Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1929.

II. volební období.

7. zasedání.

Tisk 825.

A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyülése ezt a törvényt hozta:

1. §.

(1) Az egyesület olyan szerződésen alapuló taraulása kettőnél több személynek, amely társulás - a nyerészkedést mindenképpen kizárva - a társulók ismereteit illetve tevékenységét állandó közösségbe hozza és valamely meghatározott cél szolgálatába állítja.

(2) Az egyesületi szerződés érvényessége a magánjog szabályai szerint itélendő meg.

2. §.

Az egyesületek alakulásához sem engedély, sem előzetes bejelentés, sem alapszabály-jóváhagyás nem szükséges.

3. §.

Minden olyan egyesületi szerződés, amelynek célja tilós, jog-vagy erkölcsellenes, vagy amelynek célja az 1923. évi 50. számú törvény 1-3. §-aiba, 5. §. 1. pontjába, 9-11. §-aiba, 13-15. §-aiba, 17. §-ba, továbbá 20-24. §-aiba ütközik, semmis és hatálytalan.

4. §.

Az egyesület szervezetét és megszünésének módjait az egyesületi szerződés határozza meg. Az alapszabály kétség esetén az egyesületet megalapító egyesületi szerződésnek tekintendő.

5. §.

Jogképességgel csak az az egyesület bír, amely

1. a jelen törvény rendellvezéseinek megfelelő alapszabállyal alakul és

2. az egyesület igazgatását végző szervezetet választás utján vagy egyébként létesitette.

6. §.

Az alapszabályokat az alakuló közgyülésen kell tárgyalni és megállapítani, ha csak valamennyi tag irásban el nem fogadja.

7. §.

Az alapszabályoknak tartalmazni kell legalább a következőket:

1. Az egyesület nevét (cimét), székhelyét, müködési területét, nyelvét és pecsétjét. Ha az egyesület elhatározza, hogy tagjai jelvényt viselnek, ugy az alapszabályokban le kell irva lenni a jelvényeknek.

2. Az egyesület célját.

a) Lényegesen különböző célú egyesületek közös alapszabállyal nem alakithatók.

b) Ki kell mondani az alapszabályokban, hogy az egyesület célja csak az összes tagok beleegyezésével változtatható meg és hogy a meg nem jelent tagok hozzájárulása irásban kell, hogy megtörténjék.

3. A cél elérésére szolgáló eszközök pontos megjelölését.

4. A tagok jogáról, illetve kötelességeiről szóló, illetve a tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezéseket.

a) Kiféjezétten ki kell mondani, hogy egyes tagoknak az alapszabályokban biztosított jogait a jogosultak hozzájárulása nélkül közgyülési határozat nem csorbíthatja,

b) Ezen fejezet keretében szabályok veendők fel: 1. a tagok osztályozása tekivtetében (alapító, rendes, tiszteletbeli, pártoló, ifjúsági, müködő tag stb.), 2. a tagolt felvételévek általános kellékeit illetőleg, 3. a felvétel módozataira vonatkozólag, 4. a tagság megszünésének módját illetőleg.

c) A tagok kötelességeit illetőleg a tagsági vagy felvételi, vagy egyébb díjakat az alapszabályban kell összegszerüleg megállapítani. Kimondandó kifejezetten; hogy ezek leszállítása vagy felemelése csak alapszabály által lehetséges.

d) A politikai egyletek alapszabályaiban kimondandó, hogy az egylet tagja csak csehszlovák állampolgár lehet.

e) Kiskoruak csakis szülői, illetve gyámi vagy törvényes képviselői beleegyezése alapján vehetők fel tagul. Az iskolai fegyelem alatt álló ifjak szabály szerint csak valamely iskola kötelékébe tartozó ifjüsági egyesületnek lehetnek tagjai. Kivételt képeznek a 17 évet betöltön, de iskola fegyelem alatt álló ifjak akik sportegyesületeknek tagjaiul igazgatósági és szülői, vagy törvényes képviselői beleegyezés mellett felvehetők.

