Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1931.

III. volební období.

4. zasedání.


Původní znění.

1042.

Törvényjavaslat

a szlovenszkói községek berendezésének ídeíglenes rendezéséről szóló tőrvény módosításáról,

Beadják: Dr. Tőrkőly József és társai.

Mondja ki a Képviselőház:

Az 1931.................. kelt törvény,

az 1922, julíus 13,-án kelt, a szlovenszkóí községek berendezkedésénék ídeíglenes rendezéséről szóló, T. é. R. Gy. 243. számu tőrvény módosításáról és kíegeszítéséről.

A Čsehszlovák köztársaság Nemizetgyülése ezt a törvényt hozta:

I. szakasz.

Az 1922, évi, 243, számu, a szlovenszkói községek berendezikedésének vdeiglenes rendezéséről szóló törvény 28, §-a hatályon kívül helyeztetik s ennek helyébe a kővetkező rendelikezéseik lépnek.

II. szakasz.

1, §,

(1) Az országos hivatal az országos választmány két harmad tóbbségének hozzájárulásával feloazlathatja mímdazon községek képviselőtestületét, amelyek törvénybe útkőző, vagy hatásikörivket tuLlépő, vagy a község anyagi romláaát előídéző véghatározatot hoznak és ezen véghatározatukat az országos elnöki hivatal kifejezett felhívása dacára a felhivástól számított 15 nap alatt meg nem másítják s a tőrvénynek megfelelő, illetve a tőrvényes hatásikőr határait betartó, ílletve a község anyagi romlását kizáró uj véghatározatot nem ho-znak.

(2) Az országos elnöki hivafial az uj véghatározat meghozatalára felhívó végzésben tartozilk kifejezetten megjelölni azokat a témymegállapításokat, illetve aziokat a jogkérdésbelí döntéseiket, amelyeket az az illető község képvíselőtestületí véghatározatában törvénybe ütközőknek tart, illetve amelyekikel a törvényes hatáakör tullépését véli elkövetettmek, avagy amelyek a közcég anyagi romlását okozzáik, vagy okozhatyák. Az onszágos hivatal tartozik a felszólítást elrendelő végzésben azokra a tőrvényekre és törvényszerű remdeletekre kifejezetten hivatkozni, amelyekre határozatát alapítja, Ha ez a megjelölés a felhívó végzésből hiányzik, ugy az országos választmány a felosztáshoz való hozzájárulást tartozik megtagadní.

(3) Az országos hivatalnak felhívását tartalmazó véghatároza ot átvevő község képviselőtestületének yogában áll, ha ezt a képvíselőtestület tagjaikét harmad részérceik jeleulétében abszolut többsége elhatározza, felírni a megmásításra felhívó országos hivatali véghatározat ellen a belűgyműnisztéríumhoz, amikor is a belűgyminiaztérium a felirást tartalmazó községi képvíselőteatűletí véghatározatnak vételétől számított 8 nap alatt tartozik az illető községet táviratilag értesíteni az országos hívatal felhívó véghatározatának feloldáaáról vagy fenntartásáról. Utóbbí esetben a község képvíselőtestülete ta,rtozik a távirat vételétől számított 8 nap alatt az országos hívatal megmásításra felhívó véghaitározatámak az esetleges feloszlatás jogkóvefikezmémyénelc terhe alatt engedelmeskedmi é az országos hivatal által kívánt megmásító végha tározatot a fenteibb említett 8 map alatt meghozni. A belügyminísztéríwm feloldó távirat rendelete esetén a községí kéviselőtestületet feloszlatni nem szabad.

(4) Ha a községi képviselőtestület az elöbbí bekezdésben említett minősített tőbbséggel a belűgymínisztéríumhoz való felírást el neim határozza, a képwíselőtestűlet vagy engedelmeskedik az orságos hivatal fežhivó véghatározatának, vagy pedig kiteszí magát a bekezdésben említett feloszlatásnak.

2. §.

