78. zasadnutie Sinému Slovenskej republiky dňa 19. decembra 1941.

Príloha k zpráve

o 78. zasadnutí Snemu Slovenskej republiky v Bratislave, 19. decembra 1941. Reč poslanca Esterházyho (viď str. 5. zprávy).

Tisztelt Képviselőház!

Határozott érdeklődéssel hallgattam Hrušovský képviselőtársamnak beszédét és ha ennek bizonyos részeire nem térek ki, ennek oka egyszerűen csak egy, és pedig az, hogy azóta amióta a szlovák miniszterelnök úrnak és a magyar miniszterelnök úrnak alkalma nyílt két- ízben is Berlinben beszélni, én a magam részéről mint a Magyar párt elnöke és a magyarság parlamenti képviselője kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy oly nagyfokú megkönnyebbülésben és kedvezményekben részesültünk mi, hogy én éppen azon együttélés, közös együttrminkálkodás és az új európai helyzetnek minél tisztább és minél egészségesebb alapokra való fektetése érdkében nem tartom magam részéről helyesnek, hogy itt ezekkel a kérdésekkel foglalkozzak, mert azon az állásponton vagyok, hogy politikai kérdéseket ma nem mi fogunk itten eldönteni, hanem sokkal jobb, ha a vezető tényezőkre bízzuk, akiknek tudásában, őszinte és megfontolt szándékaiban mindnyájan megbízhatunk. Én a magam részéről, tisztelt Képviselőház, a költségvetéshez csak egy pár rövid szóval szeretnék hozzászólni.

Az első, kérem szépen, az, hogy belátom és teljes mértékben átérzem azt, hogy ma nagyon nehéz egy állami költségvetést úgy össszeállítani, hogy mindenkinek a megelégedettségével találkozzon. Azt is tudom, hogy rengeteg munka van, ami esetleg fontosabb és különösen mostan a háborús viszonyok közepette, mindenkinek az ereje túlzottan igénybe van véve. Mégis egyet szabadjon egészen nyiltan megmondani, hogy azzal a bizonyos költségvetéssel egy kicsikét korábban lehetett volna kijönni, mert végeredményben nem képzelhető el, hogy egy képviselő, aki ténylegesen, mondjuk konstruktív módon akar dolgozni, hozzászólhasson a költségvetéshez, és egy jogos kritikát mondhasson akkor, amikor tulajdonképen nincs módja beletekinteni az egyes kérdésekbe. És ezért méltóztassanak megengedni, hogy én ennél az oknál fogva szám-

szerűen nem szólok hozzá a költségvetéshez, mert nem volt módom azt áttanulmányozni, de azért sem, mert teljes tudatában vagyok annak, hogy ma, amikor Európában ilyen háború van, amikor a tengelyhatalmakkal együttesen megy Szlovákia az oroszok ellen, akkor föltétlenül tudom, hogy az, amit mama a költségvetésben esetleg egyes tárcáktól elvesznek azért, hogy a hadügyi tárcát kiegészítsék, szükséges, és nem tartom célszerűnek ezért a költségvetést mint olyat számszerűleg bírálat tárgyává tenni. Megvagyok győződve, hogy a szlovák kormányt és a pénzügyminiszter urat a legjobb szándék és a legnagyobb realitás vezette a költségvetés összeállításánál. Itt ellenben csak egyet szabadion nekem megjegyezni: a magyarság a szlovák parlamentben az én személyemen keresztül van képviselve. Mélyentisztelt Képviselőház! A költségvetés bizottságában a magyarságnak helye nincsen. Én azt kérdem, nem-e volna lehetséges, nem-e volna célravezetőbb az, hogy mielőtt az állami költségvetést összeállítják, - mielőtt, mondjuk, a kultuszminisztérium költségvetését összeállítják - a magyarság képviselőit egyszerűen megkérdezzék (Hlas: Našich sa pytajú v Maďarsku?), hogy, kérem, milyen reális kívánságai vannak önöknek, vagy milyenek nincsenek. (Vrava. Hlasy: To len tu! Máte toho dosť!).

