Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1937.

IV. volební období.

6. zasedání.

Tisk 558.

Státní správa bedlivě sleduje poměry podkarpatoruského vinařství, zná jeho význam, jeho rozvojové možnosti i jeho potřeby; dle toho zařídila různé zvelebovací, ochranné a zpeněžovací akce v zájmu tohoto pro Podkarpatskou Rus důležitého zemědělského odvětví. Tak byla zorganisována pro Podkarpatskou Rus vinařská odborná poradní, výzkumnická, pokusnická a kontrolní služba, opírající se o státní výzkumné ústavy zemědělské, státní vinné sklepy a státní vinařské objekty, jako pokusné a mateční vinice a révové školky, o jichž další zdokonalování je stále pečováno. Tato státní odborná služba vinařská pracuje k pokroku ve vinohradnictví i ve sklepním hospodářství a ke zkvalitnění vinné produkce, k zpeněžování sklizně podkarpatoruských vinic ve formě vína, stolních hroznů, nezkvašeného bezalkoholového hroznového moštu, brandy atd.

Postupem rekonstrukce vinic, zničených révokazem a také zakládáním dalších nových vinic na pozemcích s polohou pro pěstování révy příznivou na Podkarpatské Rusi rok od roku vinic přibývá; ze 2280 ha v roce 1920 stoupla do roku 1936 plocha vinic na 4520 ha. Při velmi vysokých výdajích na zakládání nových vinic, které bylo třeba často hraditi z výpůjček, nemohli vinaři, současně pamatovati na úměrné budování vinných sklepů s potřebným strojním a sudovým inventářem; když pak se dostavily za sebou dva ročníky a to 1935 a 1936 s velkými úrodami vína v Podkarpatské Rusí ale současně i v ostatních čsl. vinařských oblastech, nastaly značné potíže s uložením vinné sklizně vůbec a zvlášť pak i s jejím odbytem.

Úrody ve vinicích jsou ovšem všude a vždycky velmi nestejnoměrné, mění se podle jednotlivých ročníků v jakosti i v množství. Podle zkušenosti nutno počítati s vyrovnáním nestejnoměrných výnosů vinic vždy až během určité řady let. Po velkých úrodách vína v letech 1935 a 1936 přinese, jak jest dnes již známo, ročník 1937 menší úrodu, která se projeví i v lepším odbytu zásob vína posledních ročníků.

Pronikavý pokles dovozu vína z ciziny při stoupajícím konsumu svědčí jasně o tom, jak velice stoupají výkupy vína domácího, ovšem celkem za ceny poměrně nízké. K jednotlivým bodům interpelace lze poznamenati toto:

Ad 1. K zajištění obnovy vinic v Podkarpatské Rusi bylo po všechna léta systematicky a s úspěchem pracováno.

Ad. 2. Již před lety začali státní odborní orgánové na Podkarpatské Rusi pořádati odborné kursy o vinařství i o viničním sklepním hospodářství. Podle rozhodnutí ministerstva zemědělství v dohodě se zemským úřadem bylo v roce 1935 započato také s pořádáním vinařských kursů na státní zemědělské škole v Mukačevě, pro kterou byla opatřena demonstrační vinice a která je v poslední době ve vinařském směru vybavována. Praktická cvičení zmíněných odborných kursů jsou konána hlavně ve státních vinných sklepích v Berehově, které se svým vybavením k tomu hodí.

Jakmile tomu poměry dovolí, bude uskutečněno zřízení speciální vinařsko-ovocnické školy v Podkarpatské Rusi.

Ad. 3. K požadavku snížení spotřební daně, t. j. v daném případě všeobecné daně nápojové z hroznového vína třeba poznamenati, že sazba daně u hroznového vína činí 80 haléřů a nikoliv 1,60 Kč za 1 litr, jak jest v interpelaci uvedeno. Teprve připočte-li se k sazbě všeobecné daně nápojové zemská přirážka 20 haléřů a paušalovaná daň z obratu v částce 60 haléřů, vesměs za 1 litr, které se současně se všeobecnou daní nápojovou vybírají, činí tyto tři složky dohromady 1,60 Kč za litr hroznového vína.. Vzhledem k vypjatým požadavkům, které se na státní pokladnu kladou, nelze pomýšleti na snížení dosavadní sazby daně z vína.

