6. Ha valamely jogképes egyesület feloszlatását ezen egyesületnek tagja kéri, amenynyiben fennálló tagságát igazolja és kétségtelén és perrendszerü bizonyítékokkal igazolja azt is, hogy a jelen törvény megfelelő §sában meghatározott feloszlatási ok fenn forog, akkor a járásbíróság ugyan ugy jár el. mintha az iletékes közigazgatási hatóság tette volna az indítványt. Ha a feljelentéshez nincs olyan bizonyíték csatolva, amely a jelen törvényben meghatározott feloszlatási ok fogalma alá vonható cselekedet, illetve müködés nyomatékos gyanuját igazolná, akkor a járásbíróság a kérelmet vagy egyszerüen elutasítja, vagy elrendeli az államügyész, illetve az egyesület képviseletének a meghallgatását és a jelen §. 3-ik bekezdésének analogiájára határoz.

7. Ha nem egyesületi tag tesz feljelentést a jogképes egyesület ellen, akkor ezt a járásbíróság haladéktalanul átteszi az illetékes államügyészséghez s amennyiben az államügyész a feljelentésben foglalt kérelemhez nem esatlakozik, ugy azt minden további nélkül elutasítja, amennyiben esatlakozik, ugy a jelen § 3., 4. illetve 6-ik bekezdésének analogiájára határoz.

8. Ha a jogképes egyesület alapszabályellenes de a jelen törvény szerint feloszlatási okot nem képező müködést folytat, avagy az alapszabályba vagy törvénybe ütköző közgyülési határozatot folyat, ugy a járásbíróság jogosult a jogellenes müködés megszüntetésére, illetve az alapszabályba vagy törvénybe ütköző közgyülési határozat megváltoztatására záros határidő mellett az egyesületet végzéssel felhívni. Ha a záros határidőn belüt a bírói felhivást az egyesület nem teljesiti, ugy az eset sulyosságához mérten vagy 100 Kč-tól 5000 Kč-ig terjedhető rendbírság mellett felhívja ujból az egyesület igazgatóságát a felhívásnak záros határidőn belül való teljesítésére vagy elrendeli az egyesület müködésének a felfüggesztését azzal, hogy a jog ellenes müködés megszüntetését, illetve a jog, illetve törvénysértő közgyülési határozat megváltoztatását kímondó közgyülési határozat beterjesztése után az fel van oldva. A je len bekezdés alapján kibocsátottjárásbírósági végzések ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye az illetékes törvényszékhez. A felfolyamodás a végzés kézbesítésétől számított 8. nap alatt adható be.

12. §.

A nem jogképes egyesületeknek müködését az illetékes első foku közigazgatási hatóság örzi ellen és a területi hatásköre alá esö valamennyi nem jogképes egyesületeket nyilvántartó egyleti könyvet vezet. Az egyleti könyvbe minden uj alakulást, az egyesület alapítóinak és tagjainak nevét, foglalkozását és lakhelyét és az egyesület megszünését be kell jegyezni. Az ilyen egyesület minden gyülésének megtartásához előzetes közigazgatási engedély szükséges. Az I. foku közigazgatási hatóságoknak, illetve az általuk kiküldött közigazgatási vagy államrendőrségi tiszviselőknek az ily egyesületek gyüléseire, a minden- kor bejelentendő helyiségeikbe bármikor sza- bad bemeneteli, a gyülések jegyzőkönyvveibe, az egylet pénzkezelésébe s összes irataiba bármikor betekinthetési joguk van s általában az általános ellenőrzés gyakorlására jogosultak. Az illetékes I. foku közigazgatási hatóságnak, amennyiben nyomatékos gyanuja van arra, hogy az ezen jogképes egyesület a jelen törvény 10. §-sában meghatározott feloszlátasi ok fogalma alá vonható müködést folytat, jogában áll az egyesület ellen vizsgálatot elrendelni, azt lefolytatni és az egye sület müködését a vizsgálat tartamára, illetve a belügyminisztériumnak a feloszlatás kérdésében hozandó véghatározatáig felfüggeszteni. Azok az egyesületek, amelyeknek mködése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet sem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrség karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helységeiben bármely időben megjelenni.