Mélyen tisztelt Képviselőház sokkal megkönnyítené ez a helyzetet és én a magam részéről, kérem, csak azt nehezményezem, hogy akkor, amikor éppen azon együttmunkálkodás érdekében, amelyért dolgozni akarok, kívánják, hogy a költségvetést megszavazzam, mikor én tulajdonképpen nem látom, hogy abban milyen mértékben, és hogyan részesülünk mi. Mélyen tisztelt Képviselőház! Kérem, csak szabadjon, hogy egész röviden rámutassaik arra, amit mint pozitív hiányt észlelek itten, és amit nem is annyira politikai mint sokkal inkább kulturális vonatkozásban észlelek. Örülök, hogy itt van az iskolaügyi miniszter úr, mert az ő tár-

cájához tartozik, és kérném, hiszen megméltóztatik látni, ahogy itt előadóin, olyan nagyon kicsiny lapálíákról van szó, hogy egyszerű tollvonással lehetne egyik-másik kérdésen segíteni. (Vrava, hluk. Hlas: Čo vy našim, to mi Vaším!)

Mélyentijsztelt Képviselőház! A 308/ 1940 számú népiskolai törvényhez mostanában jelennek meg a végrehajtási utasítások. Ezeknek az egyike az úgynevezett "personálna komisia" a személyi bizottság felállitásáról szól. Az új törvény értelmében ezentúl a megüresedett tanítói állások betöltését nem mint eddig az iskolaszék, hanem a nevezett személyi bizottság végzi. Ennek tagjait a minisztérium nevezte ki és meg kell állapítanunk, hogy egy magyar sincs közöttük. Tekintettel arra, hogy a magyar népiskolák helyzete amúgy is nehéz, a speciális viszonyokat természetszerűleg mi jobban ismerjük s ezért kérnők, hogyha legalább egy magyar tagja volna ennek a bizottságnak.

Hasonlóképpen megjelent most az úgynevezett "školský výborok" (iskolai tanácsok) felállításáról szóló végrehajtási rendelet. Mivel van több olyan magyar népiskolánk, melyek egy szlovák törzsintézet párhuzamos iskolái, illetve osztályai, kérjük, hogy ezek számára is gondoskodjék megfelelő képviseletről a minisztérium ezen iskolai tanácsok keretén belül.

A tanítási segédeszközökről annyit volnék bátor megjegyezni, hogy nekünk az iskolai segédeszközök, térképek, képek, szemléltetési eszközök beszerzésére vonatkozó panaszaink vannak. Már több ízben kértük, hogy a magyar iskolák felszerelésére ugyanolvan gond fordítassék, mint a többi iskolára 6 ez alkalommal megismételjük ezt a kérést. Például a magyar gymnáziumnak nagyon hiányos a szertári és laboratóriumi felszerelése, eltekintve attól, hogy nincs megfelelő helyiség sem az elhelyezésükre és a szekrények legnagyobb része az amúgyis szűk folyosón áll. Megjegyzendő, hogy a szertári anyag nagy részét: kőzeteket, kitömött állatokat, preparátumokat, sőt fizikai és vegytani eszközöket a magyar társadalom adta össze.

Meg kell említenem még azt is, hogy amikor az új népiskolai törvény értelmében átszervezik az iskolákat s ennek foly-

tán a személyi kiadásokat mindenféle jellegű iskolánál az állam, a dologiakat pedig a község fedezi, előfordulnak olyan esetek, hogy az iskola költségvetését a kormánybiztosok határozzák meg önkényesen, például a püspöki 10 tanerős r. k. iskola 83. 000 Ks költségvetését a kormánybiztos - jóllehet, mint iskolaszéki tag elfogadta - utólag leszállította 23, 000 Ks-ra. Fűtésre osak 9. 000 Ks irányzott elő, pedig ez sokkal többe kerül. Vereknyén az l tanerös szlovák iskola költségvetésére 7000 Ks engedélyezett a kormánybiztos, viszont a 3 tanerős magyar iskolára csak 6. 000-et,