(1) Az 1, § (4) bekezdésében körülirt esetben az országos hivatalnak feloszlatást kimondó véghatározata ellen felebbezésnek helye nincsen. A legfelső kőzigazgatáai bírósághoz ellenben panaszmak helye van, azonban az csak a feloszlatást elrendelő onszágos hivatal véghatározatának kézhezvételétől számífiott 15 napon belűi adható be, A panasznak halasztó hatálya nvncs és a végrehajtás felfüggesztését a legfelső közígazgatási biróság dőntéséig kimondaní senikínek se lehet. Ellenben a panaszjog az illető kőzség minden adófizető polgárát megilleti és a legfelsőkőzígazgatási bíróság tarfiozik a panasz beadásá tói számított 60 nap alafit a panaazt végérvényesen elintézni. Ha a legfelső közigazgatásí biróság azt mondjakí, hogy az orságos hívatal véghatározata meghozatala előtt nem tartofita be a jelen törvényben előírat tőrvényszerű eljáráat és ez okból semmisítené meg végha ározatát, akkor az onszágos hívatatnak jogában áll a legfelső kőzígazgatási bíróság végzésében megjelölt hiányokat 15 nap alatt pótolni és ezen 15 napon belűi a feloszlatás elrendelését az országos választmány hozzájárulásnak kikérése nélkűl megisméteLni. Ezen 15 nap alatt aközségi elöljáró a községi tanáccsal vezeti ujra a-községi ügyek íntézését, azonban szígaruan a közigazgatás zavartalan menetének biztosítására szorítkozik csak működése, A képviselőtestület azonban ezen lá nap alafit semmiképpen se műkődhetík.

(2) Ha a legfelső közígazgatásí bíróság a feloszlatást törvénytelennek mondja ki és ez okbólsemmisíti megazomszágos hivatal feloszlató véghatározaaát, akk or a feloszlafiott kéipvíselőtestűlet a kőzségi elöljáró, a községí tanács és bízotfiságok hatáskőre és a étörvényekben és rendeletekben biztosított joga és kötelessége ugy feléled, míntha a feloszlatás meg se történt vöna. A kormánybiztos és a község ügyeinek ndeíglenes vezetését végző egyéb szerveik intézkedési jogosuftsága a legfelső közigazgatási bíróságnak a törvénytelenséget kimondó végzésének meghozatalát követő napom megszűnvk.

3. §.

Az omszágoshivatal tamtozk azon kőzségben, amelynek képvíselőtestűletét feloazlatta, az uj községi választást 120 napon belűl Ikünní ugy, hogy a választás megtartáisa ezen 120 napon belűi meg is történjéik.

4. §.

1. Az országos hiwatal a feloszhatással egyidejüleg a községi ügyeik ideiglenes intézéséről gondoiskodni tartozik.

2. Ha az a község, amelynek képviselőtestúlete feloszlattatott, 3000-nél tőlati lakossal bir, akkor a feloszla ásszal egyidejűleg jogvégzettaégge,l bíró és az lletékes járásiban község ílletőséggel bíró ikonmánybiztast ikell kínevezní, Kormánybiztosnak állami admínisztratív hívatalnok és olyan egyén, aki a járásí főnőikkel, ílletve a járási hívatal tísztvieselőivel egyenes ágban (felmenő és lemenő), a másodfoku unoikatestvéríg bezárólag rokomságban, vagy másodfokíg sógorságban van, nem nevezhető ki.