A felfüggesztést elrendelő végzés ellen 8. nap alatt beadandó felebbezésnek van helye Szlovenszko országos elnökéhez. A felebbezésnek halasztó hatálya ninesen. A vizsgálat befejezése után annak eredményéhez képest vagy megszünteti az eljáró közigazgatási hatóság a nem jogképes egyesület ellen az eljárást vagy azonnal felterjeszti az iratokat a belügyminiszterhez a feloszlatás kérdésében valo határozathozatal végett. A belügyminiszter a feloszlatási jogot esak akkor gyakorolhatja, ha a jelen törvény 10. §-sa értelmében, arra törvényes ok van.

13. §.

500 Koronától 6000 Koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntetendők azon egyesületek alapítói, igazgatói vagy ügyvivői vagy bármely névvel megjelölt intézői, amely egyesület a feloszlatást kimondó jogerős birói határozat vagy bselügyminiszteri határozat után törvénytelenül tovább fennáll vagy a feloszlató végzésben a feloszlatás alpjául megjelölt törvényes ok fenntartása mellett ujra alakul. Ugyanezen büntetés alá esnek mindazok, akik valamely feloszlatott egyesület tagjainak összejövetelét bármiképpen előmozdítják.

MÁSODIK RÉSZ.

Egyesületi Magánjog.

A. Jogképes egyesületek.

14. §.

Az egyesületek jogképességét az illetékes járásbíróság egyesületi könyvébe való beiktatással szerzi meg.

15. §.

Beiktatandó az egyesület az egyesületi könyvbe:

1. ha az egyesület a jelen törvénynek az egyesületi közjogra vonatkozó szabályai szerint érvényesen és a jelen törvénnyel előírt szervezettel alakult meg.

2. ha az egyesületi szerződés vagy az ezt helyettesítő alapszabályok nem zárják ki a jogképesség megszerzését és

3. ha az alapszabály vagy a közgyülés az egyesület beiktatásának kérelmezésére az igazgatóságot felhatalmazta.

16. §.

A beiktatás az igazgatóság kérelmére történik. A beiktatás feltünteti az egyesület nevét, célját, székhelyét és az alapszabályok keltét és az igazgatók neveit; továbbá ha az alapszabályok az igazgatóság képviseletének terjedelmét harmadik személyekkel szemben korlátozzák, valamint ha a több tagú igazgatóság az alapszabályok szerint nem szótöbbséggel határoz, illetőleg ha a felszámolók nem egyhangúlag határozhatnak: az alapszabályoknak ide vágó rendelkezéseit.

17. §.

A beiktatott egyesület tartozik neve mellé a következő toldást hozzáfüggeszteni: >beiktatva a.................... járásbíróságnál<.

18. §.

A beiktatás semmis, ha az annak dacára történt hogy az egyesület a jelen törvénynek az egyesületi közjogra vonatkozó szabályainak megsértésével alakult, illetve ha a 15. § 2. pontja ellenére történt, ha az egyeslület- nek alapszabályai ninesenek. illetve ha az alapszabályok a jelen törvény 7. §-ának nem felelnek meg.

19. §.

Az egyesület alapszabályainak megváltoztatását (7. §. 5 pont, 3. bek) és az igazgatóság tagjaiban beálló változást az egyesületi könyvbe be kell iktatni. Az erre vonatkozó bejelentést az igazgatóság 8. nap alatt köteles megtenni.

E módosítások és változások harmadik személyekkel szemben csak a bejelentés napjától fogva érvényeníthetők.

20. §.