f) Kifejezetten kimondandó az alapszabályban, hogy a tagság 1. halál, vagy jogi személyeknél megszünés, 2. kilépés, 3. törlés, 4. kizárás által szünik meg. A kiléppés feltételei megállapítandók a fizetési kötelezettség végső határidejével együtt. Minden oly egyesületi alapszabályba. amely egyesület nem határozott időre alakult s ahol tagdíj egyáltalaban fizetendő, az a szabály, hogy a tagok bármikor kiléphetnek, ha a lejárt és a folyó évre esedékes tagsági díjat kifizették. Kimondandó., hogy törlésnek akkor van helye, ha egyévi tagdíj-hátrálékát az alapszabályban előre meghatározott záros határidőn belül irásbeli felszólításra valamely tag ki nem fizeti. A törlés mellett a tagdíjhátrálék birói uton való behajtásának helye van. A kizárás okát és módját az alap- szabályban az alakuló közgyülés szabadon állapíthatja meg. A törlés és kizárás tárgyában hozott választmányi, illetve in- tézőbizottsági határozatok ellen a törölt vagy kizárt tag részére a közgyüléshez való felebbezési jog az alapszabályban kifejezetten biztosítandó.

5. Az egyesület intéző szerveire vonatkozó rendelkezések.

(1) Minden egyesületnek kell, hogy legyen 1. közgyülése és 2. igazgatósága 3. számvizsgáló bizottsága. Ezen felül lehet 1. választmánya, 2. tisztikara, 3. egyébb intéző szerve (bizottságok, albizottságok, szakosztályok stb.), amelyek vagy az alapszabállyal vagy közgyülési határozattal létesitetnek.

(2) Tartalmazni kell az alapszabálynak egy oly rendelkezést is, hogy a közgyülési határozatot valamennyi tagnak irásban kifejezett egyező akarata pótolhatja-e vagy sem.

A közgyülésről meg kell állapítani, hogy az kétféle lehet: rendes és rendkivüli.

a) A rendes közgyülés évente legalább egyszer feltétlenül megtartandó. Összehivásnak az ideje az időpont hozzávetőleges megjelölése mellett (pl. április hóban) megállapítandó. Megállapítandók az összehivás feltételei illetve módja is.

b) A rendkivüli közgyülés összehivási módjának feltételei. Megállapítandó, hogy a vezetőség milyen szervei hívhatják össze saját kezdeményezésükre és hány,tag kérésére kötelesek azt összehívni.

c) Megállapítandó, hogy a közgyülésen milyen tagok jelenhetnek meg, közülük kik birnak tanácskozási és kik szavazati joggal, kik választók és kik választhatók tisztségekre. A tanácskozás, valamint a szavazás módja és feltételei meghatározandók.

(3) Meg kell állapítani a közgyülés határozatképességének a szabályait is. A kötelező minimum a tagok ¹/₃-ának jelenléte.

Alapszabálymódosítás, más egyesületbe való olvadás (fuzió), a jogképességről való lemondás, valamint az egyesület felosztása és ez esetben a vagyon hováfordítása tárgyában egybehivott közgyülés határozatképességéhez azonban a tagok legalább kétharmadának jelenléte és az e tárgyakban hozott határozatok érvényességéhez pedig a jelenlevők legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges.

