II. volební období. | 3. zasedání. |
Alulirottak javasolják:
A t. képviselő mondja ki:
A Csehszlovák köztársaság Nemzetgyűlése
a következő törvényt hozta:
A birósági szervezet kérdését
Szlovenszkóban jelen törvény szabályozza.
Szlovenszkóra vonatkozólag is mindazon birósági
eljárás alá tartozó ügyekben,
amelyekben a harmadik, illetve a legfelsőbb birósági
fórum a brünni legfelsőbb biróság,
ezen biróság szervezetéről és
hatásköréről szóló törvény
és törvényes rendeletek továbbra is
telj esen érvényben maradnak.
Szlovenszkó területére két itélőtábla
szerveztetik, u. m. a bratislavai (pozsonyi, pressburger) és
a koicei (kassai, kaschauer) itélötábla..
Előbbinek székhelye Bratislava (Pozsony, Pressburg),
utóbbinak Koice (Kassa, Kaschau).
A bratislavai (pozsonyi, pressburger) itélőtábla
kerületéhez, illetve ezen itélőtábla
területi hatáskörébe tartoznak
a bratislavai (pozsonyi, pressburger),
a banská-bystricai (beszterczebányai, neusohler),
a komárnoi (komáromi, komorner),
a nitrai (nyitrai, neutraer),
a ruomberoki (rózsahegyi, rosenbergi), és
a trenčíni (trencséni) törvényszékek.
A koicei (kassai, kaschauer) itélőtábla
kerületéhez, illetve területi hatáskörébe
tartoznak:
a koicei (kassai, kaschauer),
a levoča (lőcsei, leutschauer),
a preovi (eperjesi) és
a rimavská-sobotai (rimaszombati) törvényszékek.
Mindenik itélőtábla saját területén
abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények,
vagy törvényes rendeletek az itélőtáblákra
ruháznak.
Amely törvényszék külön ügybirásági
hatósággal van felrmházva: az egész
külön ügybirásági területre
annak az itélőtáblának hatásköre
terjed ki, amelynek kerületéhez a törvényszék
tartozik.
törvényszékek száma Szlovenszköban
10-ben állapittartik meg.
Ezen törvényszékek székhelyei a következők
1. A bratslavai (pozsonyi, pressburger) törvényszék
székhelye Bratislava (Pozsony, Pressburg).
2. A banská-bystricai (beszterczebányai, neusohler)
törvényszék székhelye Banská
Bystrica (Beszterczebánya, Neusohl).
3. A komárnoi (komáromi, komorner) törvényszék
székhelye Komárno (Komárom, Komorn).
4. A nitrai (nyitrai, neutraer) törvényszék
székhelye Nitra (Nyitra, Neutra).
5. A ruomberoki (rózsahegyi, rosenbergi) törvényszék
székhelye Ruomberok (Rózsahegy, Rosenberg).
6. A trenčíni (trencséni) törvényszék
székhelye Trenčín (Trencsén).
7. A koicei (kassai, kaschauer) törvényszék
székhelye Koice (Kassa, Kaschau).
8. A levočai (lőcsei, leutschauer) törvényszék
székhelye Levoča (Lőcse, Leutschau).
9. A preovi (eperjesi) törvényszék székhelye
Preov (Fperj es).
10. A rimavská-sobotai (rimaszombati) törvényszék
székhelye Rimavská Sobota (Rimaszombat).
Mindenik Törvényszék saját területén
abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények,
vagy törvényes rendeletek a Törvényszékekre
ruháznak.
Szlovenszkóban a járásbitóságok
száma 80-ban állapittatik meg.
Azt, hogy a járásbitóságok milyen
nevet viselnek, mely r. t. város, vagy község
a székhelyük és mely községek tartoznak
a területi hatáskörükbe és mely Törvényszékek
alá tartoznak, a jelen törvény mellékletét
képező táblázat tünteti fel.
