Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Alulirottak javasolják:

Mondja ki a képviselöház:

A csehszlovák köztársaság nemzetgyülése ezt a törvényt hozta:

A birói hatalmat gyakorló hivatásos birák müködésükben csak a törvény által vannak megkötve, egyébként hivatalukban függetlenül járnak el. Az íté let meghozatalánál vagy valamely ügynek a törvény által elöírt végzéssel való eldöntésénél az eljáró hivatásos birákat bármiként is tilos befolyásolni. Ezen tila lom megszegése hivatalból üldözendö vétséget képez és elkövetöje 3. évig ter jedhetö elzá rásal büntethetö. Ha a be folyásolást az ítélö biró hivatali biró sági felsöbbsége vagy az igazságügyi minisztérium valamelyik tisztviselöje kö veti el, úgy ezen cselekmény fegyelmileg külön is büntetendö. A büntetés rosszalás vagy irásbeli feddés nem lehet és a büntetés legkisebb mértéke 10.000 Korona.

Ha a befolyásolást az igazságügy mi niszter kisérli meg, úgy vele szembe beáll a jogi felelöség esete s ekkor az al kotmány 79 §ban foglalt eljárásnak van helye.

A hivatásos birák azon biróságnál, ahová kinevezésük szól, állandóan al kalmaztatnak. Minden birói kinevezés életfogytiglan szól.

A hivatásos birák akaratuk ellenére át nem helyezhetök, még egy magasabb birói állásba való kinevezés által sem. Kivételt képez elöször az a eset, ha a bi róság ujjászervezése törvény által a jelen törvény hatálybalépése után ren deltetik el. Kivételt képez másodszor, ha ttgyanazon biróságnál alkalmazott birák vagy biró és ügyész között a következö paragrafusban meghatározott rokonsági viszony áll fenvagy keletkezik. Kivételt képez harmadszor a jogerös fegyelmi határozattal való áthelyezés esete.

(1) Ugyanazon biróságnál itélöbirósági állásra nem alaklmazhatók

1. fel vagy lemenö ágban rokonok és sógorok;

2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárolag;

3. azok, akik örökbefogadó szülöi és örökbefogadott gyermeki viszonyban állanak;

4. az itélöbiró nejének fitestvére vagy nötestvérének férje;

(2) Ugyszintén nem alakalmazhatók itélöbirói állásra azok, akik ugyanazon biróság székhelyén müködö államügyész ségnél alkalmazásban levö államügyész szel a jelen paragrafus 1 - 4 pontjaiban felsorolt rokonsági viszonyban vannak.

(3) Nem lehet itélöbiró a törvényszék nél vagy a járásbiróságnál az, aki a fö löttes táblai elnökkel, a járásbíróságnál, aki a törvényszéki elnökkel a jelen úaragrafus 1-4 pontjaiban felsorolt rokonsági viszonyban vannak;

(4) Nem lehet táblai elnök az, aki a legfelsöbb biróság elnökével vagy másod elnökével a jelen szakasz 1 - 4 szakasz ában felsorolt rokonsági viszony van.

(5) Nem lehet törvényszéki elnök az, aki a törvényszék fcletti táblának elnö kével vagy másod elnökével a jelen tör vény 1 - 4 pontjaiban felsorolt okonsági viszonyban van.

(6) Az 1, 2, 3, 5, bekezdésben meghatározott esetekben felmentésnek egyál talán nem lehet helye.

(7) A 4. bekezdésben meghatározott az igazságügy miniszter javaslatára a köztársaság elnöke felmentést adhat.

Az együtt müködést kizáró rokonsági esetet mihelyest tudomásnkra jut, az a biró, illetve azok a birák, akiknél ez fen forog, 10 napon belül irásbelíleg jelente ni tartoznak az igazságügy miniszternél. Az illetékes törvényszék. illetve tábla el nöke, ugyszintén a legfelsöbb biróság el nöke is tartoznak jelentésüket a tudo másukra jutás napjától számított 10 nap alatt az igazságügy miniszterhez jelenteni.