Mindkét esetben kimondandó, hogyha az egyébként szabályszerüen egybehivott közgyülésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, a 8-30 napon belül ugyanazon tárgysorozat mellett összehivandó ujabb közgyülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A közgyülés tárgyaiként az alapszabályokban feltétlenül meg kell jelőlni a következő tárgyakat:

a) Az igazgatóság, tisztikar, választmány, számvizsgáló bizottság és esetleges egyéb önkormányzati szervek tagjainak években kifejezett meghatározott időre (pl. egy évi időtartamra) való megválasztása.

b) A költségvetés és zárszámadás letárgyalása, a felelős számadók részére a felmentvény megadása és általában a vagyoni kérdések végső fokon való intézése.

c) Az igazgatóság vagy a választmány hatáskörét meghaladó fontosabb szerződései és különösen az egyesületi vagyon állagát érintő egyébb jogügyletek elhatározása és jóváhagyása.

d) Az igazgatóság vagy a választmány (esetleg más szervek megfelebbezett határozatainak felülbirálása.

e) A tagok indítványának tárgyalása.

f) Az alapszabályok módosítása.

g) Felosztás és ez esetben a vagyon hováfordítása tárgyában való határozathozatal.

h) Más egyesülettel való egyesülés (fuzió) elhatározása.

A közgyülésröl jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek gyülés lényeges mozzanatait kell, tartalmaznia a közgyülésen résztvett tagok felsorolása mellett. Meg kell állapítani egyidejüleg a jegyzőkönyv hitelesítésének a módját is.

(5) Tartalmazni kell az alapszabályoknak azt a rendelkezést, hogy a közgyülés csak a meghivóban közzétett tárgysorozatban felvett tárgyában hozhat érvényes határozatot.

(6) Az igazgatóságra nézve az alapszabálynak tartalmazni kell az igazgatóság tagjainak a számát, amely háromnál kevesebb nem lehet. Tartalmazni kell az alapszabálynak annak kiomondását, hogy az igazgatóság megválasztása a közgyülés hatáskörébe tartozikés hogy megválasztásuk mily időtartamra szól. Ki kell az alapszabályban jelenteni. hogy az egyesületet az igazgatóság képviseli s hogy harmadik személyekkel szemben a képviseleti jog korlátozható-e vagy korlátozva van-e vagy nincs. Az alapszabály ki kell., hogy mondja, hogy az igazgatóság szótöbbséggel határoz, hogy szavazat egyenlőség esetén az igazgatósági elnök szavazata dönt, hogy a határozatképességhez-hány igazgatósági tag jelenléte szükséges, hogy az igazgatósági határozatokat az igazgatóság köteles irásba foglalni, hogy az egyesülettel szemben teendő nyilatkozat bármely igazgatósági taggal szemben érvényesen tehető, hogy az igazgatókat, kártéritéshez való szerződéses jogaik épségben tartásával, a közgyülés bármikor elmozdíthatja. Meg kell határozni az alapszabályoknak azt is, hogy az igazgatósági ülések milyen időközökben hivandók össze s ki jogosult annak összehivására. Megállapitandó, hogy az igazgatósági tagokat illeti-e utalványozási jog s mi annak módja és a legfelsőbb határa. Ki kell mondani, hogy az igazgatósági elnököt megilleti az egyesület pénztárának rovanesolási joga.

(7) Az igazgatóságnak az egyesülethez való viszonyát az alapszabályok szabadon batározhatják meg. Ha az alapszabályok az egyesületnek az igazgatósághoz való viszonyát nem szabályozzák, illetve amennyiben eltérően nem szabályozzak, a következő szabályok az irányadók:

a) Az igazgatóság az egyesület ügyeinek ellátásában az egy esületi közgyülés utasításait tartozik követni. Az utasitásoktól eltérhet, ha a fennforgó körülményekre való tekintettel józanul felteheti, hogy a közgyülés, a tényállást ismerve, az eltérést helyeselné. Azonban ez esetben is köteles a közgyülést szándékáról eleve értesíteni s ha a halasztás nem jár veszéllyel, rendelkezését megvárni.