Mindenik Járásbitóság saját
területén abban a hatáskörben jár
el, melyet a törvények, vagy törvényes
rendeletek a Járásbitóságokra ruháznak.
Az Itélőtáblák, Törvényszékek
és Járásbióságok személyzetének
megállapitását, illetve személyzeti
beosztását, valamint ezen biróságoknál
szervezett bigyósági állásokat betöltő
birák, tanácsjegyzők, jegyzők, gyakornokok
és a kezelő személyzet, valamint az egyéb
bitósági alkalmazottak szolgálati viszonyait
az Igazságügyminsztérium által legkésőbb
1927. deczember 30-áig a Nemzetgyűlés elé
terjesztendő törvényjavaslat kedvezményezése
folytán mindkét Ház által elfoadott
és szentesitett törvény fogja szabályozni.
Addig is, mig ezen törvény érvényesen
létre nem jön, illetve életbe nem lép,
ezen kérdésben a jelenleg érvényben
lévő törvények és törvényes
rendeletek az irányadók.
Szlovenszkóban az Itélőtábláknak,
Tör vényszékeknek és Járásbiróságoknak
a jelen törvényben megállapitott számát,
területi hatáskörét és székhelyét
csak törvény változtathatja meg.
A jelen törvénnyel megszervezett Járásbiróságok
területi hatásköre törvénnyel is
csak az 1931-ik évben, illetve csak ezen év után
változtatható meg.
Minden Itélötábla székhelyén
Főügyészség és minden Törvényszék
székhelyén Ügyészség szerveztetik.
Egyébként Szlovenszkóban az Ügyészség
szervezetét, hatáskörét, szolgálati
viszonyait, függetlenségét és felelősségét
külön törvény kell, hogy szabályozza.
Ezen törvény létrejötte érdekében
a kezdeményező javaslatot az Igazságügyminiszter
tartozik az 1927. év végéig a Nemzetgyűlés
mindkét Háza elé egyidejűleg beterjeszteni.
Addig is, mig a jelen szakasz által megkivánt külön
ügyészségi törvény létrejön,
illetve életbe lép, ezen kérdésben
a jelenleg érvényben levő törvények
és törvényes rendeletek az irányadók.
Az Ttélőtábláknak az elvi elentőségü
jogkérdé5ekben hozandó teljes ülési
határozatait illetve döntvényeit illetőleg,
a jelen törvényben levő törvények
és rendeletek az irányadók.
A közigazgatási járások területe
a jelen törvényben megállapitott járásbiróságok
területével azonositható s ebből kifolyólag
megállapittatik, hogy a közigazgatási járások,
iIIetve azok területi hatásköre a jelen törvénynek
a járásbiróságok területi beosztására
vonatkozó melléklete értelmében kügazittatk
és hogy az igy kügaztott közigazgatási
járó ok, illetve azoknak területi hatásköre
csak törvénnyel változtatható meg s
hogy ily megváltoztató törvény 1931.
január 31-ig nem hozható!
Az előbbi bekezdés rendelkezései a közigazgatási
járások székhelyére vonatkozólag
is kiterjednek.
Ruszinszkó birósági szervezetéről
külön törvény fog intézkedni, addig,
mig ezen törvény létrejön, a jelenlegi
jogi és tényleges állapot marad fenn.
Jelen törvénnyel ellenkező törvények
és rendeletek, különösen az 1926. április
23-án kelt és 1926. április 29-iknapján
kihirdetett 55. számu rendelet, hatályukat vesztik.
Jelen törvény a szentesités napját követő
8 napon belül kihirdetendő és a kihirdetés
napján életbe lép.
Jelen törvény végrehajtásával
az Igazságügyminiszter, a Belügyminiszter és
Szlovenszkó teljhatalmu minisztere bizatnak meg.