Ad 4, 5 a 6. Hlavní přípravy pro vypracování nového jednotného zákona o víně a nového speciálního zákona o regulaci vinařské produkce jsou vykonány; jednalo se o získání statistických dat o složení typických moštů a vín z důležitých vinařských obcí i poloh všech československých viničních oblastí a to celé řady ročníků, aby byl opatřen spolehlivý podklad pro správné posuzování ve smyslu připravovaného zákona o víně.

Připravovaný návrh zákona o regulaci vinařské produkce má přispěti k účelnému omezování zakládání dalších nových vinic, má však sjednati také podklad pro zkvalitativnění vinařské produkce, jednak usměrněním volby dobrých révových odrůd s vyloučením odrůd kvantitních, tedy také přímonosných amerických hybridů, jednak omezením volného rozhodování o začátku vinobraní v době, dokud za daných poměrů nedosáhly hrozny přiměřeného stupně zralosti.

Ad 7 a 8. K tomuto bodu zmiňujícímu se o možnosti zpracování značnějšího množství vína na líh, který by pak podléhal vázanému hospodaření, lze podotknouti, že č. VI. § 5, odst. 5 zákona č. 86/1932 Sb. z. a n. vyjímá výslovně produkční líh (jímž jest také líh z vína) z vázaného hospodaření lihem, takže obchod jím jest u nás volný. Toto ustanovení jest velmi účelné, neboť obtíže s vázaným hospodařením s produkčním lihem nepodařilo se nikde uspokojivě vyřešiti a hospodaření to končilo všude velikými ztrátami. Z těchto důvodů nemožno doporučiti, aby na dosavadním právním stavu bylo něco měněno.

Společnost pro zpeněžení lihu nemá možnosti převzíti a vypáliti na líh 50.000 hl podkarpatoruského vína. Za to začínají různé soukromé podniky na výrobu brandy používati ve značnější míře k destilaci podkarpatoruských vín. K provedení destilace jsou také propůjčovány státní pálenice, které provedly na širším podkladě pokusy s destilováním podkarpatoruských vín pro účely výroby brandy s dobrým výsledkem a připravují se také k pokusům o výrobě octa z určitých druhů podkarpatoruských vín. Zaváděním různých způsobů zužitkování vín nastane určité zmírnění odbytových potíží i po stránce cenové.

Ke správnému vývoji cen vín podávaných v hostincích, vinárnách a v různých podnicích v poměrů k cenám při odběru ze sklepů producentů se zřetelem na odstupňované, často podle okolností velmi značné režijní výlohy, bude také ještě dále pracováno vhodným poučováním i výchovou příslušníků různých podnikatelských složek, avšak i konsumentů. Kromě toho jsou činěny přípravy k případnému usměrnění cen cestou dohody.

Ad 9. Na Podkarpatské Rusi je založeno několik družstev, z nichž hlavně dvě v Berehově a v Seredné při plnění svého účelu postupují v úzké spolupráci se státními vinnými sklepy. Vinařská družstva v Podkarpatské Rusi mají poslední roky - i letos - možnost získávati od Národní banky čsl. přiměřené úvěry na zajištění viničních sklizní. Poskytování podpor na další budování vinařských družstev v příštích letech je závislé na výši příslušných položek státního rozpočtu. Zřizování nových vinařských družstev je možné na podkladě §§ 223 až 267 zák. čl. XXXVII/1875 o obchodním zákonu.

Ad 10 a 11. Na úpravu předpisů o výrobě ovocného vína a "brandy" je pamatováno ve směrnicích pro návrh nového zákona o víně a o vinných výrobcích.

Ad 12. O vybudování státních vinných sklepů v Berehově a v Seredné bylo po všechna leta značným nákladem pečováno; další budování těchto státních vinných sklepů je závislé na výši prostředků, které dají k disposici k tomu účelu příští státní rozpočty. Poznamenati však dlužno, že větší vinaři sami mají se snažiti o zřizování přiměřených vlastních sklepů i o jejich účelné zařízení po vzoru vinařů v jiných československých oblastech i v cizině.

Státní správa je rozhodnuta pokračovati v mezích finančních možností ve všech zahájených zvelebovacích a pomocných akcích a připravovati případně akce nové podle nutných potřeb československého vinařství v jednotlivých oblastech, tedy i se zvláštním zřetelem na poměry v Podkarpatské Rusi.

Předseda vlády:

Dr. M. Hodža v. r.

