílky-Dovhoje. Obce tieto sú však zanedbané tiež v iných ohľadoch.

Ani v Dercene, ani vo Fornoši, ani v Pusta Koropci niet pošty.

Tieto obce sú zanedbané i po stránke zdravotnej. Dercen má 2000 obyvateľov, Fornoš 1200, Pusta Koropec, ležiaci od Dercema na 2 km, má 600 obyvateľov a ostatné obce v tomto kraji roztrúsené majú asi 4000 obyvateľov. Tieto obce nemajú ani lekára ani lekárne.

O zanedbaných verejnozdravotných pomeroch Podkarpatskej Rusi prehovorím ešte zvlášte.

S úctou tážem sa preto celej vlády:

Či je ochotná súrne sa postaráť, aby 4 km-vý úsek silnice medzi Dercenom a Fornošom bol upravený, čím by sa podstatne zlepšila silničná premávka celého kraja, - ďalej aby pre menované obce bola zriadená pošta s centrom v Dercene, a konečne aby pre obce Dercen, Fornoš a Pusta Koropec zriadená bola lekárňa a systemizované bolo miesto obvodného lekára, oboje s centrom v Dercene.

V Prahe dňa 30. apríla 1937.

Hokky,

dr Pajor, Füssy, Szilassy, dr Turchányi, ing. Weller, dr Brass, Maixner, Enhuber, Krczal, Stellwag.

 

455/8 (původní znění).

Interpelláció

az összkormányhoz

Derczen és Fornos Községek rossz utai, posta hiánya és elhanyagolt közegészségügyi állapota miatt.

Beadják: Hokky Károly szenátor és társai.

Az egész kárpátalján nincs egyetlen egy oly ut sem, amely teljesen kifogástalan autóutnak volna mondható. Még legjobb az Ungvár-Jasina közötti ut. Ezen azonbán mindig vannak olyan szakaszok, ahol egészen le kell lassitani az autóutasnak. Különösen vonatkozik ez arra a szakaszra, ahol a Felsőveresmart és Huszt közötti részen több, mint egy évtizede áll egy rozoga hid javitatlanul, s a Buštino. melleti szomoru nevezetességre szert tatt Tiszahid, amely alig készült el, s már is megmutatta rajta a Tisza, hogy mily könnyen elbánik a modern technika rosszul alkotott vivmányával.

Egyes utszakaszok azonban olyarnok, ahol még szekérrel is veszedelmes járni, mert föleg az öszi esözések idején tengelyszögig merül a szekér. Ilyen a Dercen és Fornoa közötti ut. Pedig, ha ezt a 4 km-es szakaszt kiépitenék, akkor ez az egész vidéak belekapcsolodnék jó uttal a Beregszász, Beregujfalu, Kisalmás, Leányfalva, Munkács továbbá a Baregkisalmás-Hátmeg, valamint a Beregujfalu-Bárdháza-Munkács és végül Nagybereg, Komlós, Ilosva, Bilke-Dolha utvonalakba. Más szempontból is elhanyagoltak e községek.

Se Dercenen, se Fornoson, se P. Kerepecen nincs posta.

Egészségi szempontból is elhanyagoltak e községek. Dercennek 2000 lakosa van, Fornosnak 1200 s a Dercentől 2 kilometernyire fekvő P. Kerepecnek 600 s a többi még elszórtam fekvő helyek lakossága összesen mintegy 4000. Ezeknek se orvosuk, se gyógyszertáruk nincs.

Kárpátalja elhanyagolt közegészségügyi állapotáról még külön kell megemlékeznem.

Tisztelettel kérdem ezek után az összkormányt:

hajlandó-e sürgösen intézkedni, hogy a Dercen-Fornos közötti 4 km-és ut rendbehozassék s ez által az egész környék közlekedése lényegesen megjavittassék, továbbá, hogy nevezett községekben posta állittássék fel Dercen központtal, végül, hogy Dercen, Fornos, P. Kerepec közsegek részére gyógyszertár létesittessék Dercen központtal s körorvosi állás létesittessék, hasonlóképpen Dercen központtal.