Az alkotmánytörvény 94. §-a kimondja,
hogy az állami biróságok szervezeteit törvény
határozza meg. Ezen rendelkezés értelme bizonyitja,
hogy a birósági szervezet kérdése
oly fontos alkotmányjogi kérdés, amelyet,
a végrehajtó hatalom döntésével
véglegesen elintézni nem lehet s ebben a döntést
a nép magának, illetve választott képviselőinek
tartja fenn: törvényhozási aktusként!
Az 1919, április 3-án kelt és 1919. április
12-én kihir Betett 188/1919. sz. törvény az
alkotmánytörvénnyel egybehangzóan kifejezetten
kimondja, hogy a birósági szervezet kérdésében
addig is, amig az 1890. évi XXV. magyar szervezeti törvény
uj törvénnyel pótolva nincs, a birósági
szervezet kérdésében az Igazságügyminiszter
átmetzetileg rendeletileg intézkedhetik.
Ebből a törvényből is világos,
hogy Szlovenszkóban a birósági szervezet
kérdését feltétlenül törvénnyel
kellszabályozni s a rendeleti uton való intézkedés
csak átmeneti jellegű intézkedés.
Azt az "ujjászervezési határidőt,"
amely alatt a végrehajtó hatalom Szlovenszkóban
és Ruszinszkóban a biróságok és
államügyészségek székhelyeit,
járásait és körzeteit rendeleti uton
állapithatta meg az 1918. november hó 2-án
kelt és 1918. november 4-én kihirdetett 6/1918.
számu törvény 1920. november 4-ig terjedő
2 évben állapitja meg, az 1920. április 15-én
kelt s az 1920. decz. 22-én kelt és 1920. desz.
31.-én kihirdetett 691/1920. száma törvény
ezt a határidőt 1921. deczember 31-ig, az 1924.
deczember 19-én kelt s 1924. deczember 29-én kihirdetett
295/1924. száma törvény pedig 1926. április
végéig meghoszszabitotta. Ez a határidő
már letelt s oly törvény, amely ujból
további meghosszabbitóst rendelt volna el, nem létezik.
A 295/1924. száma törvényben foglalt felhatalmazás
alapján a hivatalnokkorrnány egy 1926. április
23-án kelt és 1926. április 29-én,
tehát az átmeneti ujjászervezési idő
utolsóelőtti napján kihirdetett 55/1926.
száma rendeletével az összes Itélőtáblák,
Törvényszékek és Járásbiróságok
kerületeit, illetve körleteit és székhelyeit
megállapitotta! Tekintettel arra hogy az I. és II.
folyamadása biróságoknak a területi
hatáskör szempóntjából történt
oly beosztását, mint amilyent az 55/1926. számu
rendeletben produkált az Igazságügyminiszter,
ugyanazon fáradsággal a Nemzetgyűlés
elé is vihette volna s egy, a rendelettel azonos tartalma
törényjavaslatot terjeszthetett volna a Nemzetgyűlés
elé, tekintettel orra, hogy a birósági szervezet
kérdésében a hivatalnokkormány törvényjavaslatot
a mai napigse terjesztett a Nemzetgyűlés elé.
hJzek a tények arra engednek következtetni, hogy a
végrehajtó hatalom a birósági szervezet
kérdésében a elöntést el akarja
venni a törvényhozó elöl! A Nemzetgyűlésnek
azonban kötelessége az alkotmány rendelkezése
értelméberv ezen szabadságós alkotmány-biztositékként
szereplő kérdésben a népakaratot a
végrehajtó hatalom esetlegesellenzése dacára
is, kifejezésre juttatni s azt a kérdésnek
a törvényhozás mindkét Házában
részleteiben is megtöxtéaiő letárgyalása
otázx tisrvény erejére emeln i:
Ezt annál inkább is kötelessége meghözxü,
mert a birósági jórásokhoz van fűzve
a nemzeti kisebbségek nyelvhasznélati joga, amelynek
a birósági járások törvény
által való szabályozása révén
történő törvényes szabályozása
az állami konszolidáció feltétlen
érdeke. Iz okból a hivatalnokkorrrány huzódozó
eljárásának véget vetve, a törvényjavaslat
a Nemzetgyülés elé volt terjesztendő.