Válasz

Az államkormányzat a podkarpatszka-ruszi borászati viszonyokat nagy figyelemmel kiséri, ismeri e borászat jelentőségét, annak fejlődési lehetőségeit és szükségeit; ehhez képest sokoldalú fejlesztési, oltalmi és értékesítési akciót léptetett életbe eme, Podkarpatszká Ruszra nézve oly fontos mezőgazdasági művelési ág érdekében. Igy Podkarpatszka Ruszban borászati szaktanácsadó, az állami vizsgáló intézetekre támaszkodó vizsgálati, kísérleti és ellenőrző szolgálat, állami borpincék és állami borászati objektumok, ú. m. kísérleti és anyaszőllőhegyek, szőllőfaiskolák szerveztettek, amelyeknek további tökéletesítésére álianó gond fordíttatik. Ez az állami borászati szakszolgálat a szőllészet és pincegazdaság előrehaladásán, a bortermelés minőségének emelésén, a podkarpatszka-ruszi szőllőhegyek termésének bor, táblaszőllő, kiforratlan alkoholmentes szőllőmust, brandy stb. alakjában való értékesítésén fáradozik.

A szőllőféreg által elpusztított szónők fokozatos felujításával, nemkülönben további új szőllőhegyek alapításával oly területeken, melyeknek fekvése a szőllőtőkének kedvez, a szőllőhegyek száma Podkarpatszka Ruszban évről évre növekvőben van, úgyhogy az 1920. évi 2.280 ha-ról 1936-ig 4.520 ha-ra emelkedett. Az új szőllőhegyek alapításával egybekötött rendkívül nagy költségek mellett, amelyeket gyakran kölcsönökkel kellett fedezni, a bortermelők a megfelelő gép- és hordóleltárral felszerelt borpincék arányos kiépítésére egyidejűleg nem godolhattak. Amidőn azután az 1935. és 1936. években Podkarpatszka Ruszban, de egyúttal más caszl. borvidékeken is két gazdag bortermésű évfolyam állott be, a bortermés elraktározása s nevezetesen annak értékesítése nagy nehézségekkel járt.A szőllőhegyele termése természetesen sehol és sohasem arányos és minőségileg s mennyiségileg az egy es évfolyamok szerint változó. A szerzett tapasztalatokhoz képest a szőllőhegyek változó hozamának kiegyenlítésére csak bizonyos évek sorának lefolytával lehet számítani. Az 1935. és 1936. évi gazdag termésre, amint az ma már közismert dolog, az 1937. évben silányabb termés fog következni, ami majd az utolsó évekbői származó borkészletek előnyösebb értékesítésében fog megnyilvánulni.

Külföldi bor bevitelének átütő csökkenése a fogyasztás növekedése mellet nyilván arról tanuskodik, hogy a belföldi bevásárlás - minden esetre egészben aránvlag alacsony árak mellett - mily fokozott mértékben emelkedik.

Az interpelláció egyes pontjaihoz a következők jegyeztetnek meg:

Ad 1 A podkarpatszka-ruszi szőllőhegyek felujítása érdekében valamennyi év folyamán rendszeres és eredményes munka fejtetett ki.

Ad 2 Az állami szakközegek a borászatról és pincegazdaságról szóló tanfolyamok rendezését Podkarpatszka Ruszban már évekkel ezelőtt indították meg. A földművelésügyi minisztériumnak az országos hivatallal egyetértőleg kiadott határozatához képest a munkácsi állami mezőgazdasági iskolán, amely számára gyakorló szőllőhegy szereztetett be s amely az utóbbi időben a borászati szakban is felszereltetik, az 1935. évben borgazdasági tanfolyamok rendezése is folyamatba tétetett. Az említett tanfolyamhoz tartozó gyakorlati kiképzés főleg a beregszászi állami borpincékben folyik, amelyek e célra berendezésüknél fogva alkalmá, sak.Mihelyt azt a viszonyok megengedik, a podkarpatszka-ruszi különleges szőllészeti és gyümölcsészeti iskola létesítése azonnal megvalósul.Ad 3. A fogyasztási adó, azaz a jelen esetben az általános boritaladó leszállítása iránti követelményhez megjegyzendő, hogy a szőllőbor adótétele literenként 80 fillér és nem 1'80 Kč, amint azt az interpelláció állítja. Csak ha az általános boritaladó tételéhez literenként a 20 filléres országos pótadót s a 60 filléres forgalmiadóátalányt hozzászámítjuk, e háromból adódik ki literenként együttvéve 1'60 Kc. Tekintve a túlfeszített követelményeket, amelyek az állampénztárral szemben támasztatnak, a boritaladó jelenlegi tételének leszállítására gondolni nem lehet.