Praha, 1937. ápriliš hó 30.

Hokky,

Dr. Pajor, Füssy, Szilassy, Dr. Turchányi, Ing. Weller, Dr. Brass, Maixner, Enhuber, Krczal, Stellwag.

 

Překlad ad 455/9.

Interpelácia

senátorov Steinera, Fidlíka, Kreibicha

ministrom vnútra a spravedlnosti

o pomeroch, zavládnuvšich v urbariálnej oloci Farkašde.

Juraj Hanlík, zosnulý Štefan Anda, zosnulý Zikmund Iván Julo Molnár, Štefan Mikla, Ludvik Iván, Anton Szabó a Karol Tóth, obyvatelia vo Farkašde zmocnili sa vedenia tamojšej urbariálnej obce a za ich vedenia zaviedli najneslýchanejšie metody k poškodzovaniu obce urbariálnej a jej ostatných členov.

Honebné právo majú v prenájme od r. 1923 menovaní a ich právni následníci. Nájomné činilo v r. 1923 19.000 Kč, od r. 1924 do 1929 inkluzíve ročne 28.000 Kč, od. r. 1930 do r. 1942 však 250.000 Kč. Podľa toho nájomné honebného práva od r. 1923 až do dnešného dňa činí viac než 300.000 Kč. Menovaní napriek viacerému usneseniu obecného zastupiteľstva ani do dneska ešte neudali miesto, kde túto veľkú čiastku zaplatili. Zastupiteľský sbor delegoval komisiu ktorú i krajinský úrad na Slovensku schválil a ktorej úkolom je, aby s menovanými resp. s ich právnymi následníkmi súčtovala. K súčtovaniu do dneska ešte nedošlo, ba podľa chýru menovaní obdržali odklad od okresného náčelníka v Šale n. V.

Menovaní nevyúčtovali ani príjmy s urbariálnych pasienkov na ľavom brehu Váhu.

Na pravom brehu Váhu medzi riekou a hrádzou leží inundačný priestor, ktorý nie je v pozemkovej knihe. Tento inundačný priestor je majetkom spoločným, a o jednotlivých majetkových podieloch tohoto spoločného majetku vedie urbariálna obec knihu, do ktorej okrem niekoľko zasvätencov nikto nesmie nazrieť. Tejto okolnosti využívájú vedúci urbariálnej obce k tomu, že niektorých jednotlivcov z držby inundačného priestoru vytískajú. Istého krásneho dňa dajú im na vedomie, že ich podiel odplavila povodeň. Tak sa to stalo na pr. s Kristinou Fábiánovou, Karlom Tóthom, Štefanom Tóthom a s veľa inými. Keďže inundačný priestor je majetkom spoločným, je zrejmé, že ideálne podiely jednotlivcov nemôže urvat povodeň.

Mimo toho s inundačným priestorom operujú tak, že jednotlivé časti urbariálneho statku, patriace jednotlivcom, neustáľujú v pomere zaknihovaných nehnuteľností, lež pri vyrátaní podielu prirážajú k týmto nehnuteľnostiam tiež podiely v inundačnom priestore. Tento postup jednak odporuje obyčajovému právu, vytvorivšiemu sa vo Farkašde cez dlhé roky, a jednak v dôsledku toho, čo sme uviedli shora, nedá sa ani kontrolovať.

Niektorí z vyššie menovaných vedúcich urbariálnej obce zakúpili od chudobných členov ich podiely na inundačnom priestore. Ačkoľvek v kúpnych smlúvách sa činia dispozície výslovne len o podieloch v inundačnom priestore - odoberajú predavačom i podiely na koseništiach na ľavom brehu. Na túto nejasnú súvislosť inundačného priestoru s kosenišťom neboli samozrejme predavači pri sjednaní kúpnej smluvy upozornení. Tak sa to stalo dedičom po Zikmundovi Takácsovi a veľa iným.