A hiányzó igazgatósági tagokat sürgős szükség esetén bármelyik érdekelt kérelmére a hiány megszünéséig az a járásbíróság rendeli ki, amelynél az egyesület be van iktatva.

21. §.

Ha az igazgatóság a tagok egy tizedrészének kivánságára 8. nap alatt nem hívja össze a közgyülést; ezt kérelemre az a járásbíróság eszközli, amelynél az egyesület be van iktatva.

22. §.

A semmis vagy megtámadható, továbbá az alapszabályokkal ellenkező közgyülési határozatot az egyesület mindenik tagja a határozat hozatalától számított 30 nap alatt biróság előtt keresettel megtámadhatja.

A semmis vagy megtámadható közgyülési határozatok harmadik személyekkel szemben az általános magánjogi szabályok alá esnek.

A megtámadás nem zárja ki azt, hogy a járásbíróság a jelen törvény 11. §-sa alapján eljárjon.

23. §.

Mihelyt az egyeslet tartozásai az egyesület vagyonát meghaladják, az igazgatóság csődsnyitást kérni köteles. Az ebben vétkesen késedelmes igazgatók a hitelezőknek a késedelemből eredő kárért egyetemlegesen felelősek.

24. §.

Az egyesület felelős azért a kárért, amelyet az igazgatóság vagy az igazgatóságnak valamelyik tagja ügykörének ellátásában harmadik személynek okoz.

25. §.

Az egyesület elveszti jogképességét, ha az a közjog szabályai szerint megszünt (5. §.), ha ellene csődöt nyitottak vagy ha a közgyülés a jogképességről lemondott.

26. §.

Ha az egyesület céljaként valamely kereskedelmi, ipari vagy más gazdasági vállalatot vagy üzemet folytat, szóval ha nyereségben való részesedést tüz ki célül: a járásbíróság az egyesülettől a jogképességet megvonja.

27. §.

Az egyesület jogképességének elvesztését (26. §) az eáyesületi könyvbe be kell jegyezni.

Azokat az eseteket, amelyekről a járásbíróságnak hivatalos tudomása nincs, az igazgatóság 8 nap alatt bejelenteni köteles.

28. §.

Ha az egyesület jogképességét elveszti: vagyona az alapszabályokban megjelölt személyre száll.

Ha ily személy nincsen: a közgyülés elhatározhatja. hogy a vagyon valamely köztesületre, közintézetre, közérdekü egyesületre vagy alapítványra szálljon.

Ha ilyen közgyülési határozat nincsen: a vagyon az államkincstárra száll.

29. §.

Ha az egyesület vagyona az államkincstárra száll, az államkincstár törvényi őröklésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

30. §.

Ha az egyesület vagyona nem az államkincstárra száll: - csőd esetét kivéve - felszámolást kell tartani.

Az egyesületet a felszámolás céljaira, ennek befejeztéig, fennálló jogképes egyesülethek kell tekinteni.

31. §.

A felszámolást az igazgatóság végzi. Felszámolókul más személyeket is ki lehet rendelni.

Ha több felszámoló van, csak egyhangulag határozhatnak. Az alapszabályokkal eltérően intézkedhetnek.

32. §.

A felszámolók neveit és a köztük beálló változást az egyesületi könybe be kell jegyezni.

Az erre vonatkozó első bejelentést az igazgatóság, a további bejelentéseket pedig ma. guk a felszámolók kötelesek 8 nap alatt megtenni, ha csak a bíróság a bejegyzendő adatokat hivatalosam nem ismeri.

33. §.

A felszámolók feladata a hitelezőket kielégíteni s a vagyon feleslegét a jogosultnak kiadni. E végből amennyiben szükséges, a folyó ügyleteket befejezni, a követeléseket behajtani s a többi vagyont készpénzzé tenni kötelesek. Függő ügylétek lebonyolítása véett uj ügyleteket is köthetnek.

Az ingatlanokat a felszámolók a közgyülés beleegyezése nélkül csak nyilvános árverés utján adhatják el.