(2) Az ugyanazon biróságnál müködö, a 3§ban meghatározott rokoni viszony ban levö vagy rokonságba jutó birák közül az a biró helyezendö át, melyik az áthelyezést kéri. Ha minkettö kéri, vagy ha egyik sem kéri akkor az helyezen dö át, amelyik az alkalmaztatási ideje szerint fiatalabb és ha alkalmaztatási idejük egyforma, ugy az helyezendö át, aki a rangsor szerint fiatalabb. Ha a 3§ban meghatározott rokonság egy uj házasság által keletkezik, akkor, hacsak az áthelyezést a másik biró kifejezetten nemkéri, mindig az a biró helyezendö át, akinek a házassága által keletkezett az uj házassági viszony. Ha egy itélöbiró és ugyanazon biróságnál müködö álla mügyész között áll fen, illetve jön létre a 3§ 1 - 4. pontjában meghatározott ro konsági viszony, ngy mindig az államü gyész helyezendö át.

(3) A 3§ 3. pontja alatt meghatározott esetben mindig az itélöbiró illetve a já rásbiró, a 4. pont alatti esetben a tábla elnöke, az 5. pont alatti esetben a tör vényszéki elnök helyezendö át.

(4) Ha a rokonsági viszony kiderül, illetve bizonyitva van, ugy amig az áthelyezés meg nem történik, a 3§ban meghatározott rokonsági viszonyban levö birák nrm vehetnek részt egy tanácsban.

Azt hogy fegyelmi határozattal az áthelyezést mikor lehet kimondani, a birók felelöségéröl szóló törvény határozza meg.

A fegyelmi határozzattal kimondott birói áthelyezés esetében az áthelyezést az igazságügyminiszter rendeli el. Min den más esetben a biró áthelyezését a köz társaság elnökc rendeli el az igazságügy miniszter javaslata alapján. Az államü gyészt az igazságügytninisztcr helyezi át. A fegyelmi határozattal való áthélyezés esetét kivéve az igazolt átköltözési költ ségeket az államkincstár tartozik az áthelyezett birónak az áthelyezés meg történte után a kérelmezéstöl számitott 15nap alatt megfizetni.

Az áthelyezett biró alap és müködési fizetése le nem szállítható.

Hivatásos birót állásából elmozdítani csak jogerös fegyelmi határo zattal, illet ve büntetö birósági itélettel kimondott hivatalvesztés esetén lehet.

A fegyelmi eljárást a biró fclelöségé röl szóló törvény szabályozza. A hivatá sos biró ellen politikai pártállása miatt fegyelmi eljárást indítani nem lehet és nem szabad.

A járásbiróságnál, illetve a törvény széknél alkalmazott 65, a táblá nál és leg felsöbb biroságnál alaklmazott biró 70-ik évének betöltése elött csak az eset ben nyugdijazható, ha testi vagy szellc mi fogyatkozás miatt hivatalának betöl tésére végképpen képtelenne válik. Ezen korhatár betöltése esetén is tovább szol gálhat a biró, ha erre az igaz ságügymi niszter felszolítja és az illetö szolgálni kiván.

Kényszernyugdijazásnak van helye még akkor is, amikor valamely biroi állás törvénnyel megszüntettetik és a megszünt birói állást betöltö biró más birói állásba el nem helyezhetö.

A testi vagy szellemi képtelenségböl valo nyugdijazás esetében az illetékes törvényszéki elnök, a törvényszéki elnökre és az itélötáblai birákra vonatko zólag az illetékes tábla elnöke, a leg felsöbb birosági birákra vonatkozolag a leg felsöbb biróság elnöke, a legfelsöbb biroság elnökére vonatkozolag az igazsá gügyminiszter irásbeli felhivást intéz, hogy az illetö biró egy havi határtdö alatt adja be a nyugdijazás iránti kérvé nyét a felhivó hivatali fönökénél, illetve az igazságügyminiszternél. Ha az egyha vi határidö alatt a nyugdijazandó birói nyugdijazás i ránti kérelmét be nem terjeszti, akkor a birák felelöségéröl szóló törvényben foglalt eljárásnak van helye.