Niektoré nehnuteľnosti urbariálnej obce vedúci a ich užší krúžok proste odorali. Juraj Hanlik odoral v časti chotára "Kerthely" 740 štvor. siah, Štefan Anda a jeho traja bratia v časti "Sáruta" 1600 štvor. siah, Ján Fábián v časti "Kikiri" 400 štvor. siah, Ludvik Deák pri "Köröstó" 600 štvor. siah, Ambróz Anda, Štefan Anda a Ján Anda v "Pótléku" 400 štvor. siah, Ján Perec v "Káposztáskertek" 600 štvor. siah a v,,Sáruta" 300 štvor. siah. Mimo toho došlo ešte k iným odcudzeniam.

Okrem toho neverne šafária s nehnuteľnosťami urbariálnej obce tým, že niektorým svojim dobrým priateľom odpredávajú jednotlivé urbariálne nehnuteľnosti, ale kúpnu cenu od nich nevyberajú. Takto odpredali Karlovi Tóthovi 1100 štvor. siah nemovitosti za 22.000 Kč, Ludvikovi Deákovi 600 štvor. siah a ešte iným jednotlivcom.

Rovnako tak ľahkomyseľne poskytujú póžičky z peňazí urbariálnej obce: Gašparovi Kürtimu 3000 Kč, Julovi Tóthovi 10.000 Kč, Štefanovi Molnárovi 7000 Kč, Julovi Molnároví 2000 Kč, Dávidovi Andovi 30.000 Kč a ešte iným jednotlivcom rôzne čiastky, ale nestarajú sa ani o vrátenie kapitálu ani o platenie úrokov.

Nevyberajú ani nájomné, ktoré patrí urbariálnej obci z prenajatých nemovitostí. Nevyberajú ho od Juraja Hanlíka, Štefana Andu, Jána Fábiána, Dávida Andu, Jána Perecza a od iných.

Urbariálna obec nemá štatuty. Tento stav predlžujú menovaní rôznymi machináciami len preto, aby v sedle mohli zostať oni a aby horejšie pomery mohli umele udržovať. Tak na poslednom valnom shromaždení prijali štatuty, ktoré sa nesrovnávajú s predpísanými vzornými štatuty.

Voľby na valnom shromaždení urbariálnej obce prevádzajú menovaní pošľapávaním všetkých demokratických práv, podané odvolania nepredkladajú, a na sťažnosti proti tomu vznesené okresný úrad v Šale n. V. nereaguje.

Na základe všetkého toho tážeme sa pánov ministrov vnútra a spravedlnosti:

1. Či viete o veciach vyššie uvedených?

2. Či ste ochotní horejšie krivdy napraviť? a síce:

3. či hodláte zakročiť, aby sa urbariálna obec vo Farkašde ustavila čo najsúrnejšie podľa predpísaných vzorných štatutov?

4. Či ste ochotní zakročiť, aby správa urbariálnej obce vo Farkašde bola čo najskôr zvolená demokraticky, a to spôsobom predpísaným vzornými stanovami?

5. Či hodláte učiniť opatrenie, aby inundačný priestor vo Farkašde bol súrne zaknihovaný?

6. Či hodláte učiniť opatrenie, aby proti menovaným správcom bol bez odkladu zahájený spor o súčtovanie?

7. Či hodláte zrevidovať vec i po tej stránke, zda tu nestáva potreba zaviesť trestné pokračovanie a či v kladnom prípade hodláte bez odkladu zaviesť trestné pokračovanie proti previnilcom?

V Prahe dňa 7. mája 1937.

Steiner, Fidlik, Kreibich,

Juran, Popovič, dr Vacek, Pfeiferová, Mikulíček, Králka, Svoboda, Wenderlich, Dresl.

 

455/9 (původní znění).

Irlterpelláció

Beadják Steiner Gábor, Fiedlich Josef, Karl Kreibich szenátorok

a belügy-és igazságügy miniszter urakhoz

a farkasdi úrbéres községben uralkodó állapotok tárgyában.

Hanlik György, néh. Anda István, néh. Iván Zsigmond, Molnár Gyula, Mikla István, Iván Lajos, Szabó Antal és Tóth Károly farkasdi lakosok az ottani úrbéres község vezetését magukhoz kaparították és ott az ő vezetőségük mellett a leghällatlanabb módszeneket vezettek be az úrbéres község és annak többi tagjai megkásositására.