Ha valamely egyesületi ügy elintézése magasabb tudományos képzettséget vagy szakismereteket feltételező hivatásszerü szolgálatok teljesitésére vonatkozik, az igazgatóság a közgyülés utasításait csak annyiban köteles fígyelembe venni, amennyiben ez hivatásával s a szolgálatok ter. mészetével megegyeztethető.

b) Ha az igazgatóság valamely szerződést jogosulatlanul terhesebb feltételek alatt köt meg, mint aminőket a közgyülés előszabott, nevezetesen drágábban vásáról vagy alesóbban ad el az egyesület a szerződést a maga részéről kötötteknek elismerni nem tartozik, ha csak az igazgatóság a különbözetet meg nem tériti.

c) Az igazgatóság kétség esetében nincs arra jogositva, hogy az ügynek ellátását harmadik személyre ruházza át. Jogosulatlan átruházás esetében minden kárért felelös, amely anélkül nem következett volna be; ellenkező esetben csak az átruházás körül elkövetett vétkességeért. Az egyesület mindkét esetben saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, amelyek az igazgatóságot a helyettes ellen illetik.

d) Az igazgatóság köteles az egyesületet, kivánatára, vagy a szükséghez képest anélkül is, az ügyek állásáról s az ügyvitel körében előfordult eseményekről értesiteni s amennyiben vagyoni ügyről van szó, eljárásáról számot adni.

e) Mindent, amit kötelességei teljesítése céljából az egyesülettől, vagy az ügyvitel következtében máshonnan kapott, amennyben az ügyek elintézése közben fel nem használta, az egysületnek tartozik kiadni.

Követeléseket, amelyek harmadik személyek ellen saját nevében, de az egyesület számlájára szerzett, az utobbira át kell engedniényeznie. Ily követelések azonban az egyesületnek az igazgatósághoz s ennek hitelezőihez való viszonyában engedmény nélkül is az egyesület követeléseinek tekintendők.

f) Ha az igazgatóság olyan pénzt, amelyet köteles volt az egycsületnek kiadni vagy annak érdekében felhasználni, saját hasznára fordít a felhasználás időpontjától kamatot tartozik fizetni.

Vétkességen alapulö sulyosabb felelősége érintetlen marad.

g) Az ügyvitellel járó kiadásokra az igazga tóság megfelelő előleget követelhet.

h) Ha az igazgatóság az ügyvitel céljából sajátjából költekezett, költségei megtéritését áz egyesülettől annyiban követelhetí, amennyiben azokat a körülményekhez képest józanul szükségesnek tarthatta.

i) Az egyesület köteles azt a kárt, amely az igazgatóságot az egyesületi ügyek vitele következtében saját hibáján kivül éri, neki megtériteni.

Olyan véletlen kárért, mely az ügyvitellel okazati összefüggésben nincs, bár annak alkalmából merült fel, az egyesület nem felelős.

j) Az igazgatóság a kikötön jutalmat követelheti. Ha tisztének betöltése hibáján kivül lehetetlenné válik, ármenyiben már szolgálatokat teljesített, azok fejében a jutalom aránylagos része illeti.

8) Minden egyesűlet tartozik számvizsgáló bizottságot választani. E tekintetben minden alapszabályban fel kell venni a következő rendelkezéseket:

Az egyesület vagyona kezelésének felülvizsgálatára legalább három teljes cselekvőlépes tágból alakított számvizsgáló bizottságot tartozik létesíteni, amelynek tagjai e megbizásuk időtartama alatt sem az igazgatóságnak sem a választmánynak tagjai nem lehetnek, sem pedig más tisztséget be nem tölthetnek. Ezek a közgyülés által években meghatározott időre (rendszerint egy évre) választandók. Megbizatásuk időtartama alatt a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat és egyébb iratokat részletesen megvizsgální és vizsgálataik eredményéről a közgyülésnek (a választmánynak) irásban jelentést tenni tartoznak. Amennyiben pedig évközben észlelnek valamely szabálytalanságot, azt az elnökségnek, fontosabb esetben a külön összehivandó rendkivüli közgyülésnek szintén bejelenteni kötelesek.