34. §.

A felszámolók kötelesek a járásbíróság hirdetményeinek közzétételére rendelt lapban hirdetményt háromszor közzétenni, amelyben felhívják az egyesület hitelezőit, hogy követeléseiket náluk jelentsék be. Ez a hirdetmény más lapokban is közzétehető.

Az ismert hitelezőket a bejelentésre külön értesítéssel kell felhívni.

35. §.

A bejelentett követelések közül a lejárt és nem vitás követeléseket ki kell elégíteni, a le nem járt vagy vitás követelésekét pedig biztosítani kell.

Biztosítani kell a nem jelentkező, de ismert hitelező követelését is.

36. §.

A vagyon feleslegét a jogosultnak a hirdetmény (34. §.) harmadik közzétételét követő egy év eltelte előtt nem szabad kiadni.

37. §.

Ha a felszámolók a 33-36 §§-okban meghatározott kötelességeiket vétkesen megszegik az ezzel okozott kárért a hitelezőknek egyetemlegesen felelősek.

38. §.

Amennyiben a 33-36 §§-okból és a felszámolás céljából más nem következik, a felszámolókra az alapszabályoknak és a törvénynek az igazgatóságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

39. §.

Az egyesületi könyvet a járásbíróság vezeti mindazokra az egyesületekre nézve, amelyek területén vannak.

A járásbíróság az egyesület beiktatására vonatkozó és egyébb birói végzéseket az egyesület székhelye szerint illetékes államügyészségnek és az egyesület igazgatóságának, illetve a felszámolóknak kézbesíti.

Az államügvészség, az igazgatóság és a felszámolók a járásbíróság végzése ellen a törvényszékhez és ha ennek végzése az első bíróságétól eltér az itélőtáblához felfolyamodással élhetnek.

40. §.

Az alapszabályokat a beikatatást tárgyazó kérelem előterjesztésekor (16. §.), ugyszintén az alapszabályok módosításának bejelentése alkalmával eredetiben és másolatban kell bemutatni.

Az eredeti példányra a biróság a beiktatás vagy bejegyzés megtörténtét feljegyzi és azt az egyesületnek visszaadja.

Az alapszabályoknak és a módosított alapszabályoknak hivatalból hitelesített másolatai és a bemutatott többi iratok amelyek közé az igazgatóság megválasztásáról (7. §.) és megalakulásáról (7. §. 5 pont 6. bek.) szóló okirat vagy jegyzőkönyv, továbbá, ha az alapszabályok abeiktatás kérelmezését nem rendelik el. a közgyülésnek erre vonatkozó felhatalmazása (15. §. 3 pont.) is tartoznak, a biróságnál maradnak.

41. §.

A bíróság az egyesület beiktatását és az egyesületi könyvbe történt egyéb bejegyzéséket a hivatalos hirdetményeinek közzétételére rendelt lapban közzéteszi.

42. §.

Az egyesületi könyvet, valamint a hozzátartozó iratokat mindenki megtekintheti. A bejegyzésekről kivánatra hiteles másolatot kell kiadni.

43. §.

Harmadik személlyel szemben a bejegyzés tárgyául szolgáló körülmények tekintetében az egyesületi könyv tartalma határoz, hacsak a tartalom helytelenségéről a harmadik személynek tudomása nem volt.

44. §.

A járásbírósag az igazgatóság tagjait és a felszámolókat a....... §., továbbá a...... §§-ok bekezdésében meghatározott kötelességek teljesítésére, végül arra, hogy az igazgatóság a közgyülési és az igazgatósági határozatokat irásba foglaltassa (7. § 5. pont.) esetről esetre 1000 Kč-ig terjedhető rendbüntetéssel szorithatja. A járásbíróság végzése ellen egyfoku felyfolyamodásnak van helye a törvényszékhez.

45. §.

B. Nem jogképes egyesületek.

A nemjogképes egyesület magánjogi szempontból társaságot nem képez.