A fegyelmi biróság a nyugdijazás kér désében i télettel határoz. Az eljáras modjat a bi rói felelöségröl szóló törvény határozza meg.

A nyugdij mennyiségének megállapí tása nem a fegyelmi itéletre tartozik. Irányadó itt az érvényben levö nyugdij törvény.

Sürgös esetben a hivatali fönök (tör vényszéki elnök, táblaelnök, a legfelsöbb biroság elnöke) a szellemi vagy testi fo gyatkozás miatt nyugdijazandó birót állásátol irásbeli végzéssel felfüggeszthe ti. Az ekként felfüggesztett biró nyugd ijazásának jogerös kimodásáig a fel függesztés pillanatában élvezett összes javadalmazása teljes mértékben kiszolgáltatandó.

A felfüggesztésnek a jelen paragrafus esetében és egyéb esetekben valo ki mondását illetö eljárást a biroi felelöség röl szóló törvény szabályozza.

A birói állás törvényileg elöírt meg szüntetése miatt történö nyugdijazást az igazságügyminiszter rendeli el. E z eset ben a nyugdijazott bíró semmiesetre sem kaphat kevesebb nyugdijat, mint utolsó javadalmazásának kétharmad részét, természetesen, ha ezen mértéket jogos nyugdijigénye meghaladja, ugy ez az igény teljes mértékben elismerendö és összegszerüleg kiaadandó.

1. Az igazságügyminisztérium hivatá sos birónak külön javadalmazást bármily nevü illetménnyel, bármely birói funk cio teljesitéséért, legyen az bár birosá gi adminisztrácio, funkcio, csak vala mely törvényben meghatározott esetben rendelhet el, illetve nyujthat. Vonat ko zik ez a korlátozás egyes különös birói kiküldések esetére is

2. A hivatásos birónak a birói állással összekötött minden törvényes javadal mazása, müködési pótléka vagy külön pótléka vagy bárminemü illetményc még akkor is, ha az a birosági ad minisztráció vezetésével járó külön munkáért jár, vagy a bi rói tanácsok elnökségi tisztjének betöltéséhez fü zödik, csak jogerös fegyelmi határo zattal, illetve jogerös büntetö birosági itélettel az abban kimondott hivatalvesz tés jogkövetkezményeként vonható meg.

A birói hatalom gyakorlására jogositott biróság itélöbírói személyzete az államitiszviselök összeségében külön státust képez.

A jelen törvénnyel ellenkezö összes törvények a jelen törvény élet belépésé vel hatályukat vesztik.

Jelen törvény a kihirdetés napján lép életbe s végrehajtásával az igazságügy miniszter bizatik meg.

Az alkotmány törvény már 1920 ban kimondta azt, hogy a birói függetlensé get külön törvény fogja szabályozn. A kormány nem tartotta szükségesnek eme törvény javaslatát kidolgozni, noha en nek a törvénynek a feladata egyebek között az is, hogy a biráskodás terén nralkodó áldatlan állapotokon sürgösen segitsen.

A törvénynek végrehajtasa pénzügyi fedezetet nem igényel.

Alaki szempontból azt inditványozzuk, hogy a jelen javaslatot a kezdeményezö és a jogi alkotmányügyi bizottságok egy egy havi határ idöben tárgyalják le.

