Neprošlo opravou po digitalizaci !

Snem Slovenskej republiky 1940

I. volebné obdobie. 3. zasadanie.

198.

Vládny návrh,

ktorým sa Snemu Slovenskej republiky predkladá na udelenie súhlasu obchodná smluva slovensko-maďarská.

Návrh usnesenia o súhlase.

Snem Slovenskej republiky súhlasí s obchodnou smluvou slovensko-maďarskou, uzavretou dňa 13. marca 1940,

Dôvodová zpráva.

Hospodárske pomery, v ktorých sa ocitla Slovenská republika po 14. marci 1939, vyžadovaly rýchle nadviazanie obchodných stykov najmä so susednými štátmi a ich úpravu medzinárodnými smluvami.

Predkladanou smluvou boly právne

upravené vhodným spôsobom obchodné styky s Maďarským kráľovstvom, s kontrahentom pre hospodárske pomery Slovenskej republiky významným.

Po stránke formálnej prejavuje vláda želanie, aby návrh bol pridelený výboru národohospodárskemu a zahraničnému.

Dr. Vojtech Tuka v. r.,

predseda vlády.

Dr. Ferdinand Ďurčanský v. r.,

minister zahraničných veci

Gejza Medrický v. r.,

minister hospodárstva.

Obchodná smluva

MEDZI SLOVENSKOU REPUBLIKOU

A

MAĎARSKÝM KRÁĽOVSTVOM.

PREZIDENT SLOVENSKEJ REPUBLIKY A JEHO VÝSOSŤ NAJJASNEJŠÍ SPRÁVCA MAĎARSKÉHO KRÁĽOVSTVA ROZHODLI SA UZAVRIEŤ CIEĽOM UĽAHČENIA A ROZVOJA OBCHODNÝCH STYKOV MEDZI SLOVENSKOU REPUBLIKOU A MAĎARSKÝM KRÁĽOVSTVOM OBCHODNÚ SMLUVU A MENOVALI ZA SVOJICH SPLNOMOCNENCOV:

Prezident Slovenskej republiky:

J. E. pána Dr. Štefana Polyáka,

mimoriadneho vyslanca a splnomocneného ministra.

Jeho Výsosť Najjasnejší

Správca Maďarského

kráľovstva:

J. E. pána Alfréda Nickla de Oppavár,

mimoriadneho vyslanca a splnomocneného ministra,

ktorí po zistení, že ich splnomocnenia sú vyhotovené v dobrej a náležitej forme, dohodli sa na týchto článkoch:

Článok 1.

S príslušníkmi obidvoch Smluvných strán bude sa zachádzať na území druhej Smluvnej strany podľa doložky o najvyšších výhodách, menovite pokiaľ ide o cestovný styk, pobyt, usídlenie a vykonávanie obchodu a živnosti, alebo akéhokoľvek iného zamestnania a všetky práva a záujmy z toho vyplývajúce. Pokiaľ ide o právne postavenie, hnuteľný a nehnuteľný majetok, práva a záujmy, nebude sa s príslušníkmi jednej Smluvnej strany zaobchodiť na území druhej Smluvnej strany nepriaznivejšie, ako s príslušníkmi ktoréhokoľvek iného štátu.

Príslušníci obidvoch Smluvných strán budú oprávnení osobne spravovať svoje záležitosti na území druhej Strany, poveriť ich spravovaním inú osobu podľa vlastnej voľby a nebudú v tomto smere podliehať iným obmedzeniam ako tým, ktoré sú ustanovené platnými zákonmi a nariadeniami na patričnom území. Budú mať právo buď osobne, alebo zástup-

Kereskedelmi szerződés

a MAGYAR KIRALYSAG

és a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT.