3. A konmánybíztoanak kinevezéssel nyert megbizatása a három hónapon belül megtartandó uj községi válaisztás befejezéséíg tart és akkor őnmagátől megszűnik, Hatásköre csak a község ügyeínek ideiglenes intézésére, vagyis a községi adminísztrácíó zavartalan folyáisának biztosításána terjed ki. A kormánybztos kinevezésével megszűnk a városi tanácsnaik és a városi előljáróknak, valamint a pénzügyibízottság kivételével az összes bízottságnaik joglkőre és a kormánybztosra száll át. A pénzügyi bizottság továbbra is megmarad, azonban jogköre bővül. Oly vagyoni ügyek íntézésénél, amelyeknek időbelí hatálya Rneghaladja a kormánybíztosí megbízás időbelí terjedelmét, a kormánybíztos érvényesen csak a pénzűgyí bizottság többségéneik hozzájárulásával intézkedhetik, Így például a iközségi íngatlanoknak, vagy általában a községi vagyon fogalma alá eső ingatlan és ingó dolgoknak vagy jogoiknak egy évnél hosszabb, de hat évnél rövidebb ídőtartamra szóló és kízárólag nyílt árlejtés vagy nyilvános árverés utján való ha zoinbérbe illetve bérbeadása teikintetében, Ingatlan vagyon vagy jogok eldására a kormánybiztosi hatáslkörkí nem terjed, ingók eladásához 5000 Kč értéken felűi, de 20,000 Kč érctéiken alul a pénzűgyí bzofitság abszolut tőbibségének a hozzájárulá,sa szűkséges, 20,000 Kč eladási árnál magasabb eladás-í árat tartalmazó eladásokat szabály szerint a pénzügyi bizotbság seköthet, Ugyanezek a rendelkezéseik érvényesek a kőz ég nevében és javárakőtendö vételeket illetőleg ís, Midazon pénzügyi bizotfiságí határozatok, amelyek a konmánybiztosnak vagyonjogi természetű intézkedéseíhez a jelen tőrvény értelmében való hozzáárulást megadják, csak akkor ércvényeseik, ha a határozathoza,talnál a pénzügyi bizottság tag jaínak kétharmadrésze jelenvan és a határozafiot ezen két harnnadrész abszolut többsége hozta.

(5) Míndazon ínézlkedések, illetve határozatok hoatala, amelyeknek érvényéhez ajz 1921/321, számu tőrvény 6 §-ának, illetve ezen törvény végrehajtásí rendeletének értelméiben a képvíselőtestúlet mínősített többsége - a tagok két harmadrészének jelenléte és abszolut többsége kivántatük, a kormánybíztos hatásköréből kifeyezetfiea kízáratnak.

(6) Nincs joga a kormánybiz tosnak a község évi költségvetését semmźképpen megállapítan, ellenben ha megbizása arra az időre esik, anikor az émvényes törvények és rendeletek értelmében a költségvesés előikészítésének munkáját kell végezni, a kommánybiztos az előkészítés munkáját elvégezni, illetve elvégeztetni és a jövő évi kölfiségvetés tervezetét a pénzügyi bizottsághoz terjeszterni s annak határozatát közszemlére kitenni tartozík. A költségvetés megállapítása, illetve a véghatározat meghozatala azomban míndg fenntarbandó az uj községi választás után alakulandó községi képwiselőtesrtületnek. Ex lex esetén az előző évi költségvetéa keretein bedűl és alapján intézendő a kőzségi kőzigazgatás.

(7) Nincs joga a kormánybíztosnak a kőzségí üzemeiknél a kezelés módját, a házi kezelésneik bérbeadó utján való hasznosításra és megfordítva megváltoztatni.