De elő kellett a Nemzetgyülésnek terjeszteni
a törvényjavaslatot azért is, mivel a Csehszlovák
köztársaság az 1921. deczemler 31-én
kihirdetett 508/1921. száma törvénybe beczikkeiyezett
saint-germaini szerrődésben kötelezte magát
arra, hagy a nem cseh nyelvű csehszlovák állampolgárok
nyelvüknek a biróságok előtt akár
szóban, akár irásban való használata
tekintetében megfelelő könnyitésben
fognak részesülni. Az oly bitósági járási
területváltoztatás pedig, amilyet. a rimaszombati,
kassai, oyitrai, gálszécsi, stubnyai és ólublói
járásbiróságokra vonatkozólag
az 55/1926. száma rendelet elrendelt, ezen bitósági
játósokban levő magyar, német és
ruszin nemzeti kisebbségek számarányát
az eddig megvolt 20%-os számaránya alá sülyeszti
s a nyelvhasználati jogukat ezáltal vitássá
teszi. Világos, hogy ezen birósági járások
nemzeti kisebbségi tagjai, ha a megvolt és eddig
gyakor olt nyelvhasználati jogukat mesterséges geografiai
átkapcsolások által elvesztik, akkor ezt
a mesterséges uton keresztülvitt számarányváltoztatást,
amenynyiben a vita az. Állandó Nemzetközi Bir
óságelé terjesztődne, ezen Bitóság
semmiesetre se minősitené "megfelelő
könnyitésnek, hanem mindenesetre oly jogfosztásnak,
amely a saint-germaini szerződés 7-ik §-ónak
utolsó bekezdésével ellentétben áll
s ennélfogva az 55/1926. zámu rendeletet hatálytalanná
teszi. Minthogy pedig a Csehszlovák köztársaság
nemzetközi presz tizsét nem emelné az, hogy
az.Állandó Nemzetközi Iliróság,
vagy a Népszövetség megállapitaná,
hogy asaint-germaini szerződés 2-8. §-sirok
rendelkezéseivel szemiben ellentétes, vagy ellentmondó
rendeleteket ad ki, a törvéxlyhozás kötelessége
ezen ugyis hatálytalan rendeletet minden érvényesülésétől
megfosztani s az 508/1921. sz, alaptörvénynek érvényt
szerezni s mivel a 295/1924. száma törvényben
adott határidő már lejárt s a birósági
szervezet kétlése most már kizárólag
csak törvénnyel s abályozhaió s még
átmenetileg ér vényes rendeletet sem adhat
ki ezentul a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyülésnelc
lötelessége a birósági szervezet kérdését
i églég törvé nxlyel szabályozni.
A törvény cime ki akarja fejezni, hogy az alkotmány
94. §-óban előirt rendelkezés végrehajtásaként
hozatott s hogy területi hatálya kizárólag
csak Szlovenszkóra vonatkozik.
iétségtelenné akarja tenni azt, hogy a. birósági
szervezetre vonatkozólag egyedül és kizárólag
ez a törvény az irányadó és kötelező.
Ki akarja mondani, hogy a brünni legfelsőbb biróság
hatáskörét, szervezetét a törvény
nem érinti s hogy a szlovenszkói birósági
ügyekben is a legfelsőbb fórum a brünni
legfelsőbb biróság.
Bővebb indokolást nem igényel. A szám
és beosztás megfelel az 55/1926. számu rendeletnek.
Az Itélőtáblák nevei a csehszlovák
elnevezésen kivül magyarul és németül
is azért szerepelnek, minthogy mind a két Itélőtábla
területén vannak számottevő nemzeti
ki ebbségek.