A vadászati jogot 1923 óta nevezettek ill. jogútódaik haszonbérlik. A haszonbér összege 1923.ban 19.000 Kč, 1924-től 1929.-ig bezárólag évi 28.000 Kč, 1930.-tól 1942.-ig pedig 250.000 Kč. Ezek szerint a vadászati jog haszonbérlete 1923.-tól a mai napig több mint 30.000 Kč-ra rúg. Nevezettek a községi képviselőtestület többszöri határozata ellenére mindeddig nem nevezték meg azt a helyet, ahová ezt a nagy összeget befizették volna. A képviselőtestület bizotbságot küldött ki, amelyet a azlovenszkói országos hivatal is jóváhagyott és amely bizottságnak az a hivatása, hogy az elszámolást nevezettekkel, illetőleg jogutódaikkal megejtse. Mindamellett az elszámolás a mai napig sem történt meg, sőt nevezettek - hír szerint - a sellyei járási főnöktől halasztást kaptak.

A vágbalparti úrbéres legelő jövedelmével szintén nem számolnak el fentnevezettek.

A Vág jobbpartján a folyó és a töltés között terül el a hullámtér, amely nincsen telekkönyvezve. A hullámtér közös birtok és ennek a közös birtoknak egyes tulajdonrészeiről az úrbéres község vezet könyvet, amelybe néhány benfentesen kívül senki sem nyerhet betekintést. Ezt a körülményt az úrbéres község vezetői arra használják kí, hogy egyeseliet a hulláanténből kisemmiznek. Egy szép napon tudtukra adják, hogy részüket az ár elvitte. Ez történt pl. Fábián Krisztinával, Tóth Károllyal, Tóth Istvánnal és még sok mással. Mivel a hullámtér közös birtok, nyilvánvaló, hogy az ár egyesek ideális részét el nem sodorhatja.

Ezen kivül a hullámtérrel úgy operálmak, hogy az úrbéres birtolmak az egyesekre jutó részét nem a telekkönyvezett ingatlanok arányában állapítjak meg, hanem a rész kiszámitásánál ezekhez az ingatlanokhoz csapják a hullámtéri részeket is. Ez az eljárás egyrészt ellentétben van a Farkasdon évek hosszú során át kialakult szokásjoggal, másrészt a fent elmondottak folytán ellen sem őrizhető.

Többen a fentnevezettek úrbéres vezetők közül megvették a szegénységtől hullámtéri részüket. Noha a vonatkozó adásvételi szerződések kimondottan csak a hullámtéri részekről intézkednek, az eladóktól elveszik a balparti kászáln-részeket is. A hullámtér és a kaszáló e homályos összefüggéséről - természetesen - az adásvétel megkötésekor az eladókat nem figyelmeztették. Ez ťörtént Takács Zsigmond örököseivel és még sok mással.

Az úrbéres község egyes ingatlanait a vezetők és szük körük egyszerüen elszántották Hanlik György a "Kerthely" dülőben 700 ? ölet, Anda István három testvérével a "Sáruta" dülőben 1600 ? ölet, Fábián János a "Kikiri" dülőben 400 ? ölet, Deák Lajos a "Körösto"-nál 600 ? ölet, Anda Ambrus, Anda István és Anda János a "Pótlék"-ban 400 ? ölet, Perec János a "Káposztás kertek" dülőben 600 ? ölet, a "Sárüta" dülőben pedig 300 ? ölet. Ezenkívül még más eltulajdoníitások is történtek.

Ezenkívül hűtlenül gazdálkodnak az úrbéres község ingatlanaival abból a tekintetből, hogy egyes jóbarátaiknak eladnak egy-egy úrbéres ingatlant, de a vételárat nem szedik tölük be. Igy eladtak Tóth Károlynak 1100 ? ölnyi ingatlant 22.000- Kč-ért, Deák Lajosnak 600 ? ölet és még másoknak.

Ugyancssak könnyelmű módon adják kölcsönbe az úrbéres község pénzét, Kürti Gáspárnak 3000 Kč-t, Tóth Gylának 10.000 Kč-t, Molnár Istvánnak 700 Kč-t, Molnár Gytzlának 2000 Kč-t, Anda Dávidnak 30.000 Kč-t és még másoknak különböző bšszegeket, de sem a tőke visszafizetéséről, sem a kamatok niegfizetéséröl nem gondoskodnak.

Az úrbérés körségnek az egyes ingatlanok után járó haszonbéreket sem szedik be. Igy Hanlik Györgytől, Anda Istvántól, Fábián Jánostól, Anda Dávidtól, Perecz Jánostól és másoktól.

Az únbéres községnek nincsenek alapszabályai. Ezt az állapotot nevezettek különféle machinációkkal hosszabbítják meg, csak azért, hogy ők maradhassanak a nyeregben és hogy a fenti állapátokat mesterségesen meghosszabbítsák. Igy a Iegutóbbi közgyüléssel olyan alapszabályokat fogadtattak el, amelyek nem felelnek meg az előirt mintaalapszabályoknak.

Az úrbéres község közgyülésén a választásokat minden demolkratikus jog lábbal tiprásával ejtik meg, a benyujtott felebbezéseket nem terjesztik fel, az emiatt emelt panaszokra pedig a sellyei járási hivatal nem reagál.

Mindezek alapján kérdjük a Belügyminiszter és Igazságügyminiszter urakat:

1. Van-e tudomásuk a fentiekről?

2. Hajlandóak-e a fenti sérelmeket orvosolni? és pedig

3. Hajlandóak-e intézkedni, hogy a farkasdi úrbéres käzség az előirt minta-alapszabályok szerint a legsürgősebben megalakuljon?

4. Hajlandóak-e intézkedni, hogy á farkasdi úrbéres község vzetősége demokratikusan,

a minta-alapszábályok által előirt módon mielőbb megválasztassék?

5. Hájlandóak-e intézkedni, hogy a fárkasdi hullámtér sürgősen telékkönyveztessék?

6. Hajlandóak-e intézkedni, hogy az elszámolás iránti per a nevezett vezetők ellen haladéktalanul folyamatba tétessék?

7. Hajlandók-e felülvizsgálni az ügyet abbóI a szempontból is, nem forog-e fenn a bűnügyi eljárás meginditásának szüksége és igenlő esetbeh a bűriügyi eljárást a bűnösök ellen haladéktalanul folyamatba tenni?

Praha, 1937 május 7.

Steiner, Fidlik, Kreibich,

Juran, Popovič, Dr.Vacek, Pfeiferová, Mikulíček, Králka, Svoboda, Wenderlich, Dresl.

 

Překlad ad 455/10.

Interpelácia

senátora Steinera, Fidlíka a Kreibicha

ministrom vnútra a financií

o škodách spósobených krupobitím a povodňou v Nedede.

V chotári obce Neded, okres Šaľa n. V., pustošilo už v r. 1936 veľké krupobitie, ktoré spôsobilo značné škody beztoho už chudobnému obyvateľstvu obce. Okresný úrad vyslal, íhneď po krupobití komisiu, ktorá sopísala privodené škody a súpis predložila, krajinskému úradu, aby škody boly likvidované. Prez to, že povaha veci vyžaduje si súrné vybavenie, krajinský úrad ešte ani do dneska, neporobil opatreniá, aby náhrady škôd boly poukázané, ba ešte o tom ani nerozhodoval.

Rok 1937 prichystal pre obyvateľstvo obce Neded novú živelnú škodu. Rieka Váh sa rozvodnila tak, že ? obce je vodou rieky a spodnou vodou zamorená. Obyvatelia obce nielen že nedostali žiadnej podpory, ale berný úrad v Šale nad Váhom dal previesť u 225 gazdov zabavovanie pre daňové nedoplatky.

V dôsledku prevedených exekúcií a hnoziacich hromadmých dražieb zavládla v obci pochopiteľná nervozita a nekľud, keďže dražby môžu značné percento obyvateľstva uvrhnúť

v hmotnú skazu.

Tážeme sa preto pána ministra financií:

1. Či Vám je známy postup berného úradu v Šale n. V.?

