Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Alulirották javásolják:

A tisztelt képviselöház mondja ki:

A Csehszlovák köztársaság Nemzetgyülése a következö törvényt hozta:

1. §. Míndazon állami, vármegyei és rendezett tanácsu városoknál alkalmazott tisztviselök és alkalmazottak, valamint az egykori osztrák és magyar véderö katonai havidijasai, - ugyszintén a községi és körjegyzök, kik Szlovenszkó teljhatalmu miniszterének, vagy bármely más hatóságának rendeletével nyugdij, illetve végkielégités iránti igényük épségben tartása mellett, vagy anélkül, - jogerösen el lettek bocsátva, illetve állásuktól felmentve, amenynyiben cseh-szlovák állampolgárok, tekintet nélkül az 1920. évi 269. számu, valamint az 1920. évi 210. számu, továbbá az 1920. évi 233. számu törvény, továbbá az 1920. évi 514 számu kormányrendele, illetve az 1920. évi 211. számu törvény ide vonatkozó rendelkezéseire, jelen törvény hatálybalépésétöl számitott 3 éven belül jogosultak a Cseh-szlovák Köztársaság hatósága elött nyugdíj, illetve végkielégités iránti igényüket érvényesiteni s igényükkel a fent hivatkozott törvények, illetv e azok végrehajtási rendeletei megfelelö szakaszaiban elöirt folyamodási, illetve szolgálattételre való jelenkezési kötelezettség elmulasztása okából el nem utasithatók.

2. §. Amenyiben a fentebb felsorolt tisztviselök, alkalmazottak, havidijasok és községi és körjegyzök valamelyike nyugdij, illetve végkielégités iránti igényével a hivatkozott törvények alapján jogerös határozattal el le tt utasitva, jogosult nyugdij, illetve végkielégités iránti igényének érvényesitése végett a jelen törvény hatálybalépésétöl számitott 3 éven belül ujra-felvétellel élní s ezen kérelmet a jelen törvény rendelkezése alapján a fent hivatkozott törvények rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyásával kötelesek az illetékes hatóságok érdemben elbirálni.

3. §. Amennyiben a fentebb felsorolt isztviselök vagy alkalmazottak, illetve havidijasok és községi és körjegyzök valamelyike idöközben elhalt volna anélkül, hogy nyugdij, illetve végkielégités iránti igényét a cseh-szlovák állammal szemben érvényesithette volna, jogában áll törvényes örökösének az elhalt nyugdij, illetve végkielégités iránti igényét a 2. §-ban megszabott határidön belül érvényesiteni, s ezenkivül a nyugdij jogosult özvegyének és nevelési járulékra igénnyel birógyermekeinek özvegyi nyugdijának, illetve a nevelési járuléknak megállapitását kérelmezni, s ezen kérelem nem utasitható el azért, mert az illetö tisztviselö és alkalmazott a fent hivatkozott törvények rendelkezéseinek nem tett eleget.

4. §. Jelen törvöny 1926. május 1-én lép hatályba.

A humanizmus feltétlenül megköveteli, hogy a javaslatban emlitett tisztviselök és alkalmazottak sok évi küzdelmes munkásságának eredményétöl ne fosztassanak meg azért, mert a hivatkozott törvények rendelkezésének nem tettek eleget akkor, amidön ezen törvények magyar nyetven hivatalosan közzé nem tétettek, magánforditásban pedig magyar nyelven csak akkor jelentek meg, amikor a jelentkezésre kitüzött határidö már letelt. A törvény nem tudásával jogosan védekezhetik mindenki, akit az állam nem hoz abba a helvzetbe, hogy a törvényröl tudomást szerezzen, s azt módja legyen megismerni.

1920. évben a törvények hivatalos magyar forditásban nem jelentek meg s igy a magyar tisztviselök és alkalmazottak, akik csak magyarul tudtak, nem szerezhettek az emlitett törvényekröl tudomást, ennélfogva mérhetetlen igazságtalanság öket azért, mert az államjogi valtozás következett reájuk, még azzal buntetni, hogy esetleges 30-35 évi szolgálat után, hátralévö életüknek eltengetésére némi támpontot nyujió nytgdijuktól, illetve végkielégitéstöl megfosztassanak.