(9) Minden egyesületnek szabadságában áll választmányt is létesiteni, azonban azt, hogy tényleg létesít-e, az alapszabályban kifejezetten ki kell mondani.

Meghatározandó a választmány szervezete, alakulási módja, rendes és póttagjainak száma, megbizatásuk időtartama, müködésének mikéntje.

Ki kell mondani, hogy a választmány tagjait a közgyülés választja. Részletesen szabályozandó a választmány hatásköre, az egyesülethez és az igazgatósághoz való viszonya. Kimondandó, hogy határozatai ellen 15 nap alatt lehet felebbezni a közgyüléshez és hogy a választmányi ülésekről jegyzőköny vet kell felvenni.

(10) Külön tisztikart egyik egyesület sem tartozik alkalmazni, mivel a tisztikar teendőit jogában áll az egyesületnek az igazgatóság tagjai által végeztetni. Amennyiben azonban valamely egyesületnek nincs tisztatara, ugy az alapszabályban kifejezetten ki kell mondani, hogy az egyik igazgatósági tag a pénztárnoki, egy másik igazgatósági tag elleőri tiszt betöltésével kell, hogy közgyülési határozattal megbizassék. Ha ily rendelkezés az alapszabályban nincsen, tartozik az egyesület külőn pénztárnokot és ellenűrt alkalmazni.

Az alapszabályban meg kell állapítani a pénztáros anyagi felelőségét az egyesület vagyonának kezeléséért és azt, hogy a vagyonkezelésről rendes okmányolt számadásokat tartozik vezetni. Azt is meg kell határozni, hogy az egyesület kézipénztárában legfeljebb mekkora összegü pénzt tarthat és hogy a pénztári felesleget időként hová fizesse be. Ki kell mondani, hogy az ellenőr a pénztárossal anyagilag egyetemlegesen felelos. Amennyiben a pénztárnoki és ellenőri tisztet egyegy igazgatósági tag tölti be, ugy az alapszabályoknak reájuk vonatkozólag is ki kell mondani azokat a rendelkezéseket, amelyeket a pénztárosra és ellenőrre jelen törvény előír. Egyébként minden egyesületnek teljes szabadságában áll tisztviselői állásokat rendszeresíteni, azonban kötelessége minden rendszeresített tisztviselő hatáskőrét az alapszabályokban pontosan körülirni.

(11) Minden egyesületnek jogában áll még egyébb önkormányzati szerveket (bizottságokat, albizottságokat, szakosztályokat, intézőbizottságokat stb.) létesíteni és pedig még akkor is, ha az alapszabály ilyenekről egyáltalában nem is rendelkezik, azonban ezeknek szervezetét és hatáskörét a közgyülés által elfogadött határozattal jóváhagyott külön ügyrenddel kell szabályozni, amely ügyrend szószerinti szövege jóváhagyó közgyülés jegyzőkönyvébe szószerint felveendö.

6. Az egyesület vagyonára vonatkozó rendel kezések.

A létező alapvagyon a létesítendő esetleges alapok kezelésére, az egyes egyedületi intézmények fentartási összegeinek forrásaira, a tőkésítésre, a tőke gyümölcsöző elhelyezésére, vagyis általában az egyesüléti vagyön ké- zelésére a fenforgó eset körülményeihez képest szükséges, hogy az alapszabályok rendelkezéseket tartalmazzanak.

8. §.

Az egyesült megszünik: 1. azon idő lejártával, amelyre alakult, 2. ha a feloszlatást a közgyülés minősített többsége jogerősen kimondja, 3. ha a meg nem határozott időre alakult egyesületnek minden vagy egyen felül a többi tagja kilép, 4. feloszlatás áltat (lásd 10., 11., 12. §-okat).

9. §.