(8) Ha a jelen paragrafus 5, bekedésének eLső moindatában megjelölt ügyekben az intézkedés sűrgő5ségéről volna szó, ugy ha a legutóbibí köz ségí választáson szereplő pártok a szóbanlevő választáson leadott szavazatíkban kifejezett tőbbségével ahhoz beleegyezésúket adják, hogy ezen kérdés tárgyaltassék, akkor egyedűl a pénzűgyí bízottság jogosulta véghatározat meghozatalára, amelyneik érvényéhez azonban a fiagokkét harmad részéinek jelenléte és ezek absz olut tőbb-sége szükséges. A pártoik beleegyezéswket a pénzügyi bízottság felhiwására ugyadják meg, hogy három napí záros határidő alatt a párt elnöke írásiban jelenti a pénzügyi bizottságnak a beleegyezés megadását vagy megtagadását. A pénzügyi bizottságmegállapítja a községi irattárban levő hívatalois íratokból, hogy mennyi szavazat eaett a legutolsó községi választáson a ibeleegyezést megadó és a beleegyezé,st megtagadó pártokra és ha a beleegyezést megadó pártokra esett érvényes szavazatok elérők a legutolsó kőzségí választáson érvényesen leadott szavazatok ősazességi számának a két harmad részét jelentő, vagy azt felűlmuló számát, akkor a beleegyezés jogerősen megadottnaik telkíntendő. Ennek a megállapításáról a pénzügyi bízottság tartozik külön jegyzőkönyvet felvenni és a megállapítsát külön határozatba foglalni, amely hatáirozat ellen halasztó hatállyal nem bíró panasznak van helye a legfelső kózígazgatásí brósághoz. A beleegyezés megtagadását konstítuáló pénzügyi bvzottságí határozat ellen panasznaik nímcs helye. Ha valamelyik párt a kitűzőtt háromnapom belül - amely prekluzív határidő - írásiban nem nyílaúkozűk, akikor az olybá veendő, mintha a beleegyezést írásban kífejezefiten megtagadta volna. A belee-gyezés megállapítását kimondó határozat előtt aszóban levő kérdés-t a pénzűgyi bizottság érvényesen érdemoen nem tárgyalhatja. A pénzügyi bűzottság érdemben való véghatározata ellen a község minden adófizető poagára 15 napon belül felebibezéssel élhet.

(9) Ha a kormánybiztos valamely vámosí üzemben a kezelési illetve a hasznasításí mód megváltoztatását a város érdekében szükségesnek vélné és ez iránt índokoltan és bizonyítottan előterjesztéssel élne a pénzügyi bizottsághoz, ez esetben a pénzügyi bzottság az előző bekezdés, szerimt tartozík eljárni saz ügy az előző beikezdésben foglalt rendelkezések szerint brálandó ed.

(10) A kormánybztosnak nimcs joga a község jagerős sizervezet szabályrendeletét egész eben vagy részben hatályon kívül helyezni, illegve megvádtoztani.

(11) A kommánybztosmaik nincs joga a községben rendszeresített tisztviselői álláoikat megszüntetni, azoek helyebt, vagy egyáltalában ujtisztvíselői állásokat kreámí. Nínas joga tsztviselőiket állásukból elmozdítani. A fegyelmí jogot a tisztviselők ellen csak annyíban gyakorolhatja, hogy a törvényes ok fennforgása esetén e lenűk a fegyelmi eljárást elrendelheti, törvényes ok esetén állásiktól felfűggeszthetí éis a felfűggesztés időtartamára őket fízeaéaüknek a törvényben megállapított legkiseibbl mértékre szoríthatja, A fegyelmi vizsgálatot lefolytafihatja. A fegyelmi eljárást maraszfialó ítélettel befejezní azonban semmíkor nincsjoga, a fegyelmí eljárást azonban bárműkor beszüntetheti.

(12) Nincs ajoga a ikommánybíztosnak a tisztviselők és abkalmazottak részére uj fizetési rendszert megállapítaní és a régit hatálytalamntani, a fizetéseket leszállítani vagy felemelni.

5. §.

(1) Azon községekben, ahol a lélekszám a háromezret el nem éri, a képviselőtestület feloszlatása esetén a községi ügyek ideiglenes vezetése, ha van a községbem pénzügyi bízottság, ucs ennek választott tagjai közül kinevezendő három tagból áldó, ha pedig nincs pénzügyibizottság, ugy egy olyan háromtagu deiglenes bizottságra bízandó, amelynek fiagjaía községben levő s a legutolsó községi választáson legtöbb szavazatot nyert három párt olyan tagjai közül nevezendők kí, akik a községben ingatlan vagyonnal birnak és adót fízefinek, nagykoruak, gondnokság és csod alatt nem állanaik s a legutolsó három év alatt vagyom elleni büncselekmény miatt jogerősen elitélve nem voltak. Ha valamely községben csak két párt szerepelt az utolsó ikőzségí választáson, ugy a több érvényes szavazatot nyert pártból két tag nevezendő ki a bzottságba. Ha pedíg csaik egy párt volt a községben a legutolsó kőzségi választáson, aikkor mind a három tag ezen egyetlen párt t-agyai közűt nevezendő kí.