Az alapítók az egyesület jogképességének elnyeréséig eljárásukért egyetemlegesen felelősek.

III. RÉSZ.

Más érvényben levő törvények alá tartozó egyesületek.

46. §.

Azoknak az egyesületeknek a jogképességét, amelyeknek célja valamely kereskedelmi, ipari vagy más gazdasági vállalatnak vagy üzemnek folytatására irányul, a rájuk vonatkozó, külön törvények szabályozzák.

47. §.

Jelen törvény a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetésnek az elnöki aláirás napjától számitott 15. nap alatt meg kell történnie.

48. §.

Jelen törvény végrehajtásával a belügy és igazságügyi miniszterek bizatnak meg.

A javaslat pénzügyi indokolást nem igényel, miután törvényerőre emelkedése az államra nézve semmiféle többletkiadást nem jelent.

Alaki szempontból indítványozzuk azt hogy a jelen javaslat a kezdeményező bizottságnak és az alkotmány jogügyi bizottságnak kilenevennapos határidővel adassék ki.

Prága, 1929. február 8.

Dr Törköly,

Egry, Dr Franciscy, Richter, Fahrner, Hartl, Friedrich, Dr Brunar, Hütter, Dr Jessér, Teschner, Dr Grosschmid.

 

Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1929.

II. volební období.

7. zasedání.

Tisk 825.

Překlad.

Návrh

senátora dra Törkölyho a spoločníkov na vydanie zákona o práve spolčovacom.

Senát ráč sa usniest:

Zákon

zo dňa.................

o práve spolčovacom.

Národné shromaždenie republiky Československej usnieslo sa na tomto zákone:

ČASŤ PRVÁ.

I. O verejnom práve spolčovacom.

§ 1.

(1) Spolok je takým na smluve sa zakladajúcim sdružením viac ako dvoch osôb, ktoré - pri rozhodnom vylúčení výdelečnosti spája znalosti potažne činnost spoločníkov v stálé obcovanie a stavia ich do služby nejakého určitého cieľa.

(2) Platnosť smluvy spolkovej posudzovať treba podľa ustanovení práva súkromého.

§ 2.

K ustaveniu spolku nie je treba ani povolenia, ani predbežnej ohlášky, ani schválenia stanov.

§ 3.

Každá spolková smluva, účel ktorej je zapovedaný alebo je proti právu či mravnosti, alebo účel ktorej je v protive s §§ 1-3, § 5, čís. 1., §§ 9-11, §§ 13-15, § 17, ďalej s §§ 20-24 zákona čís. 50/1923, je zmätočná a neúčinná.

§ 4.

Organizáciu a spôsob zániku spolku ustanovuje spolková smluva. V pochybnosti považovať treba stanovy za spolkovú smluvu, zakladajúcu spolok.

§ 5.

Právnu spôsobilost má iba spolok,

1. ktorý ustáví sa so stanovami vyhovujúcimi ustanoveniam tohoto zákona, a

2. ktorý organizáciu, vykonávajúcu správu spolkovú, utvoril voľbou alebo ináč.

§ 6.

Stanovy pojednané a usnesené budte ustavujúcim valným shromaždením, leda že by ich všetci členovia prijali písomne.

§ 7.

Stanovy musia obsahovať najmenej toto:

1. Meno (titul), sídlo, územie pôsobenia, jazyk a pečať spolku. Usnesie-li sa spolok, že členovia jeho nosia odznak, musia byť odznaky v stanovách popísané.

2. Cieľ spolku.

a) Spolky s cieľmi, ktoré sa podstatne rozlišujú, nemôžu byt ustavené so spoločnými stanovami.

b) V stanovách buď vyslovené, že ciel spolku môže byť zmenený len so svolením všetkých členov a že toto svolenie členov, ktorí sa nedostavili, musí byť učinené písomne.