1. Azon egyesületek, amelyekre a jelen törvény vonatkozik, kétfélék: jogképes és nem jogképes égyesületek.

2. Jogképes egyesületek azok, amelyek a jelen törvény 7. §-ában előirt alapszabállyal alakultak és mint jogképes egyesületek az illetékes járásbíróság által vezetett egyesületi könyvbe bejegyeztettek, illetve nyilvántartatnak s mint ilyenek magánjogi szempontból is jogi személynek tekintendők.

3. Nemjogképes egyesületek azok, amelyeknek nincs a jelen törvény 7. §-ában előirt alapszabályuk s amelyeknél csak szerződés avagy annak tekintendő szervezeti szabálzat képezi a társulás alapját s mint ilyennek a magánjog szempontjából sem tekinthetők jogi személynek.

10. §.

1. Egyesületet feloszlatni csak akkor lehet, ha müködése büntető törvényt sért vagy a kőzbékét, illetve a közrendet zavarja.

2. Egyébb okból valamely egyesületct feloszlatni nem lehet és nem szabad.

3. Büntetőtörvény sértése alatt értendők a csehszlovák Köztársaságban érvényben lévö büntctőtörvényeknek, illetve büntetőtörvénynek vagy büntetőtörvények rendelkezéseibe ütköző avagy az 50/923. számú törvény paragrafusaiba ütköző cselekmények.

4. A becsületet érintő cselekedetek miatt felosztásnak helye soha sem lehet.

5. A közbéke megzavarása alatt értendők mindazon cselekedetek, amelyek a nemzetiségek és vallásfelekezetek, a munkások és munkaadók, a társadalmi osztályok közötti béke megzavarására irányulnak, amenyiben azok nem esnek a 3. bekezdésben említett törvény 14. §-sa szerint büntetendő cselekmények fogalma alá.

6. A közrend megzavarása alatt értendők mindazon cselekedetek, amelyek az egyénnek a társadalomhoz való viszonyát rendező jogszabályokat sértik, amelyeknek betartása a kor általános felfogása szerint a nyugodt és rendezett társadalmi együttélés feltételét képezi. Ilyeneknek mintisítendők különösen azok a cselekedetek, amely a jó erkölcsbe ütköznek, a közbiztonságot veszélyeztetik, a közlekedési eszközök rendes használatát avagy a választói jog szabad gyakorlatát veszélyeztetik.

7. A feloszlatási jog a jogképes egysületekre vonatkozólag azilletékesjárásbíróságot illeti. A feloszlató végzés, illetve a feloszlatást elutasító végzés ellen annak kikézbesítésétől számított 8. nap alatt a végzést hozó járásbíróságnál benyujtandó felebbezésnek van helye, mely járásbíróság tartozik a felebbezést 3 napon belül az illetékes törvényszékhez felterjeszteni. A törvényszék a felebezést sürgősen szóbeli tárgyalás nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával hármas tanácsban végzéssel intézi el. Amennyiben a törvényszék mint II. fokú bíróság a járásbíróság végzésétől eltérően határoz, további felebbezésnek van helye az illetékes itélőtáblához. A felebbezés a kézbesítést eszközlő járásbíróságnál a II. fokú végzés kézbesítésétől számított 8. nap alatt adandó be, amely felebbezést tartozik a járásbírőság 3. nap alatt az illetékes táblához felterjeszteni. A tábla a felebbezést sürgősen szóbeli tárgyalás nélkül a nyilvánosság teljes kizárásával hármas tanácsban intézi el. A felebbezési jog megilleti elutsitás esetén az illetékes államügyészt, a feljelentő egyleti tagot, a feljelentőt. A feloszlató végzés ellen az egyesület minden egyes tagját megilleti a fellebezési jog. Az illetékes I. fokú közigazgatási hatóságot, illetve azok felsőbb hatóságait fellebezési jog nem illeti azesetben sem, ha a feljelentést ezen hatóságok adták volna be, vagy ha ezek az egyesület ellen a vizsgálat elrendelését indítványozzák.