Az épületek elhelyezése körül is volna egypár megjegyzésem, amennyiben az egyházközségek mint eddigi iskolafentartók az uj törvény értelmében átadták alapjaikat és épületeiket a községeknek, hogy ebből fedezzék a dologi kiadásaikat. Ebből is különféle komplikációk származtak. Pozsonyban a legnagyobb magyar népiskola a Hlinka gárda téren lévő római katolikus népiskola, melynek 10 osztálya van. Már eddig is kevés volt a hely, mivel ezen osztályokon kívül 5 német és 3 szlovák osztály is ott működik, úgyhogy egyes osztályok délután kénytelenek bejárni, ami pedig különösen a téli időben a távollakó kisgyermekek esetén mint pedagógiai, mint szociális és erkölcsi szempontból hibás. Most ezt az iskolát kilakoltatják s a városi magyar leánypolgárival egyetemben és a Vallon utczai eddigi német kereskedelmi iskolában akarják elhelyezni, ami még fokozni fogja az elhelyezkedési zavarokat. (Predsedania sa ujal podpredseda Dr. Mederly. ) Télen még több osztálynak kell délutáni tanításra bejánni, vagy pedig ha fenn akarják tartani a délelőtti tanitást, egyes osztályokat más épületben helyeznek majd el. Az elhelyezésre vonatkozö általános magyar iskola - sérelem például, hogy Pozsonyban csak 6 iskolának van tornaterme, (Vrava. Poslanec Morháč: Aký Pozsony, len by bol v Pešti, ale by letel, ale s prebitou hlavou. ) - a többinek nincs, söt soknak udvar sem áll rendelkezésére. Ennek következtében idegen iskolákba kell járniok, ami egyrészt időveszteség, másrészt egészségügyi tekintetben sem jó. (Vrava. )

Tisztelt Képviselőház! Azonkívül szabadjon felemlítenem azt, hogy akkor amikor itten a megértésről beszélünk, például

nem tudtuk elérni azt, hogy Nyitrán egy magyar elemi iskola nyíljon meg akkor, amikor erre Nyitrán a törvényes alap megvan. Eperjesen volt (Krík. Výkrik: Aký Eperjes? To je nerešpektovanie jazykového zákona!) egy magyar egytanerős iskola, melyet az eperjesi evangélikus község tartott fenn. Ezt beszüntették azzal a megokolással, hogy nem csupán evangélikusok látogatják. Ez a megokolás helytelen, mert az "evangélikus" elnevezés nem arra vonatkozik, hogy csak evangélikusok járhatnak oda, hanem arra, hogy az envangélikus egyház tartja fenn. (Vrava. Poslanec Germuška: Ale veď ste z dedín slovenské deti brali do tej školy! Polemika medzi poslancom Esterházym a poslancom Germuškom. Podpredseda Dr. Mederly cengá. ) Annak ellenére, hogy az elnemzetlenítést a szlovák alkotmánytörvény tiltja, még állandóan folyik a névelemzés alapján a magyar gyermekeknek a szlovák iskolába való áttétele. Alsóbodokon (Dolné Obdokovce) a magyar iskolából áttettek 15 magyar gyermeket a szlovákba, jóllehet szlovák hangzású neveik ellenére sem ők, sem szüleik nem tudnak másképen csak magyarul. Eddig is magyar iskolába jártak. Valamely nemzetiséghez való hovatartozandóság tisztán a lelki magatartás dolga, úgy hogy még az is lehetséges, hogy valaki azt megváltoztassa. A magyar képző megszűnvén, a magyar tanítóutánpótlás nehéz helyzetben van, főleg nincs elég férfierő. Még tetőződik ez a helyzet azzal, hogy a hontalan magyar tanítóknak sem adják meg az állampolgárságot. Például Horváth József püspöki római katolikus igazgató-tanító nem kap fizetést, jóllehet tanít, pedig az állampolgársági megegyezés 13-ik cikkelye értelmében az állampolgársággal nem rendelkezőktől nem szabad az existencialehetöséget megvonni.