Podpísaní navrhujú:

Poslanecká snemovna ráč sa usniesť:

Národné shromaždenie republiky Československej usnieslo sa na tomto zákone:

Sudcovia z povolania, ktorí vykonávajú moc sudcovskú, sú vo svojom pôsobení viazaní iba zákonom, ináče vo svojom úrade jednajú neodvisle. Zakazuje sa akýmkoľvek spôsobom vplývať na jednajúceho sudcu z povolania pri vynášaní rozsudku alebo pri rozhodovaní o niektorej veci usnesením predpísaným v zákone. Prekročenie tohoto zákazu je prečinom z úradnej moci stihateľným a jeho páchateľ trestaný buď zavretím až do troch rokov. Spáše-li tento vliv nadriadený sudcovský úrad rozhodujúceho sudcu alebo niektorý úradník ministerstva spravedlnosti, má byť tento čin trestaný ešte zvlášte disciplinárnym pokračovaním. Trestom nemôže byť zazlieva nie alebo písomné pokáranie a najnižšia sadzba trestu činí 10.000 korún.

Pokusí-li sa o činenie vlivu minister spravedlnosti, vzchádza proti nemu prípad právnej zodpovednosti a vtedy má miesto pokračovanie obsažené v § 79 ústavy.

Sudcovia z povolania pri súde, ku ktorému znie ich menovanie, sú zamestnaní trvale. Každé sudcovské menovanie znie doživotne.

Sudcovia z povolania nemôžu byť proti svojej vôli presadení, a to ani menovaním na vyššie miesto sudcovské. Výnimku činí po prvé prípad, bude-li reorganizácia súdov nariadená zákonom po nastúpení platnosti toto zákona. Výnimku činí po druhé prípad, je-li alebo vznikne-li medzi sudcami alebo sudcom a štátnym zástupcom u tohože súdu zamestnanými príbuzenský pomer stanovený v §e následujúcom. Výnimku činí po tretie prípad preloženia právoplatným disciplinárnym usnesením.

(1) U tohože súdu na mieste sudcu rozhodujúceho nemôžu byť zamestnaní:

1. Príbuzní alebo švagrovia v línii vzostupnej alebo sostupnej;

2. Príbuzní poboční včetne bratranca;

3. Tí, čo sú v pomere adoptívneho rodiča a adoptívneho dieťaťa;

4. Brat ženy rozhodujúceho sudcu ale bo manžel sestry jeho ženy.

(2) Taktiež nemôžu byť postavení v miesto rozhodujúceho sudcu jednotlivci, ktorí so štátnym zástupcom, zamestnaným u štátneho zastupiteľstva, pôsobiaceho v sídle tohože súdu, sú v príbuzenskom pomere uvedenom v bodoch 1 - 4 tohoto §u.

(3) Nemôže rozhodujúcim sudcom byť u sedrie alebo u okresného súdu jednotlivec, ktorý s predsedom nadriadenej súdnej tabule, a u okresného súdu jednotlivec, ktorý s predsedom sedrie je v príbuzenskom pomere uvedenom v bodoch 1 - 4 tohoto paragrafu.

(4) Predsedom súdnej tabule nemôže byť jednotlivec, ktorý s predsedom najvyššieho súdu alebo jeho námestníkom je v príbuzenskom pomere uvedenom v bodoch 1 - 4 tohoto §u.

(5) Predsedom sedrie nemôže byť jednotlivec, ktorý s predsedom nadriadenej súdnej tabule alebo s jeho námestníkom je v príbuzenskom pomere uvedenom v bodoch 1 - 4 tohoto zákona.

(6) V prípadoch označených v odstavcoch 1, 2, 3, 5, sprostenie vôbec miesta nemá.

(7) V prípade označenom v odstavci 4 môže udeliť sprostenie prezident republiky na návrh ministra spravedlnosti.

Prípad príbuzenstva, vylučujúceho spolupôsobenie, musí sudca rešp. sudcovia, u ktorých sa prípad vyskytuje, akonáhle sa o tom dozvedia, do 10 dní písomne oznámiť ministrovi spravedlnosti. Tiež predseda príslušnej sedrie rešp. tabule, ako aj predseda najvyššieho súdu musia meniť svoje oznámenie u ministra spravedlnosti do 10 dní odo dňa, kedy sa o tom dozvedeli.