(2) Az ídeíglenes bízottságot ugyamaz a jogikőr és hatásikör illetf meg, mimt az előzö paragrafusiban tőmént meghatározás szerint a konmánybíztost. Ezen paragrafus intézkedései amalog érvényesek. Az ídeíglenes bzottság a maga kebeléből abszolut többséggel és titkos szavazással elnőköt választ. A szavazá-st az állami jegyző vezeti le, ajki az aiktwsról jegyzoikőmyvet vesz fel. Egyenlő számu szavazat esetém, illetve haaz ideiglemes bízottaágból két tag a szavazástól evzámkázik, ugy sorshuzás dönt. Amegválasztott elnök vezeti az ideiglenes kózigazatást ugy, mintha ideíglenes községi elöljáró volna, de mellefite az ídeíglenesbizottságkét tagja, mint községi tanács működűk és a kózségí tanács jogait illetve kötelességeit gyakoroha, illetve teljesítí. Ha a kíneveaést az iďeíglenes bízotaságba a szóhajőhető pártok tagjai közül egy községi lakos se vállalja el, ugy az országos hivatal szabad tetszése szerint a evezhet ki bárkit ídeíglenes előljárónak.

(3) Az vdeiglenes elöljáró illetve az ídeíglenesbízottság elnöke míndazon esetekben, amíkor a 4, § a pénzűgyí bizottsághozzájárulását köti aki, caak akikor hozha érvényes határozatot, ha a községi tanácsként szerepelő ideiglenes bízofitságnak msndikét tagja ahhozkifejezetten hozzájárul. A 4, § 8, bekezdésében említett eseteikben, ahol van pénzüyí bizottság, ott az magát ajz ideiglenes bízattságba kínevezeta három tag helyére behívott attagokkal kiegészítí és a 4, § 8, bekezdésének analogiájára dönt. Ahol níncs pénzügyi bízottság, ott a 4. § (8) bek,-nek analojájára az ídeílenes bizottság által megállapítandó két harmad többség beleeyezése esetén három nap alatt az orszáos hivatal táviratí hozzánárulása a sűrrsség megállanításáh oz kikérendő s ha eiz megvan, ugy az ídeglene-s bizottság érdemben egyhamgula határozhat. A beleevezés megtagadását vav két harmad többségel való megadását konstítuáló jegyzőkönyvet az ideiglenes bizottság mindig tartozik felvemni, Egyébknt a jogorvoslatra vonatkozólag a 4. § 8. beke-zdésének rendelkezéseí hasonszerüen alkalmazandók.

(4) Az ídeíglenes bizottság, illetve az ideiglenes előljáró megbzásának megszűnésére vonatkozólag a ikormánylyLZtosí megbizás meg,szúnésére vomatikozó jogszabály megfelelően alkalmazandó.

6. §.

Ugy a kormánybíztos; mimt az ídeíglenes bízottság fiagjai, illetve az ídeiglenes elöljáró íntérkedésükért illetve határozataükért a köz égnek vagyonjogílag felelősek.

7. §.

A kormánybiztosnaik és az ídeíglenes előljárónak csaik annyi honoráríum - tiszteletdij, jár, ment amennyi űllette a község rendes első előljáróját. A tíszteletdíjat a község fízeti. Más díjazást vagy tíszteletdíjatbánhomman elfogadni tílos és vétséget képez, melybárom hóig terjedte ető elzárással büntethető. A vétség hívatalból űldözendő és a kerúletí bíróság hatáakőrébe tantozük.

