46

lasszák el ezt az alkalmat, és gyermekeit irassák
be iskolánkba.

Némelyek szeretik emlegetni multat, sőt dicse-
kednek múltnak híres eseményeiről és hires em-
bereivel, mink szintén büszkék vagyunk, hogy
nem vagyunk itt bevándorlók, de már régen vol-
tak ebben a faluban is emberek szlovák vérből
származók. A falu lakossága nagy részből Melaj,
Stugel és Zátik tiszta szlovák családokból ala-
kul, Gajdos, Podlupsky, Moravcik, Matus, Ficek,
Öurkovié, Mióičák, Hlavaček, Drapák, Mišek,
Ďuriga, Kuňa, Melicher, Jastrab, Slamka, Hrdlič-
ka és más családok szintén szlovákok. Aki kíván-
csi pontosabb adatokra, könnyen megtudhatja
Tetka Rózáidtól, vagy Laura nénitől, vagy Ficek
bácsitól és sok öreg emberektől, akik emlékeznek
még nem is olyan nagyon régi időkre. Lipót bácsi
az még mai napig is szlovákul imádkozik és szlo-
vákul gyón, mert ugy tanulta gyermekkorába.
Ha egyik másik szégyeli bevallani az igazi szár-
mazását és a nemzetét gyalázza, avval csak
szégyent val magára, hogy nem tiszteli a szülei
emlékét, azok elhunyt szlovákok múltját, akik
nyugszanak a kövesdi temetőbe és akiket lenéztek
csak azért, hogy ők tótok.

Szomszéd falukba a kövesdieket még mai na-
pig is ügy hívnak, hogy kövesdi tótok. Néha hall-
gatom az itteni gyönyörű szlovák beszédet, olyat,
melyet csak legtiszta szlovák vidékeken lehet
hallani és gondoltam magamba, ha ezek nem
szlovákok, akkor én és egyáltalában mink Nyitra
vidékiek csak elrontott szlovákok vagyunk, mert
mink még utánozni se tudjuk a tiszta szlovák
kiejtést az itteni lakósoknak. Hazudik az, ki meri
mondani, hogy itt nincs szlovák, hogy csak réges-
régen volt itt egy-két szlovák tutajos. Az igaz,
hogy a legnagyobb itteni gazdák szlovákok, és,
ha ezt tőlem nem szivesen fogadnak, kérdezzék
meg az igazat valamelyik Tetkától.

Szlováknak pedig kötelessége szlovák test-
vérei mellett kitartani. Ha eddig félre volt vezet-
ve, itt az alkalom, hogy komák a hibáit javitsa
gyermekei szlovák iskoláztatásával. Ebbe nem
parancsolhat senki, se pap, se ő Nagysága bárónő,
se másik, se harmadik nagysága és nagyságos,
mert nem ő részükre van itteni nép, de ők a nép
részére. És, ha már élnek a népből, akkor szol-
gáltassák a nép javát, és ne törjék a fejüket
azon, hogy lehetne még a tótokkal kibabrálni.

Nem azért küldöm ezt a levelet, hogy félnek
hogy nem lesz iskolánkban elég diákunk, ettől
nem muszáj ijedezni, mert mindig nagy érdeklő-
dés van iskolánk iránt, de felhivásomat intézem
azokhoz, akik szlovákok és eddig nem tették meg
kötelességüket. Érzek a néppel, látom nehéz
munkáját, ha tudnék, segítenék a nehézségeikbe
annál inkább, mert három év alatt egész biztosan
megállapítottam, hogy az itteni lakósokba ugyan
az a szlovák vér folyik, mint a többi felvidéki
szlovák testvéreinkbe. Némely emberek nem szive-
sen látják azt, hogy nem egyezünk meg az összes
falu vezetőivel. Sajnos, nem tehetjük meg azt, de
ravasz barátságot nem akarunk. Szeretjük az
őszinteséget és ezt nem lehet megtartani két kü-
lönböző cél mellett. Mink azon vagyunk, hogy
ami szlovák, ami volt szlovák az legyen szlovák.
A kartársaink megint azt akarják, ami volt szlo-

vák és mai még szlovák, ne legyen az. Igy nem
egyezhetünk meg, és akár becsüljük és tiszteljük
velünk működő nép művelőit, mégis barátok nem
lehetünk, mert akkor lennénk összesek hamisak.
Én meg vagyok győződve, hogy azok a szlovákok,
akik el voltak idegenitve, egyszer magába térnek
és megmondják bátran mindenkinek, hogy ők
szlovákok voltak és újból azok akarnak lenni.

Szlovákok, gondolkozzatok, és június 26. -án és
28. -án látogassátok meg az iskolátokat. Jozef Ja-
kubička, igazgató-tanító. "

Garamkövesd községben Jakubička igazgató-
tanítónak a magyar nyelvet kell használnia, hogy
őt az állítólagos szlovákok megértsék, tehát ma-
gukat jelenleg magyaroknak valló és csak ma-
gyarul beszélő állampolgárokat kíván szlovák
nemzeti öntudatra serkenteni. Ugyanaz a lelki-
ség, ugyanaz a cél heviti, mint a Slovenská Liga
kurtakeszii vezetőit. A köztársaság területén
nem lehet névanalizissel operálni, mert a legfur-
csább eredményeket érnénk el, hisz Prágában,
a fővárosban - csak a cégfeliratok alapján -
csupa német származású ember többségét kellene
megállapítanunk, kik bizonyára csodálkoznának,
ha valaki német nemzetiségük öntudatára kiván-
ná őket figyelmeztetni. Középeurópában, hol nem
tudott egy hatalmas nemzet kialakulni, hanem
kis nemzetek egymásra kölcsönösen hatva és egy-
mással keveredve alkottak nemzeti kultúrákat,
időszerűtlen és soha sem lesz célhoz vezető, ha-
sonló eszközökkel próbálni nemzeti terjeszkedést.
A nemzeti kultúrával párosult életformának kell
hatnia magától, kényszer nélkül, ez az egyetlen
módszer. Ebben az esetben az igazi értékek ver-
senye fejlődik ki és győz, vagy veszit. Ez ellen
a verseny ellen nincs és nem is lesz kifogásunk,
de tiltkoznunk kell a magyar nemzeti birtok-
állomány olyan megkisérelt csökkentése ellen,
melyet pár éves tapasztalat alapján, tehát tapasz-
talatlan fiatalemberek heveskedése indit el, sok-
szor talán nem is egészen ideális elgondolásból.
Minden komoly kulturembernek, aki igazán szol-
gálni akarja a középeurópai megbékélést el kell
fogadnia azt az alapelvet: nincsenek volt magya-
rok és volt szlovákok, csak jelenlegi magyarok és
jelenlegi szlovákok vannak. Ezeket védi a törvény
és védi azt a jogukat, hogy minden befolyástól
mentesen maguk határozhassanak a lelki tartal-
mukat kifejező nemzetiségük felett.

Kurtakeszi és Garamkövesd belbékéjét feles-
legesen háborgató ilyen röpiratok nem szolgál-
hatják a kultúra ügyét. A tanügyi felettes ható-
ság kötelessége a szerzők megfelelő kioktatása
és az ilyen meggondolatlan lépések meggátlása.
Kérdem tehát a Miniszter Urat,

1. Van-e tudomása arról, hogy Kurtakeszi és
Garamkövesd községekben az állami jellegű szlo-
vák iskolák meggondolatlan és megfontolatlan
hangú, botrányosan rossz magyarsággal meg-
szerkesztett röpiratok utján akarják a magyar
szülők gyermekeit a szlovák iskolába csábítani?

2. Amennyiben igen, ugy hajlandó-e a jövőben
megakadályozni, hogy a magyarságot sértő,
valótlan tartalmú röpiratok felelős kulturténye-
zök részéről az iskolásgyermekek és szülőik kö-
zött terjesztessenek?

47

3. Hajlandó-e fenti röpiratok szerkesztőit és
terjesztőit felelősségre vonni?

Praha, 1937. július 5.

Jaross,

Petrášek, Dr. Szüllö, Dr. Porubszky, A. Nitsch,
Esterházy, Dr. Holota, Szentiványi, Dr. Korláth,
Jobst, Dr. Peters, Ing. Peschka, Wagner, Ing.
Kiinzel, Ing. Lischka, Dr. Zippelius, Illing, Obrlik,
Jakéi, Dr. Kellner, Sandner, Birke.

Původní znění ad 1062/XXX.

Interpelláció

Benyújtja: Holota János dr. nemzetgyűlési
képviselő

a Belügyminiszter Úrhoz
gyűlések sérelmes betiltása tárgyában.

Belügyminiszter Ur!

A dunaszerdahelyi járási hivatal a legutóbbi
időben egymás után tagadja meg az engedélyt az
egyesült országos keresztényszocialista és ma-
gyar nemzeti párt gyűléseinek rendezésétől, Igy
legutóbb június 23. -án 7976 sz. a. kelt határozatá-
val nem engedélyezte az Albár községben ren-
dezni kívánt népgyülésünket. A tilalom megoko-
lása helyet nem álló és annyira magán viseli az
elfogultság és rosszindulat jellegét, hogy azt
szó nélkül nem hagyhatjuk. Az alkotmánytör-
vényben biztosított gyülekezési szabadság illu-
zóriussá válik, ha a dunaszerdahelyi járási hiva-
tal által inaugurált módszer lábra kaphatna.

A járási hivatal tilalmát ugyanis azzal okolja
meg, hogy "Megállapítást nyert, hogy az ezen
népgyülést bejelentő párt szónokai az egyik nyil-
vános népgyülésen saját párttagjaik előtt olyan
kijelentéseket használtak, hogy ezek a kijelenté-
sek más pártállásu egyénekkel szemben gyűlö-
letet ébresztettek és ébresztenek és ennek követ-

keztéber a jövőben könnyen a közcsend és köz-
rend megzavarása állhatna elő. "

Az albári gyűlésen többek között alulírott Ho-
lota János dr. nemzetgyűlési képviselőnek is szó-
nokolnia kellett volna. Sem ő ellene, sem a többi
szónok ellen mindezidáig nem indult meg semmi-
lyen eljárás gyűlésekkel kapcsolatban. Egyikük
sem lett jogerősen elitélve hasonló bűncselekmény
vagy kihágás miatt, így tehát a járási hivatal
"megállapítása" teljesen légből kapott. Pártunk
gyűlései akárhol rendeztük is őket, mindenkor
rendben és csendben folytak le, a közrendet és
közcsendet sehol senki sem veszélyeztette. De ha
már a járási hivatalnak ilyen és hasonló aggodal-
mai vannak, akkor kiküldött közegei és a csend-
órség utján módjában áll elejét venni a köz-
rend és közcsend veszélyeztetésének. Az engedély
megadásának megtagadása olyan ulti ma ratio,
amelyre a jelen esetben semmi ok fönn nem for-
gott.

A dunaszerdahelyi járási hivatal már előzőleg
is teljesen önkényesen és minden komoly meg-
okolás nélkül tagadta meg a gyűléseink engedé-
lyezését. Ebből a következetes eljárásból kitűnik,
hogy nem elfogulatlanul és pártatlanul, hanem
rosszindulattal kezeli és intézi el a pártunk ré-
széről hozzá juttatott gyűlés-engedélyezési kérel-
meket. Ez semmiesetre sincs hasznára egyébként
is döcögős közigazgatásunk hírnevének és az
állam érdekét is sértik a basáskodó közigazgatási
tisztviselők önkényeskedései.

Kérdezzük tehát Miniszter Urat

1. hajlandó-e az albári gyűlés betiltása miatt
vizsgálatot indítani,

2. hajlandó-e a betiltásért felelős közigazga-
tási tisztviselőt felelősségre vonni,

3. hajlandó-e megfelelően intézkedni, hogy a
jövőben hasonló sérelmek elő ne forduljanak.

Prága, 1937. július 8.

Dr. Holota,

Jaross, A. Nitsch, Esterházy, Dr. Jilly, Sandner,
Birke, Wollner, Jobst, Dr. Peters, Dr. Kellner,
Stangl, Jäkel, Dr. Korláth, Szentiványi, Dr. Szüllö,
Petrášek, Dr. Porubszky, Hollube, Dr. Zippelius,
Dr. Rosche.

Státní tiskárna v Praze. - 5324-37.