(2) Zo sudcov pôsobiacich u tohože súdu, u ktorých je alebo vznikne príbuzenský pomer stanovený v §e 3, buď preložený sudca, ktorý o preloženie žiada. Žiadajú-li o to obidvaja alebo nežiada-li o to ani jeden, vtedy preložiť treba toho, ktorý je podľa doby zamestnania mladší, a je-li doba ich zamestnania stejná, vtedy preložiť treba toho, ktorý je podľa hodnostného poradia mladší. Vznikne-li príbuzenstvo stanovené v § 3 sňatkom novým, vtedy preložiť treba vždy sudcu, sňatkom ktorého nový príbuzenský pomer vzniknul, leda že by o preloženie požiadal výslovne sudca druhý. Je-li alebo vznikne-li príbuzenský pomer stanovený v bodoch 1 - 4 §u 3 medzi rozhodujúcim sudcom a u tohože súdu pôsobiacim štátnym zástupcom, treba vždy preložiť štátneho zástupcu.

(3) V prípade stanovenom v bode 3 §u 3 buď vždy preložený rozhodujúci sudca rešp. okresný sudca, v prípade bodu 4. predseda súdnej tabule a v prípade bodu 5. predseda sedrie.

(4) Vyjde-li na javo alebo dokáže-li sa pomer príbuzenský, vtedy sudcovia, ktorí sú v príbuzenskom pomere uvedenom v §e 3, nemôžu brať účasť v tom istom senáte dotiaľ, kým preloženie nenastane.

Zákon o sudcovskej zodpovednosti ustanovuje, kedy lzä vyriecť preloženie disciplinárnym usnesením.

V prípade preloženia sudcu, vysloveného disciplinárnym usnesením, nariadi preloženie minister spravedlnosti. Vo všetkých iných prípadoch nariadi preloženie sudcu prezident republiky na základe návrhu ministra spravedlnosti. Štátneho zástupcu preloží minister spravedlnosti. Vynímajúc prípad preloženia disciplinárnym usnesením musí preukázané náklady sťahovania nahradiť preloženému sudcovi štátny erár po prevedení preloženia, a to do 15 dní od podania žiadosti.

Základný plat a činovné nemôžu byť preloženému sudcovi snížené.

Zbaviť sudcu z povolania miesta možno iba právoplatným disciplinárnym usnesením, rešp. v prípade ztraty úradu vyslovenej rozsudkom trestného súdu.

Disciplinárne pokračovanie upravuje sa zákonom o sudcovskej zodpovednosti.

Nemožno a neslobodno zaviesť disciplinárne pokračovanie proti sudcovi z povolania pre jeho politickú stranícku príslušnosť.

Sudca zamestnaný u súdu okresného rešp. u sedrie pred doplnením 65. roku svojho veku a sudca zamestnaný u súdnej tabule a u najvyššieho správneho súdu pred doplnením 70. roku svojho veku môže byť penzionovaný len vtedy, jestliže v dôsledku svojej telesnej alebo duševnej vady stal sa vonkoncom nespôsobilým ku zastávaniu svojho úradu. I v prípade dosaženia tejto vekovej hranice môže sudca slúžiť ďalej, jestliže ho k tomu vyzve minister spravedlnosti a dotyčný praje si ďalej slúžiť.

Vnútené penzionovanie pripúšťa sa ešte i vtedy, jestliže bude niektoré sudcovské miesto zákonom zrušené a sudca, ktorým zrušené sudcovské miesto bolo obsadené, nemôže byť na iné sudcovské miesto preložený.

V prípade penzionovania v dôsledku telesnej alebo duševnej nespôsobilosti učiní príslušný predseda sedrie, čo do predsedu sedrie a sudcov súdnej tabule predseda príslušnej súdnej tabule, čo do sudcov najvyššieho súdu predseda najvyššieho súdu a čo do predsedu najvyššieho súdu minister spravedlnosti písomnú výzvu, aby dotyčný sudca v lehote jedného mesiaca podal žiadosť o penzionovanie u vyzývajúceho úradného svojho prednostu, rešp. u ministra spravedlnosti. Jestliže v tejto lehote jedného mesiaca sudca, ktorý má byť penzionovaný, nepredloží svoju žiadosť o penzionovanie, vtedy pripúšťa sa pokračovanie obsažené v zákone o sudcovskej zodpovednosti.

Disciplinárny súd rozhoduje o otázke penzionovania rozsudkom. Spôsob pokračovania stanoví zákon o sudcovskej zodpovednosti.

Stanoviť výšku penzie neprísluší rozsudku disciplinárnemu. Smerodatným je tu platný zákon penzijný.

V prípade naliehavom môže prednosta úradu (predseda sedrie, predseda súdnej tabule, predseda najvyššieho súdu) písomným usnesením suspendovať z miesta sudcu, ktorý má byť pre duševnú alebo telesnú vadu penzionovaný. Sudca takto suspendovaný poberá až do právoplatného vyslovenia svojho penzionovania v úplnej miere všetky svoje platy požívané v dobe suspenzie.

Pokračovanie, ktorým sa suspenzia v prípade tohoto §u alebo v prípadoch iných vyslovuje, upravuje zákon o sudcovskej zodpovednosti.

Penzionovanie, ku ktorému dochádza následkom zákonom predpísaného zrušenia miesta sudcovského, nariadi minister spravedlnosti. V takomto prípade penzionovaný sudca nemôže na žiaden pád dostať penziu nižšiu, než dve tretiny posledného svojho platu, a samozrejme, jestliže jeho oprávnený penzijný nárok túto mieru presahuje, musí byť tento nárok v plnej miere uznávaný a sumárne honorovaný.

1. Ministerstvo spravedlnosti môže sudcovi z povolania zvláštne platy pod akýmkoľvek titulom, s akýmikoľvek požitky a za plnenie akýchkoľvek sudcovských funkcií, nech je to sudcovská administratívna funkcia, nariadiť alebo poskytovať len v prípade niektorým zákonom stanovenom. Obmedzenie toto vzťahuje sa tiež na prípady jednotlivých zvláštnych sudcovských vyslaní.

2. So sudcovským miestom spojené akékoľvek zákonité platy, činnostné prídavky alebo zvláštne prídavky alebo akékoľvek požitky i vtedy, keby boly tieto vyplácané za zvláštne práce spojené s vedením súdnej administrácie alebo s predsedníckou funkciou súdnych senátov, môžu byť sudcovi z povolania odňaté iba právoplatným disciplinárnym usnesením, rešp. právoplatným rozsudkom tresného súdu ako právny dôsledok ztraty úradu v rozsudku vyslovenej.

Rozhodujúci sudcovský personál súdu oprávneného k vykonávaniu sudcovskej moci tvorí v súbore štátnych zamestnancov zvláštny status.

Všetky zákony, ktoré tomuto zákonu odporujú, pozbývajú platnosti, akonáhle vstúpi v život tento zákon.

Zákon tento nastupuje platnosť dnom svojho vyhlásenia a prevedením jeho poveruje sa minister spravedlnosti.

Ústavný zákon už v r. 1920 vyslovil, že sudcovská neodvislosť bude upravená zvláštnym zákonom. Vláda nepokladala za nutné vypracovať návrh tohoto zákona, ač úkolom tohoto zákona je medzi iným i to, aby súrne odpomohol neblahým pomerom, ktoré zavládly na poli súdnictva.

Prevedenie tohoto zákona nevyžaduje si finančnej úhrady.

S hľadiska formálneho navrhujeme, aby návrh tento prejednal výbor iniciatívny a výbor ústavný, a to každý v lehote jednoho mesiaca.