8. §.

A jelen törvénykihirdetése napján lép hatályba. A ikihirdetésneik a kőztársaság elnökéneik hozzájárulásától számított egy hónap alatt meg kelltörténni.

9. §.

A jelen órvény végrehajtásával a belügyminiszter és az ígazságűgyíminiszter bizatík meg.

Indokolás.

Az ónkormányzati jog teljessége és a korlátlan diskrecíonális jogok által nyujfiott önkényunalom lehetőségének a megszűntetése feltétlenül megknvánja, hogy az a hiány, amely a Csehszlovák kőztársaság törvénytárában a községi kéipviselőtestületek feloszlatására vonatkozó jog és annak gyakorlása teikntetében tátong, mielőbb megszűnjőn. Az 1922/243, sz, törvény 28. paragrafusa az az egyetlen paragrafus, amely erről intézikedwk s ez is csak annyit mond, hogy a zsupán a képvíselőtestületet minden jogorvoslat kizárásával feloszlathatja, mely esetben egyidejűleg gondoskodűk a községí ügyek ideiglenes intézéséről. Ez a jogaLkotás semini esetre sem illik egy jogállamba, ment ez a paragrafus kutfeje lehet a legteljesebb abszolutizmusnalk, Kormánybiztost nevezhet ki a végrehajtó hatalom, akínek jogkőrébe a gyakorlatban egyesek olyan hatadmat ínterpretálnak, amely negyven évre is kiterjedő intézikedé eikkel a község őnkormányzati jogát 40 évre teljesen megszüntethetí, illetve illuzoriussá teheti és teszi. A tőrvényhozáa ezt egy jogállamban nem akarhatja és hogy semmiféle jogi bízonytalanság ne legyen ezen a téren, kifejezetten ki kell zánnímínden olyan intézkedés lehetőségét, amely az őnkommányzati jog megsemmisítésére vezethető.

A mai jogállapot szerínt ugyan az ídeíglene íntézés meghatározás jagszerűen kízá minden hosszab időre szóló intézkedést, zrível azonbana periféríáikra és egyes kózponfiokon is a gyakarlatban ellénkező felfogásoik grasszálnak és mert ettől eltekíntve egyenest híányoznak olyan íntézkedések, amelyek szükségesek, a jelen tőrvényjavaslat által kontemplált rendelkezéseket a törvényhozás kell hogy tőrvényerőre emelje.

A feloszlatás eseteinek taxatív felsorolása és az országos választmány hozzájárulásának, mint érvényességi keltéiknek a kikötése mindem önkényes eljárás lehetőségétkizárja.

Az 1927/125, sz. tőrvény utmutatása szerint gomdoskolás van a javaslatban arról, hogy a feloszlatás hatálya rövid ideig tartson és négy hónpon, vagyis 120 a argon belül ujválasztással ujképvíselőtestűlettel helyreálljon a felfüggesztett helyi önkormányzati jog. Ez is korlát az abszoilutizmus ellen.

A legfelső kőzígazgatásí bíróságnak gyors eljárásá szintén az őrkormányzati jog biztosítéka.

Azok a megsizorítások, amelyek a kormánybztos, ílletve ideiglenes bízofitság, illetve községi elöljáró jogkőre és hatáskőre tekinaetéiben a javasatban fel vannak véve, mind a közszabadságok és a valódi őnkormányzat érdekében valók.

A tórvényjavaislatnak külön pénzügyi háttere nincs és külön pénzügyi fedezetet nem igényel.

Prága, 1931, március 12.

Dr. Törköly,

Nitsch, Stenzl, dr. Jabloniczky, Eckert, ing, Jung, Knirsch, ing. Kallina, dr. Keibl, Krebs, Simm, Fedor, dr. Szüllő, Prause, dr. Holota, Szentiványi, Hokky, Dobránsky, Gever, dr. Schollich, Horpynka.


Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP