Wir sehen, was die Beseitigung der Demokratie bedeutet. Wir sehen es, wenn wir hinüber die Grenze schauen oder wenn wir nach Österreich blicken. Wir sehen, daß mit der Ausrottung der Demokratie die unseligste Knechtschaft des arbeitenden Menschen verbunden ist, daß jedes freie Leben erstickt ist und nur die brutale schrankenlose Gewalt auf den Menschen, vor allem auf der Arbeiterklasse lastet. Das haben wir drüben in Deutschland, auch in Österreich, wo wir einen christlichen Faszismus haben, gesehen, und wohin zuletzt der Faszismus führt, das zeigt uns der italienische Faszismus.

Wenn wir uns so scharf und entschieden gegen die Verächtlichmachung der Demokratie wenden, die wir in diesem Lande besonders in den letzten Monaten erleben mußten, so ist das begreiflich. Gewiß, auch die Demokratie, auch ein demokratischer Staat kann welterschütternde Ereignisse nicht glattweg überwinden und das, was in der Welt vorgeht, der Niederbruch einer ganzen Wirtschaft, kann an den Menschen des demokratischen Staates nicht spurlos und ohne Auswirkungen vorübergehen.

Wir leben unter den Auswirkungen der Vorgänge in den anderen Staaten. Weil wir das wissen, untersuchen wir in jedem Falle und bei allen politischen Handlungen, ob das, was geschieht, alles ist, was nach den vorhandenen Kräften getan werden kann. Es ist nicht immer alles in den letzten Jahren geschehen, was geschehen sollte. Aber es ist nicht unsere Schuld. Wir deutschen Sozialdemokraten waren nur eine Minderheit der deutschen Bevölkerung und wir waren die Minderheit, gegen die mit allen Mitteln der Verleumdung und Verdächtigung und der politischen Unvernunft vorgegangen wurde.

Es hat uns weiter nicht berührt; wir sind überzeugt, wir werden auch die Niederlage, die wir im Mai erlitten haben, nicht nur überwinden, sondern sehr gut überleben. Wenn Sie (obrácen k poslancům sudetoněmecké strany) heute sagen, Sie seien nicht das, als was wir Sie bezeichnen, nämlich Faszisten, dann sage ich: Alle Ihre Reden und alle Ihre Kundgebungen beinhalten kein offenes und klares Bekenntnis zur Demokratie. (Výkřiky: Was hab en Sie denn bisher getan?) Ich brauche das heute nicht weiter auszuspinnen, die Wege zur Hilfe sind von uns wiederholt aufgezeigt worden, aber wir haben dafür gerade von Ihrer Seite Hohn und Angriffe geerntet. Wenn man uns heute sagte, die Čechoslovakei sei gar keine oder nur eine vereiste Demokratie, wo es keine Wärme mehr gebe, dann sage ich: Suchen Sie sich einmal die Wärme in einem faszistischen Lande, vielleicht haben Sie darnach Sehnsucht! In einer Zeit, in der wir alle Kraft zusammenzunehmen haben, um die Not, unter der Hunderttausende leiden, zu bannen, ist man natürlich nicht in der Stimmung, um zu frohlocken; da kann man nicht das tun, was Sie so sehr hochschätzen. Das bringt nur die Diktatur, die Totalität, der Faszismus zustande, auch ein gequältes Volk dazu zu bringen, daß es auf Kommando juble, wenn auch der Einzelne grimmig die Hände ballt und weiß, daß das alles nur dazu dient, um die Herrschaft des Faszismus zu verankern und zu verewigen. Dieser versorgt die Nachbarstaaten und damit auch die Čechoslovakei mit Emissären. Wir sehen sie überall, wir spüren sie überall; wir können nicht daran glauben, daß diese vielen Spitzel, die von drüben hier herumlaufen, herüberkommen sollten, ohne zu wissen, daß sie hier die Verbindungen finden. (Výkřiky: Das braune Netz?) Jawohl, das ist vorhanden, das läßt sich nicht wegstreiten! Es ist dort am stärksten ausgebaut, wo man diese Beziehungen findet. Bemühen Sie sich nicht, uns einzureden, Sie hätten mit dem Faszismus nichts zu tun! Gewiß, in der Čechoslovakei ist die Mehrheit der Bevölkerung - innerhalb der deutschen Bevölkerung allerdings noch nicht die Mehrheit, aber sie wird es wieder werden - demokratisch eingestellt. Wenn Sie heute gesagt haben, die Sudetendeutsche Partei werde immer eine Partei sein, mit der man werde reden müssen, so will ich Sie in diesem Glauben nicht stören.