3. Presné označenie prostriedkov, vedúcich k dosaženiu cieľa.

4. Ustanovenia o právach a povinnostiach členov, potažne o členskom pomere.

a) Zreteľne treba vysloviť, že práva, zaistené jednotlivým členom v stanovách, nemôžu byť usnesením valného shromaždenia bez súhlasu oprávnencov porušené.

b) V rámec tejto hlavy buďte pojaté predpisy: l. o triedení členov (člen zakladajúci, riadny, čestný, prispievajúci, mladistvý, činný atď.), 2. o všeobecných podmienkach prijímania členstva, 3. o modalitách prijímania, 4. o spôsobe zániku členstva.

c) Čo do povinností členov treba členské, prijímacie alebo iné príspevky určiť v stanovách číselne. Vysloviť treba zreteľne, že tieto môžu byť zvýšené či snížené len stanovami.

d) V stanovách spolkov politických treba vysloviť, že členom spolku môže byt len štátny občan československý.

e) Nezletilec môže byť prijatý za člena len na základe svolenia rodiča, poťažne poručníka nezletilca, alebo ich zákonitého zástupcu. Mladíci podliehajúci školskej kázni môžu byť z pravidla členami iba spolku mládeže, patriaceho do sväzku niektorej školy. Výnimkou sú mladíci, doplnivší 17. rok svojho veku, avšak podliehajúci školskej kázni, ktorí môžu byť prijímaní za členov športových spolkov so svolením rodičov, poručníkov alebo ich zákonitých zástupcov.

f) Vo stanovách zretelne treba vysloviť, že členstvo zaniká: 1. smrťou, alebo u osoby právnej jej zánikom, 2. vystúpením, 3. vyškrtnutím, 4. vylúčením. Podmienky vystúpenia stanovené buďte spolu s najkrajnejšou lehotou platebnej povinnosti. Do každých spolkových stanov, dľa ktorých spolok neustavuje sa na určitú dobu a kde členské príspevky majú byť vôbec platené, treba pojať pravidlo, že členovia môžu vystúpiť kedykoľvek, jestliže príspevky na minulý a bežný rok zaplatili. Treba vysloviť, že škrtnutie má miesto vtedy, jestliže niektorý člen celoročný nedoplatok členského príspevku na písomnú výzvu v lehote stanovami vopred určenej nevyrovná. Popri škrtnutí pripúšťa sa vymoženie nedoplatku členských príspevkov v ceste súdu. Dôvod a spôsob vylúčenia môže určiť ustavujúce valné shromaždenie v stanovách. Proti usneseniu výboru, poťažne správnej komisie, vynesenému o vylúčení a škrtnutí treba škrtnutému či vylúčenému členovi v stanovách výslovne zaistiť právo odvolať sa na valné shromaždenie.

5. Ustanovenia o správnych orgánoch spolku.

(1) Každý spolok musí mať: 1. valné shromaždenie, 2. správu, 3. účetnú reviznú komisiu. Mimo toho môže mať: 1. výbor, 2. úradnícky sbor, 3. iné správné orgány (komisie, subkomisie, odbory atď.), ktoré ustavujú sa buďto stanovami, alebo valným shromaždením.

(2) Stanovy musia obsahovať ustanovenie, zda usnesenie valného shromaždenia môže byť nahradené súhlasnou vôľou všetkých členov, prejavenou písomne.

O valnom shromaždení treba stanoviť, že toto môže byť dvojaké: riadné a mimoriadné.

a) Riadné valné shromaždenie treba každoročne najmenej jedenkráť bez podmienky odbývať. Doba jeho svolania s približným ustanovením termínu (na pr. v mesiaci apríli) buď určená. Stanovené buďte tiež podmienky, poťažne spôsoby svolania.

b) Podmienky svolania mimoriadneho valného shromaždenia. Stanoviť treba, ktorí orgánovia správy môžu ho svolať z vlastného počinu a na žiadosť akého počtu členov sú povinní ho svolať.

c) Stanoviť treba, akí členovia môžu sa na valné shromaždenie dostaviť a ktorí z nich majú právo hlasovacie a právo poradné, ktorí volia a ktorí môžu byť volení za funkcionárov. Treba stanoviť spôsob a podmienky porady i hlasovania.

(3) Treba stanoviť tiež predpisy o spôsobilosti valného shromaždenia usnášať sa. Záväzné minimum je prítomnosť ¹/₃ členov.

Ku spôsobilosti valného shromaždenia usnášať sa, svolanej v o veci zmeny stanov, splynutia (fuzie) so spolkom iným, vzdania sa právnej spôsobilosti ako aj likvidacie spolku, v tomto prípade vo veci naloženia s imaním vyžaduje sa však prítomnosť najmenej ²/₃ členov a ku platnosti usnesení, vynesených o týchto veciach, súhlas najmenej ²/₃ členov prítomných.

V obidvoch prípadoch treba vysloviť, že keby na valné shromaždenie, ináče riadne svolané, nedostavili sa členovia v počte spôsobilom usnášať sa, treba do 8 až 30 dní so stejným denným poriadkom svolať nové valné shromaždenie, ktoré bez ohľadu na počet dostavivšich sa členov bude spôsobilé usnášať sa.

(4) Ako predmety valného shromaždenia nutno v stanovách bez podmienky ustanoviť predmety tieto:

a) Voľba správy, funkcionárov, výboru, účetnej reviznej komisie a po prípade členov iných samosprávnych orgánov, a to na dobu v rokoch vyjadrenú (na pr. na dobu jednoho roku).

b) Prejednanie rozpočtu a účtov záverečných, udelenie absolutoria odpovedným účetným a vôbec vybavovanie majetkových otázok v poslednej inštancii.

c) Rozhodovanie a schvaľovanie dôležitejších smlúv presahujúcich obor pôsobnosti správy alebo výboru a zvlášte iných právnych jednaní týkajúcich sa majetkovej podstaty spolku.

d) Revizia odvolaní, podaných proti rozhodnutiam správy alebo výboru (po prípade iných orgánov).

e) Pojednávanie o návrhoch členov.

f) Zmena stanov.

g) Likvidácia, a v tomto prípade rozhodovanie o naložení s majetkom.

h) Rozhodovanie o splynutí (fuzii) so spolkom iným.

O valnom shromaždení treba viesť protokol. Protokol musí obsahovať dôležité momenty shromaždenia pri udaní členov zúčastnivších sa jeho. Zároveň stanoviť treba spôsob overenia protokolu.

(5) Stanovy musia ďalej obsahovať ustanovenie, že valné shromaždenie môže sa platne usnášať iba o preďmete, ktorý je pojatý v programe, uverejnenom v pozvánke.

(6) Čo do správy musia stanovy obsahovat počet členov správy, ktorý od troch menší byť nemôže. Stanovy musia obsahovať prehlásenie, že voľba správy patrí do oboru pôsobnosti valného shromaždenia a na akú dobu je správa volená. V stanovách treba vyjadriť, že spolok je zastupovaný správou a či právo zastupovacie voči osobám tretím môže byť, či je a či nie je obmedzené. V stanovách musí byť vyslovené, že správa rozhoduje väčšinou hlasov, že v prípade rovnosti hlasov rozhoduje hlas predsedu správy, koľko členov správy vyžaduje sa ku spôsobilosti usnášať sa, že usnesenia správy musia byť napísané, že prejav, ktorý má byť učinený voči spolku, lzä učiniť platne voči ktorémukoľvek členovi správy, že správcov môže valné shromaždenie kedykoľvek odstrániť, pri čom však ich smluvné práva na odškodné zostanú neporušené. V stanovách musí byť určené i to, v akých obdobiach majú byť schôdze správy svolávané a kto je oprávnený ich svolávať. Treba stanoviť, či právo poukazovacie patrí členom správy, dalej spôsob a najvyššiu hranicu poukazov. Treba vysloviť, že predsedovi správy náleží právo skontrolovať spolkovú pokladnicu.