ÖFŐMÉLTÓSÁGA MAGYARORSZAG KORMÁNYZÓJA ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ELHATÁROZTÁK, HOGY A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT FENNÁLLÓ KERESKEDELMI ÖSSZEKÖTTETÉSEK MEGKÖNNYÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLJÁBÓL KERESKEDELMI SZERZŐDÉST KÖTNEK ÉS MEGHATALMAZOTTAIKKÉNT MEGNEVEZTÉK:

Őfőmé11óság a Magyarország Kormányzója:

oppavári Nickl Alfréd

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter úr ÖnagyméltósájJát,

a Szlovák Köztársas ág Elnöke:

Dr. Polyák István

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ír Önagyméltóságá,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:

1. cikk.

A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén a legtöbb kedvezményt élvező nemzet elbánásábain fognak részesülni, nevezetesen az utalást, tartózkodást, letelepedést és a kereskedelem, az ipar vagy bármilyen más foglalkozás gyakorlását és az ezekből folyó minden jogot és érdeket illetőleg. Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén jogi helyzetük, ingó és ingatlan vagyonuk, jogaik és érdekeik tekintetében nem fognak kedvezőtlenebbül kezeltetni, mint valamely más állam polgárai.

Mindkét Szerződő Fél állampolgárainak joguk lesz arra, hogy ügyeiket a másik Fél területén sajátmaguk intézzék, az ezek intézésével saját választásuk szerint más személyt bízzanak meg, anélkül, hogy e tekintetben más megszoritásoknak lennének alávetve, mint amelyeket az illető területen érvénnyel bíró törvények, rendeletek megállapítanak. A másik Fél bíróságai és

com volne vystupovať pred súdmi a správnymi úradmi druhé) Strany a nebudú podliehať iným obmedzeniam ako tým, ktoré sú na patričnom území ustanovené zákonmi a nariadeniami a v každom ohľade bude sa s nimi zaobchodiť práve tak, ako 6 príslušníkmi ktoréhokoľvek iného štátu.

Na podklade predchádzajúcich ustanovení nemôžu Smluvné strany žiadať pre svojich príslušníkov výhodnejšie zachádzanie, než ktoré priznávajú príslušníkom druhej Smluvnej strany v ktorejkoľvek časti svojej vlastnej krajiny.

Článok 2.

S príslušníkmi jednej Smluvnej strany, ktorí navštevujú trhy na území druhej Strany, bude sa navzájom zachádzať práve tak, ako s vlastnými príslušníkmi.

Článok 3.

Obchodníci, továrnící a iní živnostníci jednej Smluvnej strany, ktorí preukážu predložením legitimácie, vyhotovenej príslušnými úradmi svojho štátu, že sú oprávnení vykonávať obchod alebo živnosť a že platia tamže zákonom predpísané dane a dávky, budú mať právo buď osobne alebo prostredníctvom cestujúcich, ktorí sú v ich službách, nakupovať na území druhej Smluvnej strany tovar u obchodníkov, alebo výrobcov alebo vo verejných predajniach; rovnako budú mať právo sbierať objednávky aj podľa vzoriek u obchodníkov alebo iných osôb, ktoré vo svojich obchodoch alebo živnostenských podnikoch používajú tovar podobný tomu, ktorý sa ponúka.

Obchodníci a živnostníci, ktorí majú živnostenskú legitimáciu a obchodní cestujúci, ktorí sú v ich službách, môžu brať so sebou vzorky, nie však tovar.

Živnostenské legitimácie musia súhlasiť so vzorom, uvedeným v medzinárodnej dohode, uzavretej v Ženeve dňa 3. novembra 1923 o zjednodušení colných formalít.

Smluvné Strany si navzájom oznámia, ktoré úrady sú oprávnené vydávať živnostenské legitimácie.

Obchodníci (obchodní cestujúci), ktorí majú živnostenskú legitimáciu, nesmú ani uzavierať obchody ani ich sprostredkovať pre iných obchodníkov a živnostníkov, ako

közigazgatási hatóságai elé, akár személyesen, akár képviselőjük útján szabadon járulhatnak, anélkül, hogy más megszorításoknak lennének alávetve, mint amelyeket az illető területen érvénnyel bíró törvények és rendeletek megállapítanak és minden tekintetben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint bármely más állam állampolgárai.