Wir werden unseren Weg kaltblütig und entschlossen weitergehen. Wir wissen, daß dem Arbeiter in diesem Lande nicht damit gedient werden kann, daß man den Gegensatz zwischen den Deutschen und den Čechen vergrößert; wir wissen, daß in der Čechoslovakei nur čechische und deutsche Arbeiter zusammen jene Forderungen durchsetzen können, die wir zu unserem weiteren Leben brauchen. (Potlesk.) Wir sind Sozialdemokraten und Sozialisten. Wir sind überzeugt davon und lassen uns von dieser Überzeugung nichts nehmen, daß das Elend und der politische Druck, die noch auf den Menschen verschiedener Staaten lasten, nur dauernd überwunden werden kann durch den Soziali smus. Der Sozialismus kann nicht von Menschen errungen werden, die die Not zermürbt hat, dazu gehören aufrechte Menschen. Und deshalb tun wir alles, um zu verhindern, daß das Elend weitergreife. Deshalb tun wir im Zusammenwirken mit der čechoslovakischen Demokratie alles, um zu verhindern, daß die Wirtschaftskrise die Menschen mutlos mache und zur Verzweiflung treibe.

Wir bekennen uns zu den Grundsätzen des Programms, das wir gestern gehö rt haben. (Výkřiky.) Wir stehen zu diesem Programm und stimmen für das Budget, weil wir wissen, daß wir damit der Arbeiterklasse und zugleich dem deutschen Volke am besten dienen. Wir sind davon überzeugt, daß das der Weg ist, der aus dem Jammer herausführt, in dem wir uns heute befinden. (Potlesk.)

Igen tisztelt képviselőház! A tegnapi nap folyamán végig hallgattuk Hodža miniszterelnök úrnak expozéját és az én igen tisztelt kollégáim elmondták már a külömböző kérdésekről az ő kritikájukat. A magam részéről nincs más feladatom, mint az, hogy elsősorban reflektáljak egy problémára, mely probléma ennek a parlamentnek szine előtt oly sokszor megszólalt és visszhangzik. Ez a demokráciának a fogalma.

A miniszterelnök úr beszédében van egy rész, ami ellentétben van mindazzal, amit a csehszlovák nacionalista pártok eddig ebben a teremben unos-untalan hangoztattak, amikor azt mondották, hogy nemzetiségi kérdés a csehszlovák köztársaságban nincsen. Most Hodža miniszterelnök jelentette ki, hogy becsületes, demokratikus eszközökkel meg kell oldani, rendezni kell a kisebbségi kérdést. Tehát van megoldandó, van rendezendő kisebbségi kérdés.

A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy demokratikus eszközökkel kell a kisebbségi kérdést rendezni. Hát, uraim, itt a plénumban és a bizottsági üléseken állandóan vita folyik a demokrácia fogalmáról, minden párt a demokráciát saját jól felfogott érdekében magyarázza, már pedig a demokrácia egy görög szó, amelyik egyenlő a nép uralmának fogalmával és éppen a nép uralmának becsületes és lényeges magyarázata hozza magával, hogy becsületes, igazságos és tényleges népi uralom legyen. A demokrácia nem jelentheti a jogcímet arra, hogy egyik nép a másik felett uralkodni próbáljon a demokratikus többségre való hivatkozással, mert a demokrácia humanisztikus igazságból fakad és a humanisztikus igazság nem tűri az igazságtalanságokat.

Igen tisztelt képviselőház! A demokrácia fogalmával foglalkozva kell még megemlítenem, hogy itt egy nagyon téves nézet van kifejlődőben, amikor a totalitás programmjával szembeállítják a demokráciát. A csehszlovák köztársaságban mi, kisebbségek, állítjuk, hogy nem lehet és mi nem is türnénk fasizmust, mert a kisebbségi életnek éltetője a demokrácia és amikor mi, kisebbségek, saját nemzeti keretünkön belül totalitásra törekszünk, amikor a nemzeti gondolatnak alapját egységessé akarjuk tenni és egyesíteni akarjuk a nemzeti kisebbséget, mint nemzetet a saját testén belül, akkor csak egy védekező totalitás elvére hivatkozunk és ennek alapján dolgozunk.

Igen tisztelt uraim! Ezeket óhajtottam előre kidomboritani, amikor azt is meg kell mondani, hogy mi, kisebbségek, láttuk éveken át a legjobban a fejlődést, a dekadenciát a csehszlovák demokráciában. Mi tanui voltunk annak, hogy

1. a demokráciának jeligéje allatt folytatták le a földreformot, aminek eredményeként a magyarlakta területeken 130.280 hektár felparcellázott területből 110.153 hektárt osztottak ki csehszlovák nemzetiségüek között, hogy ezáltal a magyar néprajzi térképet megváltoztassák.

2. A magyar kisebbségi kézben levő ipari telepeket először nacionalizálták, azután a történelmi országok ipari érdekeinek megfelelően leállították.

3. A magyar kézben lévő pénzintézeteket adópolitikai és pénzügypolitikai eszközökkel csehszlovák nemzeti jellegü fuziókra kényszerítették, úgyhogy az 1919-ben működő 72 magyar jellegü pénzintézetből ma mindössze 14 pénzitézetet tarthatunk a magunkénak, de ezeknek a tőkereje a nag.y csehszlovák bankok mellett alig jöhet számba.

4. A csehszlovákiai magyar kézben lévő kisipart és kereskedelmet a történelmi országok gyáripara és gyári lerakatai a koldusbotra juttatták.

5. A szlovenszkói gyáripar leállása és nacionalizálása, valamint a földreform végrehajtása folytán a magyar nyelvterületen ma 42.000 mu nkanélküli munkás van, holott ezen a területen normális viszonyok között nem lehetne munkanélküliség.

A magyar nemzeti kisebbség számításaink szerint a csehszlovák demokráciának égisze alatt 1919-től kezdve nemzeti vagyonában 5 milliárdos veszteséget könyvelhet el.

A demokráciának vannak belső és külső ismérvei. A csehszlovák demokráciának egyik jellemvonása, hogy a külső ismérveket, a külső plakatirozást nem hanyagolja el és most rá kívánok mutatni egy olyan kérdésre ahol még ez a plakatirozás is hiányzik. Ez az aktacsomó, amit itt kezemben tartok, 185 csehszlovákiai magyar község lakosságának kérelmét tartalmazza, amiket hozzám juttattak azzal, hogy a parlament plénuma előtt hívjam fel a kormány figyelmét arra, hogy a csehszlovák államvasut nem tartja szükségesnek, hogy a magyar nyelvet a csehszlovák vasutvonalaknak azon vasutállomásain, amelyek magyar többségü területen feküsznek, valahol is alkalmazza és itt összehasonlításokat kell tennem a többi kisebbségi területekkel.

Ha Csehszlovákiának németlakta területein utazik bármelyikünk, azt tapasztalhatjuk, hogy itt a demokrácia plakatirozása elvének eleget tesznek, mert ki vannak írva német nyelven is az állomások nevei és az állomásokon a publikum tájékoztatását szolgáló összes hirdetményekés felhívások.Ugyanez a helyzet Podkarpatská Rusban is, ahol a ruszin nyelv ugyanilyen fo rmában érvényesül, mint kisebbségi nyelv, csak a magyar nyelv nem részesül ebben a törvényesen őt megillető jogban. Úgylátszik büntetni akarnak bennünket, magyar kisebbséget, ezzel, vagy negligálni, hogy amíg a két másik kisebbségnek megadja az államvasut a nyelvrendelet értelmében azt a jogot, hogy használhassák a kisebbségi nyelvet, nekünk, magyaroknak ezt magtagadják. Talán csak nem azért, mert a demokrácia fogalmát fajsúlyszerüen értelmezik és azt mondják, hogy a németeknek megadjuk, mert a 3.5 millió német mögött ott áll a 70 milliós nagy német birodalom az ő erkölcsi erejével, vagy Podkarpatská Rus mögött ott áll a több mint 100 milliós orosz birodalom, ellenben mögöttünk, magyarok mögött csak 10 millió magyar lélek áll. Ez nem lehet sem erkölcsi, még kevésbbé materiális elv.

A magyar kisebbség nevében itt a parlamentnek plénuma előtt tolmácsolom ennek a 185 magyar községnek azt a kívánságát, hogy a vasutállomásokon a magyar nyelv az őtt megillető jogaihoz hozzájusson és igazán nem tudom elhinni, hogyha ezt a kérdést elvi kérdésként vetném itt fel, hogy a parlament ezt az inditványomat elvetné.

Ha a csehszlovák demokráciát külömböző oldalairól nézzük, akkor igen nagy hiányokat és igen nagy szakadékokat látunk rajta. Ha volna rá időm - sajnos a néhány percre méretezett beszédidő nem teszi lehetővé ezt nekem - úgy az ügy érdekében megtenném, hogy végig felolvasnám ennek a 185 községnek a nevét, így azonban időkimélés céljából méltóztassanak hozzájárulni, hogy csak a vasutvonalak neveit olvassam fel (čte): "A Pozsony-Komárom vasutvonalon 23 község, az Uszor-Somorja- vasutvonalon 1 község, a Pozsony-Szob vasutvonalon 25 község..." (Posl. Schulcz: Hodža miniszterelnök úr mondotta tegnap, hogy amilyenek a pártok, olyan a demokrácia!) Amilyenek a kormánypártok, képviselő úr. (Posl. Schulcz: Nem, az ellenzéket gondolta a miniszterelnök úr!) Az ellenzék mindig a kritika eszközén keresztül igyekszik elveinek érvényt szerezni, de a külömbség az ellenzékiség és a kormánypártiság között az, hogy például tegnap Stunda képviselőtársam Szentivány i beszédére reflektálva, egy nagyon objektiv kijelentést tett, hogy a rádioprogramm ellen tett kifogásait helyesli és ebben Szentivány i képviselő urnak igaza van. És azt is kérte Stunda képviselő úr, hogy ezt a "Prágai Magyar Hirlap" leközölje.

Gondoskodni is fogunk róla, hogy ezt leközölje, azonban méltóztassanak megengedni, hogy itt húzzam alá az alapvető külömbséget közöttünk. Én levonom elégedetlenségem konzekvenciáját és nem támogatom a kormányt, Stunda képviselő úr azonban támogatja a kormányt, tehát bizonyára meg van elégedve. (Posl. Schulcz: Megkisérelhetné legalább!) Sajnos nem vagyunk fizikai laboratóriumban, hogy kisérletekkel dolgozhassunk. A magyar nép nem lehet kisérleti anyag.

"A Komárom-Guta vasutvonalon 8 magyar községnek nincs magyar nyelvű felirata a vasutállomásokon, Vágselye-Negyed vasutvonalon 5 község, Komárom-Érsekujvár vonalon 4, Érsekujvár-Németpróna vonalon 4, Érsekujvár-Kistapolcsány vonalon 2, Érsekujvár-Léva vonalon 8, Léva-Párkány vonalon 10, Csata-Ipolyság vonalon 6, Ipolyság-Zólyom vasutvonalon 3, Losonc- Ipolytarnóc vasutvonalon 3, Losonc-Fülek vasutvonalon 3, Fülek-Pelsőc vasutvonalon 18, Fülek-Somoskőujfalu vasutvonalon 2, Feled-Tiszolc vasutvonalon 2, Pelsőc-Dobsina vasutvonalon 6 község az, amelynek nincs magyar nyelvü vasuti felirata." (Posl. Stunda: Sokkal több községnek nincs magyar felirata, de Önöknek 16 év kellett ahhoz, hogy azt felfedezzék, hogy ez nincs így jól!) Mi azt már régen felfedeztük és állandóan panaszoljuk, de ha maga is tudja, miért nem csinálták meg Önök, kormánypártiak? (Hluk. - Předseda zvoní.)

"A Pelsőc-Nagyszlabos vasutvonalon 4, a Pelsőc-Murány vasutvonalon 1..." (Výkřiky posl. Schulcze.)

MístopředsedaLangr (zvoní): Žádám pana posl. Schulcze, aby nevyrušoval řečníka.

Posl. Jaross (pokračuje): "... A Kassa-Torna vasutvonalon 7, a Szepsi-Metzenzéf vasutvonalon 1, a Kassa-Hidasnémeti vasutvonalon 4 községben nincs magyar felirás." (Výkřiky posl. Szentiványiho.)

Místopředseda Langr (zvoní): Prosím pana posl. Szentiványiho, aby nevyrušoval řečníka.

Posl. Jaross (pokračuje): "A Kassa-Sátoraljaujhely vasutvonalon 1 község, a Sátoraljaujhely-Csap vasutvonalon 9 község, a Csap-Ungvár vasutvonalon 3 község." (Stálé výkřiky.)

Místopředseda Langr (zvoní): Prosím o klid. Upozorňuji pana řečníka, že jeho řečnická lhůta je skončena.

Posl. Jaross (pokračuje): "Az Ungvár-Bánócz vasutvonalon 7 község, a Csap-Bátyu vasutvonalon 2 község, a Bátyu-Munkács vasutvonalon 3 és a Bátyu-Nagyszőllős vasutvonalon 10 községben nincs magyar felirás."