(7) Pomer správy ku spolku môžu stanovy upraviť voľne. Pokiaľ, by stanovy neupravovaly pomer správy ku spolku, rešp. pokial by ho neupravovaly odlišne, platia predpisy tieto:

a) Správa pri obstarávaní vecí spolkových je povinná riadiť sa príkazmi valného shromaždenia spolku. Od týchto príkazov môže sa uchýliť, keď vzhľadom na dané okolnosti rozumne môže predpokladať, že by valné shromaždenie úchylku schválilo, keby skutkový stav znalo. Avšak i v tomto prípade je povinná valné shromaždenie o svojom úmysle včas upovedomiť a ak nie je nebezpečie v predlievaní, vyčkať jeho rozhodnutie. Je-li vybavenie niektorej spolkovej záležitosti spojené s plnením služieb z povolania, predpoklajúcich vyššie vedecké vzdelanie alebo odborné znalosti, je správa povinná brať zretel, na príkazy valného shromaždenia len potiaľ, pokial sa to dá srovnať s jej povolaním a s povahou služieb.

b) Uzavre-li správa nejakú smluvu neprávom pod podmienkami ťažšími, než ktoré určilo valné shromaždenie, menovite kupuje-li dražšie a predáva-li lacnejšie, nemusí spolok uznať, že smluva bola ním uzavretá, leda že by správa rozdiel nahradila.

c) V pochybnosti nie je správa oprávnená preniesť obstaranie záležitosti na osobu tretiu. V prípade neoprávneného prenesenia ručí za každú škodu, ktorá by bez toho nebola nastala; ináče odpovedá len za vinu, ktorej sa dopustila prenesením. V obidvoch prípadoch môže spolok vo vlastnom mene uplatňovať pohľadávky, ktoré náležia správe voči zástupcovi.

d) Správa je povinná spolok na požiadanie alebo dľa potreby i bez toho upovedomiť o stave vecí a o událostiach, ktoré sa prihodily vo vedení záležitosti a pokiaľ ide o vec majetkovú, jemu o svojom postupe účtovať.

e) Všetko, čo od spolku k plneniu svojich povinností alebo behom vybavovaní záležitosti od iného obdržala, musí, pokiaľ to pri vybavovaní vecí nespotrebovala, odovzdať spolku. Pohľadávky, ktorých získala voči osobám tretím pod svojim vlastným menom, avšak na účet spolku, musí postúpiť spolku. Takéto pohľadávky však v pomere spolku ku správe a tejto ku svojim veriteľom treba i bez postúpenia pokladať za pohľadávky spolku.

f) Jestliže správa peniaze, ktoré bola povinná spolku vydať alebo v jeho záujme použiť, použije na svoj prospech, musí od doby použitia platiť úroky. Jej prísnejšia zodpovednosť, zakladajúca sa na vine, nie je tým dotknutá.

g) Na výdavky spojené s vedením vecí môže správa požadovať príslušnú zálohu.

h) Hradila-li správa výdavky na vedenie vecí zo svojho, môže požadovať náhradu svojich útrat od spolku len potiaľ, pokiaľ útraty tie vzhľadom na okolnosti mohla rozumne pokladať za nutné.

i) Spolok je povinný hradiť správe škodu. ktorá ju postihla bez vlastného zavinenia následkom spravovania vecí spolkových. Za nahodilú škodu, ktorá so správou veci nie je v príčinnej súvislosti, ač vznikla pri tej príležitosti, spolok neručí.

j) Správa môže požadovať vymienenú odmenu. Stalo-li by sa plnenie jej úkolov bez vlastnej viny nemožným, náleží jej, pokiaľ už služby konala, za tieto služby úmerná časť odmeny.