8. A nem jogképes egyesületekre vonatkozólag a feloszlatás joga a belügyminisztert illeti. A feloszlató végzés ellen az egyesület bármelyik tagja a végzés kézhez vételétől számított 60. nap alatt panasszal élhet a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz amely soron kívül, de mindig a belügyminiszter meghallgatása után 3 hó alatt tartozik nyilvános szóbeli tárgyalás alapján határozni. A panasznak a végrehajtást illetőleg nincs halasztó hatálya. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a törvénytelen fel oszlató végzést megsemmisíti és kimondja, hogy az egyesületszabadon folytathatja tovább a müködését. A feloszlatást megtagadó belügyminiszteri végzés ellen perorvoslatnak helye nincs.

9. A szerződés vagy alapszabály oly rendelkezései miatt, amelyek tilosak, jog vagy erkölcs ellenesek, felószlatásnak helye nincs. mert ezek a rendelkczések ab ovo semmisek és hatálytalanok és olybá veendők, mintha nem is léteznének. Ily rendelekezéseknek az alapszabályba való felvétele kizárja az egyesületnek a jogképes egyesületekről az illetékes járásbíróság vezetett egyesületi könyvbe való beiktatását. Az ily rendelkezések miatt a beiktatást megtagadó végzést az államügyészséggel és az illetékes első fokú politikai hatósággal haladéktalanul közölni, kell, mely első foku politikai hatóság tartozik az illető egyesület müködését haladéktalanul felfüggeszteni s a felfüggesztést irás beli végzésben kimondani azzal, hogy amenynyiben a felfüggesztett egyesület oly alakuló gyülés megtartására kér engedélyt, amelynek a szerződés vagy alapszabály jog ellenes célmeghatározásának a megváltoztatása képezi a tárgyát, ugy arra az engedély meg fog adatni s amennyiben ez a megváltoztatás a jelen törvénynek megfelelően tényleg megtörténik, a felfüggesztés azonnal feloldatik. Amennyiben a jelen törvény értelmében nem jogképes valamely egyesülettel szemben az illetékes I. foku politikai hatóság maga jönne reá arra, hogy az illető egyesületnek célmeghatározása a jelen törvény értelmében sem mis vagy hatálytalan, az elöbbi mondatban meghatározott eljárást azonnal tartozik foganatosítani.

10. Azok az egyesületek, amelyeknek müködése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet nem fejthetnek ki.

Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság kar hatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármely időben megjelenni.

11. §.

1. A jelen törvény értelmében jogképes beiktatott egyesületek felett az egyesület székhelye szerint illetékes járásbíróság jogosult az ellenőrzést gyakorolni s e végből az egyesületnek minden rendes és rendkivüli közgyülés jegyzőkönyvét, az igazgatóságnak határozatait havonta összegyüjtve, a számvizsgáló bizottság összes jegyzőkönyveit, észrevételeit jelentéseit, továbbá az egyesület rendes közgyülésé elé beterjesztendő évi jelentéséit, amelyekben a tagok számáról, a tagokban történendő változásról, az egyesület kifejtett müködéséről, az egyesület vagyoni állapotáról a kellő felvilágosításoknak bennt kell foglalva lenni, köteles az egyesület az illetékes járásbírósághoz mindíg beterjeszteni.

2. A járásbíróságnak jogában áll a jogképes beiktatott egyesületektől a szükségesnek talált felvilágosításokat mindenkor bekérni és az igazgatósági elnököt, illetve az. igazgatósági tagokat és a számvizsgáló bizottság tagjait a szükségesnek talált felvilágosítások érdekében meghallgatásra bármikor beidézni. Joga van a járásbíróságnak az egyesület igazgatósági tagjait, illetve számvizsgáló bizottság tagjait 1000 Kč-ig terjedő és 15. nap alatt végrehajtás terhe mellett kiszabható rendbírsággal sújtani, amennyben az egyesület, illetve annak igazgatásági illetve számvizsgáló bizottsági tagjai a bekivánt felvilágositást a felhivó végzésben előirt záros határidő alatt meg nem adják. A rendbírságot kirovó járásbírósági végzés ellen egyfoku felebbezésnek van helye az illetékes törvényszékhez.

