Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Platné zákonné předpisy ukládají starostovi obce za povinnost, aby připravil rozpočet a po jeho projednání obecní radou a finanční komisí nejméně 3 měsíce před počátkem správního roku předložil jej obecnímu zastupitelstvu, jakož aby nejdéle 3 měsíce po skončení roku před ložil zastupitelstvu veškeré doložené účty o příjmech a vydáních důchodů obecních, jakož i ústavů, podniků a fondů obecních a obcí spravovaných, když účty ty byly dříve projednány obecní radou a finanční komisí.

Bylo proto v prvé řadě věcí starosty obce, aby za spolupůsobení obvodního notáře závěrečné účty obce sdělal a předložil je po projednání jich povolanými k tomu orgány zastupitelstvu obecnímu.

Starosta obce Ondřej Ifjú o účty obecní za léta 1925 a 1926 se nestaral, ač účty ty obvodním notářem k projednání byly připraveny. Při projednávání rozpočtu na rok 1927 odepřel starosta přes výslovný příkaz bezprostředního úřadu dohlédacího zařaditi do rozpočtu dluhy obce z let dřívějších a to obnos 12.900 Kč na župní příjezdní silnice a obnos 12.000 Kč za kancelářské potřeby let minulých. Též při sdělání rozpočtu na rok 1928 odepřel vyhověti nařízení okresního úřadu, aby svolal obecní radu a finanční komisi k projednání rozpočtu.

Vývody interpelace, že obvodní notář odepřel předložiti závěrečné účty o minulém hospodaření obce a nechtěl informovati zastupitelstvo o dluzích obce, neodpovídají skutečnosti, neboť zastupitelstvo - jak z protokolu o jeho zasedání dne 15. ledna 1927 zřejmo - mělo o dluzích obce podrobnou vědomost. Starostovi obce byly vedle toho okresním náčelníkem ve Staré Ďale vysvětleny zákonné předpisy o sestavování a projednávání súčtů a bylo jemu nařízeno, aby dle nich jednal; nařízení tomu nevyhověl.

Starosta obce byl odsouzen k peněžité pokutě 1.000 Kč proto, že odepřel vyhověti nařízení okresního náčelníka, aby doplněn byl rozpočet obce na rok 1927 a zařaděna do něho plnění, k nimž obec jest povinna, jakož, že odepřel vyhověti nařízení okresního úřadu ve Staré Ďale ze dne 2. listopadu 1927 č. 7731/II, aby svolal obecní radu a finanční komisi k projednání rozpočtu na rok 1928, čímž zavinil, že rozpočet do zákonné lhůty nemohl býti projednán.

Náměstku starosty Michalu Szücsovi byla uložena pořádková pokuta 500 Kč z toho důvodu, že dne 23. listopadu 1927 v době, kdy starosta obce jinak byl zaneprázdněn, přes výslovné upozornění odepřel poskytnouti pomoc bernímu vykonavateli a to zúmyslně, aby svým činem zmařil exekuci. Pravomoc okresního úřadu, uložiti pořádkovou pokutu byla v obojím případě, jak ve výměrech okresního úřadu výslovně bylo též uvedeno, založena na předpisu § 27 zákona ze dne 13. července 1922, č. 243 Sb. z. a n. a nikoliv na předpisech finanční novely čís. 329/1921, jak interpelace mylně se domnívá.

Starosta obce a zastupitelstvo obecní již od r. 1927 neplnili úkolů, jež jim zákon v příčině správy obce a hospodářství obecního ukládá. Schůze zastupitelstva staly se namnoze jevištěm pustých scén, vylučujících řádná projednávání záležitostí obecních.

Jestliže za tohoto stavu dospěl župan k závěru, že od zastupitelstva obecního nelze očekávati spořádané správy záležitostí obecních a zastupitelstvo obce Maďaru rozpustil a k prozatímní správě záležitostí obecních dosadil správní komisi bylo opatření to plně odůvodněno.

Nová volba obecního zastupitelstva jest rozepsána na 11. března 1928.

Hospodářství obce Madaru bylo podrobeno revisi okresním úřadem dne 26. září 1925, dále 14. října 1926 a posléze dne 7. ledna 1928 při odevzdání úřadu nově jmenované správní komisi. Závěrečné účty za rok 1924 byly okresním výborem dne 29. prosince 1926 pod čís. 6120/ 26 řádně prozkoumány a schváleny. Rovněž účty za léta 1925 a 1926 byly též správní komisí projednány a dohlédacímu úřadu předloženy k revisi. Správní komise postarala se také již o výplatu větší částky obecních dluhů.

Se zřetelem k tomu, co uvedeno, neshledávám důvodu, abych učinil opatřen, jež v interpelaci se žádají.