Ad 4., 5., 6. Az új egységes bortörvény s a bortermelés szabályozásáról szóló különleges törvény megszövegezését célzó előkészítő főmunkálatok már elkészültek; itt főleg valamennyi csszl. borvidéknek fontos szőllőhegyi községeiből és fekvéseiből származó tipikus mustokra és borokra, és pedig a termésévek egész sorából eredő borokra vonatkozó statisztikai adatbeszerzésről volt szó, hogy a készülőben levő bortörvény intézkedéseinek helyes megitélése megbízható alapokra legyen fektethető.

A bortermelés szabályozásáról készülő törvény célja további új szőllőhegyek alapításának célszerű korlátozása, de további célja az is, hogy a bortermelés minőségesítését egyrészt a kvantitativ fajok kiküszöbölésével s jó szőllőfajok, így a többi között közvetlenhozamú amerikai szőllőfajvegyülékek (hybridek) megválasztásának irányításával, másrészt a szüreti időpont szabad választásának korlátozásával - hogy t. i. ne lehessen szüretelni addig, amíg a szőllőfürtök az adott viszonyok között az érettség megfelelő fokát el nem érték, - megalapozza.Ad 7., 8. E pontokhoz, amelyek tetemesebb bormennyiségnek szesszé leendő feldolgozhatásáról szólnak, amely majd a kötött gazdálkodási rendszernek vettetnék alá, - megjegyzendő, hogy a 86/1932. Tgysz. törvény VI. sz. 5. § 5. bekezdése a termelési szeszt, mint amilyen a borszesz is, a kötött szeszgazdálkodás alól kifejezetten kivonja, úgyhogy annak kereskedelmi forgalma nálunk szabad. A rendélkezés igen célszerű, mert a termelési szesz kötött gazdalkodását követő nehézségeket sehol sem sikerült teljes megelégedésre megoldani s eme gazdálkodás mindenütt nagy veszteségekkel záródott. Ez okból nem ajánlatos, hogy a fenálló jogállapoton valamiféle változás eszközöltessék.

A szeszértékesítő társaságnak az 50.000 hl podkarpatszka-ruszi bor átvétele s annak szesszé való feldolgozása nem áll lehetőségében. Ezzel szemben egyes brandy-előállító magánvállalatok a lepároláshoz a podkarpatszka-ruszi borokat kezdik jelentősebb mértékben használni. A lepároláshoz állami szeszfőzdék is kölcsönadatnak, amelyek a podkarpatszka-ruszi boroknak brandy-előállítás céljából eszközölt lepárolásával szélesebb alapon jó eredménnyel kisérleteztek és még egyes podkarpatszka-ruszi boroknak ecetté leendő feldolgozásán is kisérletezni fognak. A bor értékesítését célzó különféle módozatok bevezetésével az értékesítésí nehézségek bizonyos enyhülése az árak tekintetében is beáll.

A vendéglőkben, borozókban és egyéb vállalatokban felszolgált borok árainak a termelő pincéjéből átvett bor áraihoz megfelelő viszonyban leendő alakulásán - tekintettel az aránytalanul magas rezsiköltségekre - az államkormányzat a különféle vállalati ágazatok tagjainak és a fogyaszto közönségnek célszerü felvilágosításával és nevelésével fog dolgozni. Ezenkívül előkészületek történnek aziránt, hogy az árak esetleg egyezség utján irányíttassanak. Ad 9. Podkarpatszka Ruszban több szövetkezet létezik, amelyek közül főleg kettő, a beregszászi és szerednyéi céljaik megvalósításánál az állami borpincékkel szorosan egüttműködnek. A podkarpatszka-ruszi bortermelői szövetkezeteknek az utóbbi években és ezidén is lehetővé van téve, hogy a csszl. nemzeti banknál szőllűtermésük biztosítására megfelelő kölcsönöket vegyenek fel. A bortermelői szövietkezeteknek további kiépítésére szolgáló segélyek folyósítása az állami költségvetés illető tételeibe felvett összegektől függ. Uj bortermelői szövetkezetek alakítása az 1875:XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 223. és 257. §-ai alapján van lehetővé téve.