3. Amennyiben a jogképes egyesület székhelye szerint illetékes első foku közigazgatási hatóságnak nyomatékos gyanúja van a tekintetben, hogy valemely jogképes egyesület az 50923 számu törvény §§-ba ütköző, illetve a közbékét avagy a közrendet sértő müködést fejt ki, ugy írásban indítványozhatja az illetékes járásbíróságnál a szóban levő jogképes egyesület ellen a vizsgálat elrendelését. Az illetékes járásbíróság köteles az indítványt 3. nap alatt az illetékes államügyészséggel közölni és ugyanekkor 8. napon belül megtartandó határnapra tárgyalást kitüzni és arra az illetékes államügyészt, a jogképes egyesület igazgatósági elnökét, illetve az alapszabályokban megahatározott helyettesét anegidézni s nevezettek meghallgatása után elsősorban végzéssel határozni abban a kérdésben, hogy a jogképes egyesület ellen a vizsgálatot elrendeli-e avagy az indítványt elutasítja. A vizsgálatot elrendelő határozat ellen perorvoslatnak helye nincsen. A járásíróság a vizsgálatot elrendelő végzésben határoz az indítványt tevő közigazgatási hatóság által megjelölt bizonyítás kivitele tárgyában, azonban a bizonyítást ezenkivül is elrendelheti, ha ezt szükségesnek találja, vagy ha ezt a közigazgatási hatóág indítványától eltérőleg az államügyész vagy a jogképes egyesület képviselete kéri. A vizsgálat a lehető legsürgősebben folytatandó le és lehetőleg 8. napon belül lefolytatandó. A vizsgálat befejezése után a járásbíróság a feloszlatás kérdésében azonnal határozni köteles! Ha a halasztás veszéllyel járna, ugy a járásbíróság a vizsgálatot elrendelő végzésben a feloszlatás kérdésében hozandó végzésének meghozataláig terjedőleg a jogképes egyesület müködését felfüggesztheti. Azok az egyesületek, amelyeknek a müködése fel van függesztvc, semmiféle tevékenységet nem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági kőzegek jogosultak az ellenőr- zés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármilyen időben megjellenni.

4. Ha egy jogképes egyesület székhelye szerint illetékes I. foku politikai hatóság a jelen törvény 10. §-a alapján indítványában a jogképes egyesület azonnali feloszlatását kéri és inditványához perrendszerü bizonyítékokat is csatol, ebben az esetben a járásbíróság az államügyésznek és a jogképes egyesület igazgatósági elnökének vagy az alapszabályokban megjelölt helyettesének az indítvány beérkeztét követo napon történő meghallgatása után, amennyiben az államügyész csatlakozik a feloszlatási kérelemhez és a jogképes egyesület képviselete által a csatolt bizonyítékok meg nem erőtleníttettek és a járásbíróság semmiféle bizonyítási eljárást szükségesnek nem tart, tartozik a jogképes egyesületet minden vizsgálat nélkül azonnal feloszlatni, amennyiben pedig további bizonyítási eljárást, illetve vizsgálatot tart szükségesnek, tartozik a jogképes egyesület müködését azonnal felfüggeszteni. A csatolt bizonyítékok perrendszerű és kétségtelen voltát a járásbíróság a birói szabad mélegelés, illetve az érvényben levő bünvádi eljárás szabályaí szerint itéli meg.

5. Az illetékes járásbíróság a közigazgatási hatóság vagy az államügyész indítványa, illetve valakinek a feljelentése, illetve kérelme nélkül is hivatalból elrendelheti valamely jogképes egyesület feloszlatását, amennyiben a saját ellenörzési észleletei alapján arra törvényes okot talál.