A szám és beosztás az 55/1926-ban szereplő
számmal és beosztással azonos. Azoknak a
Törvényszékeknek nevei, amely Tör vényszékek
alá oly birósági járások is
tartoznak, amelyekben 20,ó-os számarányt
meghaladó nemzeti kisebbségek is vannak, magyarul,
illetve németül, illetve magyarul és németül
is szerepelnek.
Indokolást nem igényel.
Azoknak a Törvényszékeknek nevei, illetve székhelyük
nevei, mely Törwényszékek aláoly birósági
járások is tartoznak, amelyekben 20°o-os számarányt
meghaladó nemzeti kisebbségek is vannak, magyarul,
illetve németül, illetve magyarul és németül
is szerepelnek.
Indokolást nem igényel.
A szám azonos az 55/1926. számu rendelettel. Az
elnevezés és a székhely-elnevezés
a már ismertetett szabály alapján történt.
A községek beosztása a pflzsonyi, a nyitrai,
a stubnyai (turóczszentmártori), a rimaszombati,
a kassai, a gálszécsi, a kékkői és
az ólublói birósági járások
területére vonatkozólag eltérő
az 55/1926. számu rendelettől, mivel amint azt a
törvény mellé csatolt táblázatok
mutatják, a törvényjavaslat azokat a községeket,
amelyeknek a távolsági viszonyai, geografiai helyzete
és gazdasági körülményei indokolják
s a jó, olcsó és gyors igazságszolgáltatás
érdekeinek ielégitését elősegitik,
illetve biztositják, az 55/1926. számu rendelettel
ellentétben, odacsatolja ahhoz a birósági
járásokhoz, amelyekhez valók.
Bratislava (Pozsony, Pressburg) r. t. város részére
külön járásbiróság szerveztetik,
mivel igy 20.731 magyar lakos hozzájut anyanyelvének
a biróságok előtt való használatához!
Ezenkivül természetesen külön van egy bratislavai
vidéki járásbiróság, amelynek
székhelye Bratislava (Pozsony, Pressburg).
Indokolást nem igényel.
Az alkotmány 97. §-a rendelkezésének
mielőbbi végrehajtását kivánja,
biztasitani, mivel jogállamban a birói hatalom törvényes
szabályozása 8 évi késedelem után
tovább nem huzódhatik.
Ki akarja mondani, hogy a birósági szervezet kérdésében
a végrehajtó hatalom többé rendelet
utján hozzá nem nyalhat! Változtatást
ezentul csak a törvényhozás eszközölhet!
A bircisági járások területén
1931-ig pedig még a törvényhozás se
változtathat, nehogy a változtatások révén
az 1931-ben bekövetkező uj népszámlálásig
az egyes birósági járásokban a nemzeti
kisebbség számarányában oly változások
álljanak be, amelyek - bár csak átmenetileg
is - vitát provokálhatnak a nemzeti kisebbségeket
megillető nyelvhasználati jog tekintetében.
I:ndokalást nem igényel. Ügyészség
másutt nem lehet, csak a törvényszékek
székhelyén, főügyészség
pedig csak az Itélőtáblák székhelyén.
Indokolást nem igényel.
A szakasz azt akarja elérni, hogy a birósági
járás területe azonos legyen a közigazgatási
járás területével, világosan
sejteti azonban, hogy nem a birósági járásoknak
kell alkalmazkodni a közigazgatási jóráshoz,
de a közigazgatásinak a biróságihoz.
Ugyanis a birósági járáshoz fűződik
a nyelvhasználati jog s a közigazgatási járásban
és hivataloknál is aza döntő a nyelvhasználati
jog tekintetében, hogy a birósági járásban
megvan-e a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak
az előfeltétele.
Ruszinszkó autonómiájára való
tekintettel külön törvénynek van fenntartva
a rendezés.
Az 1. §. indokolása itt is áll s ezenkivül
a saint-germaini szerződéssel ellentétes
55/1926. számu rendelet nyila hatálytalanitásnak
a kimondott czélja is megfelelő indok.
Indokolást nem igényel.
Indokolást nem igényel.