Az előző megállapodások alapján a Szer,ződő Felek állampolgáraik részére nem követelhetnek előnyösebb elbánást, mint amilyenben saját országuk bármely részén a másik Fél állampolgárait részesítik.

2. cikk.

A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, akik a másik Fél területén vásárokat látogatnak, kölcsönösen ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a saját állampolgárok.

3. cikk.

A Szerződő Felek egyikének azok a kereskedői, gyárosai és más iparosai, akik illetékes hazai hatóságaik által kiállított igazolvánnyal igazolják, hogy kereskedésre és iparűzésre jogosultak és hogy ugyanott a törvényesen megállapított adókat és illetékeket fizetik, jogosítva lesznek arra, hogy a másik Szerződő Fél területén, akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók útján kereskedőknél vagy a termelőknél, vagy pedig nyilvános eladási helyiségekben bevásárlásokat eszközölhessenek, kereskedőknél, vagy más személyeknél, akik kereskedésükben vagy ipari üzemükben a vételre ajánlott árúhoz hasonló árút használnak fel, megrendeléseket is gyűjthessenek minta szerint is.

Ipari igazolvánnyal ellátott kereskedők és iparosok, valamint szolgálatukban álló kereskedelmi utazók árumintákat vihetnek magukkal, árúkat azonban nem.

Az ipari igazolványoknak meg kell felelniök annak a mintának, mely a Genfben 1923. évi november hó 3-án a vámügyi alakiságok egyszerűsítése tárgyában kötött nemzetközi egyezményben szerepel.

A Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással, hogy az ipari igazolványok kiállítására mely hatóságok jogosultak.

Az ipari igazolvánnyal ellátott kereskedőknek (kereskedekni utazóknak) más, mint az igazolványon megnevezett kereskedő, vagy iparűző számára üzleteket kötpre tých, ktorí sú vymenovaní v živnostenskej legitimácii. Sbierať objednávky a nakupovať tovar smú len pri cestovaní.

Pokiaľ ide o formality všetkého druhu, ktorým sú podrobení títo obchodníci alebo živnostníci (obchodní cestujúci) na území Smluvných strán, zabezpečujú si obidve Smluvné strany navzájom rovnako priaznivé zaobchodenie, aké priznávajú alebo priznajú ktorémukoľvek štátu.

Článok 4.

Štátni občania oboch Smluvných strán na území druhej Strany budú oslobodení od osobnej vojenskej služby každého druhu, ako pozemnej, námornej alebo leteckej brannej moci, tak i v iných vojenských alebo vojensky organizovaných formáciách, ktorých cieľom je obrana štátu alebo udržovanie vnútorného poriadku a bezpečnosti; toto oslobodenie vzťahuje sa teda aj na osobné vojenské úkony (domobrannú prácu), na povinnú pracovnú službu a na každú povinnú účasť v organizáciách mládeže, ktoré slúžia predvojenskej výchove, na službu protileteckej obrany alebo ochrany, vyjmúc tú službu, ktorá sa má vykonávať v obytných domoch, pracovných miestach alebo v ich bezprostrednej blízkosti; budú oslobodení ďalej od všetkých poplatkov, uložených miesto vyšeuvedených služieb.

Budú však povinní podrobiť sa iným plneniam, odlišujúcim sa od osobnej vojenskej služby alebo inej osobnej služby, vyžadovanej v záujme obrany štátu (ako napríklad: vecným rekvizíciám, ubytovaniu vojska, poskytovaniu záprahov atď.) v rozsahu a podľa pravidiel používaných pre vlastných príslušníkov.

Na druhej strane nebude sa im nijako brániť, aby splnili svoju vojenskú povinnosť vo svojom vlastnom štáte.

Rovnako budú oslobodení od každej povinnej úradnej funkcie povahy súdnej, správnej alebo samosprávnej, vyjmúc záväzok prevziať poručníctvo (opatrovníctvo) nad svojimi spoluobčanmi.