Igen tisztelt képviselőház! Nem tudom, hogy Hodža miniszterelnök úr továbbra is az eddigi vágányon képzeli el a magyar kisebbség ügyét kezelni. Mert ő ennek a kérdésnek szakértője volt a kormányon belül, mint olyasvalaki, aki a pesti parlamentben tette meg első politikai lépéseit és aki tényleg ismerheti is a magyar életet annak sokszinü vonatkozásaiban. A taktika, amit Hodža miniszterelnök úr eddig folytatni vélt, eredménytelennek bizonyult, az eszközök, melyekkel célját el akarta érni, vagy jobban mondva talán közvetlen tanácsadói el akartak vele éretni, megbízhatatlanoknak és alkalmatlanoknak bizonyultak. (Výkřiky posl. Szentiványiho.)

Místopředseda Langr (zvoní): Žádám pana posl. Szentiványiho, aby nevyrušoval řečníka.

Posl. Jaross (pokračuje): Hodža miniszterelnök úr még mindig Jászi Oszkár szemüvvegén keresztül nézte és látta a magyarság problémáját. Eszköze is ehhez mérten a magyar emigráns tolla és egy-két megszédíthető magyar földmüves természetes feje volt. Ez a néhány fej is nem gondolkoztatónak, hanem színpadi díszletnek kellett. (Stálé výkřiky posl. Szentiványiho, Stundy a Schulcze.)

Místopředseda Langr (zvoní): Volám pana posl. Szentiványiho k pořádku.

Posl. Jaross (pokračuje): A mai magyar, különösen a kisebbségi magyar, már nem ég az osztálygyülölet lángjában. A ma mag.yarja már nagyon is jól lát. Látja a megnehezedett kisebbségi lét egész vetületét. Ismeri a helyét és tudja, hogy nincs külön magyar osztálysors, csak kisebbségi magyar sors van, amelyen belül egyfo rmára gyalult mindenkit az idő és a mai hatalom. A magyar földmüves nem Tiborc többé, mert nem a magyar úr gőgje parancsol neki, hanem a cseh csendőr, a csehszlovák finánc, a náčelník és a Krajinský úrad hatalmasai. A volt magyar úr közel van Tiborc életszínvonalához. A magyar testvéresülés folyamata megy végig a falvakon és városokon keresztül. Ezt talán a mai Hodža Milán már nem érti, de a régi Hodža meg fogja tudni érteni mindig.

Nem tudom, vállalni fogja-e a miniszterelnök úr a magyar kérdés megoldását. Ha igen, úgy elsősorban helyre kell állítania a teljes egyenjoguságot. Uj népszámlálási törvény kell, mely biztosítja nekünk tényleges számbeli erőnk kimutathatását. Meg kell változtatni a magyar nyelvterületen a bírósági és közigazgatási járások beosztását, hogy igazi mag.yar önkormányzati élet fejlődhessen ki, mert urak akarunk lenni a saját portánkon.

A magyar etnikum legyen szent minden más nemzet előtt, mi sem kivánunk beleavatkozni más nemzet életébe. Vissza kell adni a magyar kisebbségnek legalább fokozatosan azt, amit nemzeti vagyonban elvesztett a köztársaság életében. Nem azoknak, akiktől elvették, hanem adják oda azoknak, akiknek igérték: a magyar parasztnak és a magyar munkásnak. Ma ők a magyar élet hordozói. A magyar kisebbség léte, fejlődése nemcsak a mi felelősségünk, akik népünk bizalmát bírjuk, hanem Önökké is, akik a hatalmat gyakorolják, sőt elsősorban az Önöké.

Místopředseda Langr (zvoní): Žádám pana řecníka, aby se držel jednacího řádu a řeč nečetl.

Posl. Jaross (pokračuje): A beszédet nem olvastam, csak statisztikai adatokra hivatkoztam. Beszédemet befejezem. Egy sebet gyógyítani csak úgy lehet, ha teljesen feltárjuk. Én is feltártam a magyarság sebét, de még csak egyik oldaláról. Láthatják, mennyi az inficiáló, gennyes természetü anyag benne, amely fertőző az egész állam életére. A gyógyszerekre is rámutattam. Ezek az Önök gyógyszertárában vannak. Figyelmeztetésül csak annyit, hogy vannak gyógyszerek, melyek, ha sokáig állnak, később hatástalanokká válnak. A felhasználás Önökön múlik.

A költségvetést nem szavazom meg.