Mindazon tankönyveknek használatát megtiltotta a minisztérium melyeket 1939 március 14-e előtt hagyták jóvá. Mivel a magyar iskolák egyikének sem volt ennél frissebb kelettel engedélyezett tankönyve, az a helyzet, hogy a magyar iskolákban semmiféle könyvei nem használhatnak a tanulók. (Poslanec Morháč: Lepšie by bolo: Szeretne a tót ujra magyar lenni. )

Ennek káros voltát nem keit ecsetelni. Föleg érezhető ez a népiskolák első

osztályában, ahol a gyermekeknek a betűkkel meg kell ismeritedniök. Mivel a minisztérium nem gondoskodott róla, hogy a magyar iskolák ABC-t kapjanak, a magyarság maga adott ki most egy ABC-könyvet, amelyet a minisztérium elfogadott. Eltekintve attól, hogy ez nem a magyarság feladata, és rengeteg költséggel jár, teljesen lehetetlen, hogy valamennyi tankönyvünket magunk adjuk ki, viszont az sem lehet, hogy ez a helyzet évekig tartson. Kérünk e tekintetben sürgős intézkedést (vrava; hlas: Našim ani to nedovolia!), addig pedig méltányos volna (vrava), ha a régi tankönyvek közül az ideiglenesen engedélyezett latin, francia és német tankönyveken kivül a minisztérium a matematikai, fizikai, természetrajzi és vegytani könyveket engedélyezné, mert ezekben - kérem - csak nem lehet csehszlovakizmus.

Egyébb sérelmeink is volnának. Az iskolai ünnepi rendezések céljaira igénybe vehető a tanterem. Tudunk is majdnem minden iskolában kisebb vagy nagyobb karácsonyi ünnepélyt tartani, mesedélutánokat rendezni, vagy hasonlókat. De példáiul a Pozsonyi elsőszámú állami elemi iskola (vrava, hluk, výkriky, polemika medzi poslancom Esterházym a niektorými poslancami. Podpredseda Dr. Mederly cengá, upozorňuje poslanca Esterházyho, aby hovoril k veci. )

Mivel a főiskolások részére kimondottan kötelezd munkaszolgálat van, a magyarság központi munkahívatalba bejelentette, hogy a magyar gazdák is igényelnek magyar főiskolásokat. Ennek ellenére a magyar főiskolásokat nem oda, hanem egészen más helyre osztották be. Azt hiszem méltányos lenne, hogy ha az igénylő magyar gazdák magyar főiskolásokat kapnának a jövőben.

Az ískolarádió a magyar nyelvű rádióküldéseket tetemesen korlátozta. (Hluk. Poslanec Esterházy: A magyar iskolai rádióról van szó uraim, méltóztassanak csak türelemmel lenni. Úgyse hallgatjuk az Ungvári urat itten. ) Magyar iskolai küldés egyáltalában nincs, annak ellenére, hogy a magyar tantestületek felajánlották közreműködésüket, és már az egész iskolaév folyamára pedagógiai elvek tekintetbevételével bő és részletes programot dolgoztak kJ. Ezzel szemben

az iskolai filmre gyermekenként 5 koronát szednek be, holott a rádió ebben az esetben fontosabb volna.

Azonkivül még van a 213/1941 számú gyámtörvény. A népcsoport tagjai számára külön gyámnak, illetve gyámatyának kinevezéséi helyezi kilátásba. Ezzel kapcsolatban felmerül az elhagyatottaknak nyilvánított gyermekek, valamint az árvák és lelencek kérdése. Eddig is előfordultak esetek, hogy elárvult magyar

gyermekekről nekünk kellett gondoskodnunk, mert a hivatalos aparátus vagy nehezen mozdult meg, vagy az illetők koruknál fogva már nem tartoztak hatáskörébe. Ilyenkor nagyon éreztük egy ilynemű intézmény (árvaház vagy menhely) hiányát. E helyen kérjük az illetékes tényezőket, engedélyezzék végre a püspöki szeretetház működését, amely csakis tisztán szociális célokat akar szolgálni. (Hluk a vrava. )