Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Mondja ki a képviselőház:

A Csehszlovák Köztársaság Nemzetyülése ezt a törvényt hozta.

Az 1920 évi ápril. 15-én kelt törvényígy változik meg:

A 49. §. első bekezdése után beiktatandó:

ťAz ősszes tőrvényjavaslatok német, orosz (kis orosz), magyar és lengyel nyelven is kinyomattatnak és a törvényhozó testületek német, magyar, orosz (kis orosz) és lengyel nemzeti kísebbséghez tartozó tagaínak anyanyelvűkön ís kiosztatnak.Ť

A nemzeti kísebbséghez tartozó törvényhozók nagy része vagy egyáltalában, vagy nem bírja jól az államnyelvet. Ez a híány természetesen akadályozza őket a tőrvényhozói tisztségük megfelelő gyakorlásában. Minden törvényhozó,jogosult a nemzetgyűlés és bizottságaí ülésein az anyanyelv "en felszólalní és beszédét a hivatalos jegyzőkőnyv a felszólalási nyelven is hozza. A nyelvi jog ílyeténkép való el ismerése természetszerűleg magával hozza azt a kővetelményt, hogy a mód és lehetőség megadassék a nemzetí kíse-bb,ségí törvényhozóknak arra, hogy azzal élhessenek is! Ez a követelmény pedig elsősorban is azt kivánja, hogy a nemzeti kisebbšéghez trtáző tőrvényhozás elé terjesztett tőrvényjavaslatot megérthessék és änyänyelvükőn tanyulmányozhassák. Ezt a saját költségükön készűlt fordítás révén nem tehetík meg, mert ez óriásí kőltséget venne igénybe. De mert a kőzérdek és az egyenlő elbánás elve kívárija, hogy rninden törvényhoz.ó képes legyen a néplakarat kifejezésére, egyenest az állam kőtelessége a tőrvényjavaslatokaf némét, magyar nyelven léfördíftatni s a német és magyar nemzetí kisebbséghez tartozó törvényhozók részére német és magyar fordításban kiadni!

Poslanecká snemovňa ráč sa usniesť:

Národné shromaždenie republiky Československej usnieslo sa na tomto zákone:

Zákon zo dňa 15. apríla 1920, čís. 325Sb. z. a n. mení sa takto:

Po prvom odstavci §u 49 treba vsunúť toto:

ťVšetky návrhy zákonov budú vytlačené tiež v jazyku nemeckom, ruskom (rusínskom), maďarskom a polskom a budú členom zákonodárnych sborov, patriacim k menšine nemeckej, ruskej (rusínskej), maďarskej a polskej, dodávané tiež v ich materinskom jazykuŤ.

Značná časť zákonodarcov, patriacich k národným menšinám., štátnemu jazyku buďto vôbec nerozumie, alebo štátny jazyk dobre neovláda. Táto závada prekáža im samozrejme v náležitom vykonávaní ich zákonodarnej funkcie. Každý zákonodarca je oprávnený prehovoriať vo schôdzach Národného shromaždenia a jeho výborov vo svojom materinskom jazyku a jeho reč uvádza úradný protokol tiež v jazyku prejavu. Z tohoto uznania práva jazykového plynie samo sebou požiadavok, aby zákonodarcom národných menšín, bol poskytnutý spôsob a možnosť, aby toho mohli i použiť. Tento požiadavok však nesie sebou v prvom rade, aby zákonodarci národných menšín návrhu zákona, predloženého zákonodarstvu, mohli porozumeť a ho vo svojom materinskom jazyku študovať. Nemôžu tak učiniť pomocou prekladu, opatreného na svoje vlastné útraty, lebo to aby ich stálo obrovské náklady. Avšak poneváč záujem verejný í zásada rovného zachádzania si vyždujú, aby každý zákonodarca bol spôsbilý prejaviť vôlu ľudu, je priamo povinnosťou štátu dať návrhy zákonov preložiť do jazyka nemeckého a maďarského a vydávať ich zákonodarcom nemeckej a maďarskej menšíny v preklade nemeckom a maďarskom.