2. Či ste ochotný uložiť bernému úradu v Šale nad Váhom, aby ihneď a bez výnimky zbavené boly účinnosti všetky hromadné exekúcie, prevedené v obci Neded?

3. Či hodláte poskytnúť obyvateľom obce Neded do 1. augusta 1938 odklad, aby oni mohli usporiadať svoje daňové nedaplatky, a po dobu tohoto odkladu zastaviť v obvode obce všetky exekúcie a dražby?

Tážeme sa ďalej pána ministra vnútra:

1. Či viete o postupe krajinského úradu v prípade krupobitia a povodňovej katastrofy v Nedede?

2. Či ste ochotný uložiť zemskému úradu, aby obyvateľom, poškodeným krupobitím v r. 1936, boly poukázané podpory, primerané škodám?

3. Či ste ochotný uložiť krajinskému úradu i okresnému úradu v Šale n. V., aby škody spôsobené obyvateľom povodňou, boly ihneď sopísané a aby im boly poukázané primerané podpory v peniazoch či naturáliách (osivo atď.)?

V Prahe dňa 7. mája 1937.

Steiner, Fidlik, Kreibich,

Juran, Popovič, dr Vacek, Pfeiferová, Mikulíček, Králka, Svoboda, Wenderlich, Dresl.

 

455/10 (původní znění).

Steiner, Fidlík, Kreibich és társai szenátorok

interpelációja

a negyedi jég és árvízkárosultak ügyében

a belügyminiszterhez és pénzügy-miniszterhez.

A salai járás Negyed községének a határában még az elmúlt 1936-os esztendőben nagy jégverés pusztított, amely a község amúgy is szegény lakósságának tetemes károkat okozott. A járási hivatal bizottságot küldött ki rögtön a jégverés után, amely az okozott károkat összeírta és felterjesztette az országos hivatalhoz a károk likvidálása végett. Annak ellenére, hogy az ügy jellege sürgős elintézést kíván meg, az országtis hivatal a kárösszegek folyósítása ügyében mindmáig neiri intézkedett, sőt nem is döntött.

Az 1937-es esztendő ujabb elemi csapást hozott magával Negyed község lakóssága szämára. Megáradt a Vág folyó s a község ?-a az ár s az utána keletkezett talajvíz következtében víz alatt áll. A község lakói nemcsak, hogy semminemű segítségben nem részesültek, de a salai adóhivatal 225 gazdánál foglalást eszközölt adóhátralékjaik fejében.

A községben a foganatosított végrehajtások és fenyegető tömeges árverések miatt érthető idegesség és nyugtalanság uralkodik s a kilátásba helyezett árverések anyagi romlásba dönthetik a község lakósságának jelentős százalékát.

Kérdjük ezért a pénzügyminiszter urat:

1. Van-e tudomása a salai adóhivatal eljárásáról?

2. Häjlandó-e utasítani a salai adóbivatalt, hogy Negyed községben lefoganatosított tömeges végrehajtások azonzial és kivétel nélkül hatályon kívül helyeztessenek?

3. Hajlandó-e Negyed község lakóinak az adóhátralékok rendezésére 1938. aügusztus 1-ig moratoriumot adni és a moratorium idejére minden végrehajtást és árverést a község területén, beszüntetni?

Kérdjük továbbá a belügyminiszter urat:

1. Van-e tudomása az arszágos hivatal eljárásáról a negyedi jégverést és árvízkatasztrófát illetőleg?

2. Hajlandó-e utasítani az országos hivatalt, hogy az 1936-os év jégkárosultjainak a károknak megfelellő segély utaltassék ki?

3. Hajlandó-e utasítani az országos hivatalt és a salai járási hivatalt, hogy az árvíz által sujtott lakók kára azonnal összeirassék és ennek megfelelő pénz vagy természetbeni (vetőmag stb.) segély utaltassék ki?

Praha 1937 május 7.

Steiner, Fidlik, Kreibich,

Juran, Popovič, Dr. Vacek, Pfeiferová, Mikulíček, Králka, Svoboda, Wenderlich, Dresl.