Podpísaní navrhujú:

Poslanecká snemovňa ráč sa usniesť:

Národné shromaždenie usnieslo sa na tomto zákone:

Všetci štátni a župní úradníci a zamestnanci a miest so sriadeným magistrátom, ako aj vojenskí gažisti býv. rakúskej a uhorskej brannej moci a podobne obecní a obvodní notári, ktorí boli právoplatne prepustení alebo sprostení nariadením ministra s plnou mocou pre správu Slovenska alebo ktoréhokoľvek iného úradu s neporušeným nárokom na penziu, poťažne odbytné alebo bez neho, pokiaľ sú československými štátnymi občanmi, majú právo, nehľadiac na príslušné ustanovenia zákonov č. 269/1920, 210/1920, 233/1920, vládneho nariadenia č. 514/1920, poťažne zákona č. 211/1920, uplatňovať do 3 rokov od nastúpenia platnosti tohoto zákona svoje nároky na penziu alebo odbytné u príslušných úradov Československej republiky a nemôžu s týmito nároky zamietnutí byť z toho dôvodu, že nedostáli povinnosti podať žiadosť alebo hlásiť sa do služby, ako je to uložené v horejších zákonoch a v ich prevádzacích nariadeniach.

Pokiaľ niektorý z horejších úradníkov, zamestnancov, gažistov, obecných a obvodných notárov bol so svojim nárokom na pensiu alebo odbytné na základe uvedených zákonov právoplatným rozhodnutím zamietnutý, je oprávnený za účelom uplatnenia svojho nároku na pensiu alebo odbytné podať do 3 rokov od nastúpenia platnosti tohoto zákona žiadosť o obnovu a príslušné úrady povinné sú túto žiadosť meritorne posúdiť na základe ustanovenia tohoto zákona a bez zreteľa na ustanovenia zákonov výšuvedených.

Jestliža niektorý z horejších úradníkov, zamestnancov, gážistov, obvodných a obecných notárov medzitým zomrel bez toho, že by bol mohol uplatňovať svoj nárok na penziu alebo odbytné voči československému štátu, sú jeho zákonití dedičia oprávnení uplatňovať nárok zomrelého na penziu alebo odbytné v lehote stanovenej v §-e 2, a mimo toho žiadať, aby vdove jednotlivca, oprávneného k penzii, a jeho deťom, ktoré majú nároky na výchovné, stanovená bola penzia, poťažne výchovné a žiadosť táto nemôže byť zamietnutá z toho dôvodu, že dotyčný úradník a zamestnanec nevyhovel ustanoveniam zákonov výšuvedených.

Zákon tento nabýva účinnosti dnom 1. mája 1926.

Humanita vyžaduje nezbytne, aby úradníci a zamestnanci v návrhu uvedení neboli pozbavení ovocia svojej dlhoročnej namáhavej práce z toho dôvodu, že neučinili zadosť ustanoveniam citovaných zákonov v dobe, kedy zákony tie v maďarskom jazyku neboly úradne uverejnené a v súkromnom preklade však vydané boly v maďarskom jazyku až vtedy, keď už prešla lehota k prihláške stanovená. Neznalosťou zákona môže sa brániť právom každý, komu štát neumožní, aby sa o zákone dozvedel a mal príležitosť soznámiť sa s ním.

V roku 1920 nevychádzaly zákony v úradných maďarských prekladoch, a tedy maďarskí úradníci a zamestnanci, ktorí znali len maďarsky, nemohli nadobudnúť vedomosti o zmienených zákonoch a preto svrchovanou nespravodlivosťou by bolo trestať ich preto, že ich zastihla štátoprávna zmena, ešte tým, aby boli pripravení o svoju penziu alebo odbytné, poskytujúce im akú takú podporu pre zbývajúce im živorenie po prípadnej 30-35 ročnej službe.