A fenálló törvényes rendelkezések a község birájának kötelességévé teszik, hogy a költségvetést elökészitse s annak a közsegi tanács és a pénzügyi bizottság által eszközölt megtárgyalása után azt legalább három hónapon belül a közigazgatási évet megelözöleg a községi képviselötestületnek terjessze be, valamint hogy az év végét követö legalább három hónapon belül a községi jövedelmek, valamint a községi és a község igazgatása alatt levö intézetek, vállalatok és alapok bevételeiröl és kiadásairól szóló okmányolt számadásokat azoknak a községi tanács és a pénzügyi választmány által foganatosított megelözö megtárgyalása után a képviselötestületnek terjessze elö.

Elsö sorban tehát a község biráján állott, hogy a községi zárszámadásokat a körjegyzö közremüködésével elkészítse s azokat az illetékes közegek által eszközölt megtárgyalásuk után a községi képviselötestületnek beterjessze.

A község birája Ifju Andás a községi számadásokkal az 1925 és 1926, években nem törödött, jóllehet a körjegyzö a számadásokat a tárgyalásra elökészítette. A község birája az 1927 évi költségvetés tárgyalásánál a község korábbi évekböl származó adósságait és pedig a megye helyi érdekü utjainak 12.900 Kč kitevö kiadását valamint az elmult évekböl származó 12.000 Kč irodaköltséget a közvetlen felügyelöhatóság kifejezett utasítása ellenére a költségvetésbe felvenni vonakodott. Az 1928 évi költségvetés tárgyalásánál, összeállításánál is a járási hivatal rendelkezésének, hogy a községi tanácsot és a pénzügyi bizottságot hivja össze, ellenszegült.

Az interpelláció amaz állításai, hogy a körjegyzö a község elözö gazdálkodásáról szóló zárszámadások bemutatását megtagadta s hogy a képviselötestületet a község adósságairól informálni nem akarta, a valóságnak meg nem fellelnek, mert a képviselvtestület, amint az annak 1927. január 15.-i üléséröl felvett jegyzökönyvböl kitünik, a község adósságairól részletes tudomással bírt. Emellett a község bírájának az ó-gyallai járási fönök által a számadások összeállításáról és tárgyalásáról szóló törvényes rendelkezések megmagyaráztattak s a bíró arra utasíttatott, hogy azok szerint járjon el; ennek azonban ö meg nem felelt.

A község bírája 1000 Kč pénzbirságra itéltetett el azért, mert a járási fönök amatz utasításának, hogy az 1927. évre szóló költségvetés kiegészíttessék s hogy abba a községet terhelö teljesítések vétessenek be, eleget nem tett, valamint azért, mert az ó-gyallai járási hivatal 1927. november 2.-i 7731/2. sz. rendeletének, hogy a községi tanácsot és a pén zügyi választmányt az 1928. évi költségvetés tárgyalására hívja össze, meg nem felelt, amiáltal oka volt annak, hogy a költségvetés a törvényes határidöre nem volt letárgyalható.

Szücs Mihály helyettes biró 500 Kč rendbirsággal sujtatott az okból, mert 1927. november 23.-án, amikor a községi biró akadályozva volt, kifejezett figyelmeztetés dacára az adóvégrehajtónak a segítséget megtagadt a azon szándékkal, hogy a végrehajtást meghiúsítsa. A járási hivatalnak a rendbirság kimondására vonatkozó joghatósága, amint az a járási hivatal végzéseiben kifejezetten is jelezve volt, az 1922. július 13.-i 243. gy.-sz. törvény 27. §-ára, és nem, amint azt az interpelláció tévesen véli, a 329/1921. sz. pénzügyi novellára volt alapítva.

A községi biró és községi képviselötestület ama feladatait, amelyeket a törvény a község igazgatása és a községi gazdálkodás tekintetében nekik kötelességévé teszi, már az 1927. évtöl fogva nem teljesíti. A képviselötestület gyülései többnyire a községi ügyek rendes tárgya lását kizáró eszeveszett jelenetek szinterévé váltak.

Amennyiben az ügyek ilyetén állása mellet a zsupán arra a meggyözödésre jutott, hogy a községi képviselötestülettöl a községi ügyek rendezett vezetését elvárni nem lehet s Madar község képviselötestületét feloszlatta s a községi ügyek ideiglenes vezetésére intézö bizottságot nevezett ki, emez intézkedése teljesen indokolt volt.

A községi képviselötestület uj választása 1928. március 11.-ére van kiirva.

Madar község gazdálkodása a járás hivatal által 1925. szeptember 26.-án, valamint 1926, október 14.-én az ujonnan nevezett intézöbizottságnak hivatalába való igtatása alkalmával felülvizsgáltatott. Az 1924. évre szóló zárszámadások a járási bizottság által 1926. december 29.-én 6120/26. sz. alatt szabályszerüen megvizsgáltattak és jóváhagyattak. Hasonlólag az 1925. és 1926. évekröl szóló zárszámadások is az intézöbizottság által megtárgyaltattak s a felügyelöhatóságnak felülvizsgálat céljából beterjesztettek. Az intézöbizottság már a községi adósságok tetemesebb részémek kiegyenlitéséröl is gondoskodott.

Tekintettel a fentiekre, nem látom be okát annak, hogy az interpellációban követelt intézkedéseket megtegyem.