Článok 5.

Účastinné spoločnosti a iné obchodné a priemyslové spoločnosti alebo finančné ústavy, počítajúc v to spoločnosti poisťovacie ako aj nákupné, hospodárske a úve-

ni vagy közvetíteni nem szabad. Csak utazás közben gyűjthetnek megrendeléseket és eszközölhetnek vásárlásokat.

Mindazoknak az alakszerűségeknek tekintetében, melyeknek ily kereskedők vagy iparosok (kereskedelmi utaizók) a Szerződő Felek területén alá vannak vetve, a két Szerződő Fél egymásnak ugyanolyan kedvező elbánást biztosít, (mint amilyenben bármely más nemzet részesül, vagy részesülni fog.

4. cikk.

A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén mentesek lesznek mindennemű személyes katonai szolgálat alól, mind a szárazföldi, tengeri vagy légi haderőben, minit egyéb katonai vagy katomaiilag szervezett alakulatban, melynek célja az állaim védelme vagy a belső rend és biztonság fenntartása; ezen mentesség tehát a személyes hadiszolgáltatásra (honvédelmi munka), a kötelező munkaszolgálatra és minden, a katonai előképzés célját szolgáló ifjúsági szervezetben való kötelező részvételre, a légvédelmi vagy légoltalmi szolgálatra is vonatkozik, kivéve mégis a lakóházban és a munkahelyen vagy azok közvetlen környékén teljesítendő ilyen szolgálatot; mentesek lesznek továbbá a fent felsorolt szolgálat helyébe lépő minden illeték alól.

Kötelesek lesznek azonban magukat a személyes katonai szolgálattól, vagy honvédelmi érdeket szolgáló valamely más személyes szolgálattól eltérő minden más szolgáltatásnak alávetni (mint aminők: dologi igénybevételek, csapatok elszállásolása, előfogatok állítása, stb.) ugyanabban a mértékben, ugyanazon szabályok szerint, mint amelyek a belföldiekre nyernek alkalmazást.

Másrészt semmiképen sem fognak megakadályoztatni abban, hogy katonai kötelezettségeiknek saját államukban eleget tegyenek.

Mentesítve lesznek ugyancsak minden kötelező hivatalos tevékenység alól, a jogszolgáltatás, az állami vagy helyhatósági közigazgatás terén, annak a kötelezettségnek a kivételével, hogy saját államuk állampolgárai felett a gyámságot (gondnokságot) elvállalják.

5. cikk.

Azok a részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi és ipari társaságok vagy pénzintézetek, ideértve a biztosítótársaságokat, valamint a bevásárlási, termelési és

nové družstvá, ktoré majú sídlo na území jednej Smluvnej strany a ktoré podľa jej zákonov právne jestvujú, budú mat právo aj na území druhej Smluvnej strany uplatňovať všetky svoje práva, menovite vystupovať pred súdmi ako žalobci alebo žalovaní, pokiaľ budú zachovávať príslušné zákony a nariadenia.

Článok 6.

Účastinné spoločnosti a iné obchodné a priemyslové spoločnosti, ktoré sú na území jednej Smluvnej strany právoplatne ustanovené a želajú si rozšíriť svoju obchodnú činnosť na územie druhej Strany po nadobudnutí účinnosti tejto smluvy a ktoré by k tomu potrebovaly zvláštne povolenie, pripustia sa podľa zákonov a nariadení platných na príslušnom štátnom území. Tieto spoločnosti budú mať tak v tomto ako aj v každom inom smere tie isté práva, ako podobné spoločnosti ktoréhokoľvek tretieho štátu, ktoré boly uznané za právne jestvujúce.

Z vyššie uvedených ustanovení sú vyňaté poisťovne, ktorých povolenie upraví zvláštna dohoda.

Článok 7.

Obidve Smluvné strany zabezpečia na svojom území príslušníkom druhej Strany účinnú ochranu proti nekalej súťaži a budú s nimi zaobchodiť v tomto smere rovnako, ako s vlastnými príslušníkmi.

Smluvné strany sa zaväzujú učiniť všetky potrebné opatrenia na ochranu používania názvov, slúžiacich pre označenie miesta pôvodu (počítajúc v to označenie kraja i krajiny) produktov hroznového (vinárskeho) hospodárstva. V tomto ohľade obidve Smluvné strany sa zaväzujú dodržiavať zákony a nariadenia platné na území druhej Smluvnej strany, ktoré boly príslušnými úradmi navzájom oznámené a ktoré upravujú používanie názvov slúžiacich na označenie miesta pôvodu produktov hroznového (vinárskeho) hospodárstva. Dovoz, vývoz, predaj, pripustenie do obchodu alebo vôbec uvádzanie do obehu výrobkov, opatrených označeniami, ktoré odporujú týmto zákonom a nariadeniam, musí sa zakázať a potlačovať účinnými opatreniami.

hitelszövetkezeteket is, amelyeknek székhelye a Szerződő Felek egyikének területén van és ennek törvényei értelmében jogszerűéin fennállanak, a másik Fél területen is érvényesíthetik minden jogukat, nevezetesen a bíróságok előtt mint felperesek vagy alperesek perbebocsátkozhatoak az ott érvényben lévő, idevágó törvények és rendeletek szem előtt tartása mellett.

6. cikk.

Azok a részvénytársaságok, valamint kereskedelmi és ipari társaságok, amelyek az egyik Fél területén jogszerűen fenoáilianak és a jelen szerződés életbelépte után üzleti tevékenységüket a másik Fél területére kiterjeszteni óhajtják és amelyeknek e célból külön engedélyre lenne szükségük, működésük engedélyezését az illető állam területén érvényben lévő törvények és rendeletek értelmében fogják elnyerni. Azonban ezek a társaságok úgy ebben, mint más vonatkozásban ugyanazokat a jogokat fogják élvezni, mint bármely harmadik állam jogszerűen fennállókként elismert hasonló társaságai.

Fentiek alól kivételt képeznek a biztosító intézetek, melyek engedélyezése külön egyezményben nyer szabályozást.

7. cikk

Mindkét Szerződő Fél a másik Fél állampolgárai számára saját területén a tisztességtelen verseny ellen hatásos védelmet fog nyújtani és e tekintetben őket a belföldiekkel egyenlő elbánásban fogja részesíteni.

A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy minden szükséges rendszabályt foganatosítani fognak a szőlő- (bor) gazdaság termékeire vonatkozó származási helyek (ideértve a vidék és ország megjelölést is) megjelölésére szolgáló elnevezések használatának védelmére. E tekintetben a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy alkalmazkodni fognak a másik Fél területén érvényes és az illetékes hatóságok útján egymással kölcsönösen közölt azokhoz a törvényekhez és rendeletekhez, amelyek a szőlő- (bor) gazdaság termékeire vonatkozó származási helyek megjelölésére stb. szolgáló elnevezések használatát szabályozzák. Az ezekbe a törvényekbe és rendeletekbe ütköző megjelölésekkel ellátott termékek behozatalát, kivitelét, eladását, árúba bocsátását és általában forgalomba hozatalát meg kell tiltani, illetve hatékony rendszabályokkal meg kell torolni.

Najmä je zakázané užívať označenie takého zemepisného pôvodu, z ktorého by bolo možno usudzovať na iný pôvod vín, aký skutočne majú i v tom prípade, ak pomenovanie poukazuje na dotyčný druh alebo vinnú oblasť takým " označením, ako napríklad "druh", "typ" alebo "spôsob".

Vyššie uvedené ustanovenia neprekážajú tomu, aby odpredavač mohol uviesť svoje meno a údaj bydliska na obale výrobkov; bude však povinný — pri nedostatku označenia zemepisného pôvodu — toto označenie doplniť s poukazom na krajinu pôvodu výrobku s nápadným označením mena a údaju bydliska v každom takom prípade, ak je možnosť uvedenia do omylu s oblasťou alebo miestom druhej krajiny.

Ustanovenia uvedené v tomto odseku sa neupotrebia na tranzitné zásielky.

Slovenská vláda učiní všetky potrebné opatrenia, aby zabezpečila ochranu názvu maďarských vín, po obdržaní zprávy uvedenej v druhom odseku tohto článku aj ohľadom toho, aby rezané vína (mušty) boly dané do obehu len v tom prípade pod názvom maďarských vín (muštov), ak sa použilo na ich rezanie výlučne vín (muštov), vypestovaných na maďarskom území.

Slovenská vláda sa zaväzuje, aby paprika, vypestovaná na území Maďarského kráľovstva a na územie Slovenskej republiky dovezená a tam do obchodu alebo do obehu daná, ako špeciálny maďarský výrobok bola zodpovedne chránená tak proti falšovaniu akostí, ako aj proti falošnému označeniu jej pôvodu. Slovenská vláda sa taktiež zaväzuje, že slovenská paprika alebo paprika pochádzajúca z inej krajiny nedá sa na území Slovenskej republiky do obehu ani samostatne, ani smiešaná s maďarskou paprikou, pod názvom ,,maďarská paprika" poťažne pod iným názvom, vzbudzujúcim dojem, že ide o maďarskú papriku, ktorý názov je spôsobilý, aby uvádzal do omylu ohľadom pôvodu papriky.

Slovenská vláda v súvislosti s vyššie uvedeným sa zaväzuje, že napodobenie plomb a pečati, upotrebených pri paprikových zásielkach, ako aj napodobenie akostných známok, slúžiacich na dôkaz trie-

Különösen tilos oly földrajzi származású megjelölés használata, melyből a borok eredetére más következtetés volna vonható, mint ami ezeket valóban megilleti, még abban az esetben is, ha asz elnevezés az illető fajtára vagy borvidékre olyan megjelöléssel utal, mint pl. "fajta", "typus" vagy "mód".

A fentemlített határozmányok nem állják útját annak, hogy az eladó nevét és lakcímét a termékek burkolatán alkalmazhassa; mindazonáltal köteles lesz — földrajzi származás megjelölése hiányában — ezt a megjelölést a termény származási országára való utalással miniden olyan esetben név vagy lakcím feltüntetésével szembeötlő jelzéssel kiegészíteni, midőn egy másik ország vidékével vagy helyiségével való összetévesztés lehetősége fennforog

A jelen pontban foglalt határozmányok átmenő szállítmányokra nem nyernek alkalmazást.

A szlovák kormány avégből, hogy a magyar borok elnevezésének védelmét biztosítsa, a jelen cikk második bekezdésében kilátásba helyezett közlés vétele után meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket aziránt is, hogy a házasított borok (mustok) csak az esetben hozathassanak forgalomba magyar borok (mustok) elnevezése alatt, ha kizárólag magyar területen termelt borok (mustok) használtattak fel házasííásukra.

A szlovák kormány kötelezi magát, hogy a Magyar Királyság területén termelt és a Szlovák Köztársaság területére behozott és ott árúba vagy forgalomba bocsátott fűszerpaprika mint sajátosan magyar termék megfelelő védelemben részesüljön, úgy minőségének hamisítása, mint eredetének hamis megjelölése ellen. Ugyancsak kötelezettséget vállal a szlovák kormány arra, hogy szlovákiai vagy más országból eredő paprika nem fog sem önállóan, sem magyar paprikával keverve "magyar paprika", illetve más olyan magyar paprikának látszatát keltő elnevezés alatt a Szlovák Köztársaság területén forgalomba hozatni, mely elnevezés a paprika származását illetően megtévesztésre alkalmas.

A szlovák kormány a fentiekkel kapcsolatban kötelezi magát arra, hogy a paprikaküldeményekre alkalmazott ólomzárak és pecsétek, valamint a paprika földrajzi származásának, növénytani eredete