Původní znění ad 2183/XX.

Interpelláció

az Igazságügyminiszter Urhoiz

a nyelvtörvény magyar kisebbségi nyelv használatának a nyitrai ker. biróság és a pozsonyi felsö bíróságon való be nem tartása tárgyában.

Beadják: Dr. Halota János és társai.

Úgy a nyitrai ker. biróságnál, mint a pozsonyi felsöbíróságnál a magyar bísebbség myelvhasznállata szempontjából anyelvtörvény temtlelkezáseive D ellenkezö következö sé relmek es törvénytelenségek állanak lfön;

1. A magyar nyelvü beadvány okra kívétel nélkül csak szlovák nyelvü határozatok adatmak ki.

2. Az itélötanácsok - azok is amelyek magyar iárások ügyeńben itélkeznek - úgy vamnak alakíbva, hosy a felek magyar nyelvea a bvrosággal nem érintkezhetnek, mert vagy a taaács vay egy tagja sem tud magyarul, vagy a 3 bíró kózül csak egy érti a magyar nyelvet.

Igy a nyitrai ker, bírósá gnál a vádtanácsban a 3 biró közül (Čabrada elnök, Engelthaber, Stroj vagy Břešan) egyik sem érti a magyar nyelve 2. büntetö ifelebbezési fianácsbam a 3 biró közül (Max, Břešan és Takács) csak egy érti a magyas nyelvet. A pol gári tanácsban a biró közül, (Martinec, Schark és Pochop) csak egy érti a magyar nyelvet tökéletesen, egy most tantlja, egy pedig teljesen nem érti.

A pozsonyi helsöbiróságon (itélötáblán):

A felebbezési tanácsban 3 biró közül (Kadlec, Majtany Sedlaček vagy Balzár, Majtany, Sedlák) csak egy értí a magyar nyelvet.

A reviziós tanácsban a 3 biró közül szinfén csak egy biró érti a magyar nyelvet.

Kédem az Igazságügyminiszter Urat!

1. Van-e tudomása ezen a nyelvtörvéay remdellcezéseiv, el ellenkezö állapotokról.

2. Hajlandó-e iatézkedni, hogy ezek mielöbb megszüntessenek és nyelvtörvéay rendelkezéseiaek érvény szeneztessék.

Prága, 1929, junius hó 11-én.

Dr. Holota,

Dr. Korláth, Szeativányi, Koczor, Füssy, Nitsch, Wenzel, Simm, Dr. Wollschack, Knirsch, Matzner, Weber, Schneider, Horpynka, Dr. Schollich, Dr. Lehnert, Dr. Koberg, Ing. Kallina, Geyer, Ing. Jung, Dr. Keibl, Siegel.

Původní znění ad 2183/XXI.

Interpelláció

az Igazságügyminiszter és Belügyminiszter Urakhoz

rimaszécs községi képviselötestületének tárgyalási nyelve ügyében.

Beadják: Koczor Gyula és társai.

Miniszter Ur!

Rimaszécs községében az 1928 év eléfén Zajacz Agoafion és Piszkor János képviselötestületi tagok a rimaszécsi képviselötestület efé áz 1928, évi dl. számu kormányrendelet 70. §-a alapjám inditványt terjesztettek be, amélyben inditwányozták, hogy a képviselötesbület a kävetkezö határozatöt hozza.

"A. község képviselötestülete elhatározza a myelvtörvény végrehajtási rendeletének 70, §-a alapián, hogy a község táryalási nyelve a végrehajtási ren3elet korlátai között a magyar s a hivatalü cselékmények lebonyolitási nyelve is a végrehajtási rendelet korláfiai között egyedül a magyar."

A szabályszerüen beadott índitványt Revaj Géza községi bíró a képvíselötestület elé vitte letángyalás végett, midön, azonban ezt ellöterjeszterni óhajtotta Lovass Aladár rimaszécsf körjegy zö elvette töle azinditványt, azt letázgyalni nemengedte, söt a csendörségnél feljelentést tett ellene államellenes cselekedet miatt.

Lovass Aladárnak azon ténykedése, hogy egy a törvény által megengedett inditványt a képviselötestület által letárgyalni nem engedett, annak a képviseLötesfület elé terjesztését eröszakkal megakadályozta, hatánozottan fegyelmi nétség s épp ezért Nagy Sándor a Magyar Nemzeti Párt országos igazgatója rima-szombati lakos az akkori zólyomi nagymegyének megyebizottsági: tagja kérte ugy afeledi járási hivatalnál, mint a zólyomi zsupání hívatalnál ezen ügyben a sürgös vízsgálat elrendelését. dr. Törköly, József szenátor a Magyar Nemzeti Párt országos elnöke kérte a zsupáni hivatalt a Ifegyeimí eljárás sürgös meginditására.

"Mindkét beadvány 1928, évi március hó 11-én lett beadva, elintézve ázonban a mai napig aem lett s igy az a látszat, míntha a magyar aemzeti káebbségeket törvényhen biztositott jogaiktó1 megfosztani ígyekvö alantas tisztviselök szabadalmat élveznének s törvénybe ütközö cseleked, etükért még concrét panasz esetén sem inditanak ellenük eljárást a hatóságok s nem szolgáltatnak igazságot a megsértett yagyar nemzeti kisebbségnek.

Miután Lovass Aladár rimaszécsi körjegyzöaek a Ifent vázolt ePjárása feltétlenül lfegyelmí vétség, mert az alkotmánytörvény azon renlelkezését sérti, hogy az eröszakos elnemzetfenités tilos, de fegyelmí vétség azértís, mert eröszakos eszközökkel a kadályoz za meg a képviselötestületet nemcsak jo gának, hanem kötelességenek gyakorlásában is és meglfélemlitenii gyekszik a jogaíkat és kötefességeíket gyakoxló egyéneket s dacára ezen ténykedésének, a ffegyelmi eljárás ellene mindez ndeig megínditva nem lett, tísztelettel kérdezzúk a Belügyminiszter Urat:

1. Van-e fiudomása Lovass iAladár rimaszécsi klörjegyzönek ezen törvénýbe ütközö, a magyar mem;zeti kísebbségek törvényben biztositott jogaft megsem misnbeni igykvö ténykedéséröl?

2. Elismeri-e, hogy az 1926, évi 17, számu kormámyrendelet 70, §-a megadja a nemzeti kisebbségeknek azt a jogot, hogy a képviselötestületek megállapithassák a törvény korlátaí között a község tárgyafási nyelvét és a hivatali cselekményeic lebonyolitási nyelvét s az a fiisztviselö aki ezea ténykedésében a közséi képviselötestületet meakadályozza, az hivatafi hatadommal való visszalést követ el?

3. Hajlandó-e ezek után sürgösen íntézkedai, hogy a tett följelentések alapján Lováss Afadár rimaszécsí körje gyzö ellen a fegyelmi eljárás megindittassék, törvénytelen cselekedeteért szigoruam megbüntettessék s ez által a megséxtett magyar nemzeti kisébbséignek e légtétel adassék?

4. A:fent vázolt intlitmány beadás alkalmával I,ovass Aladár rimaszécsi körjegyzö az inditvány beadását, elöterjesztését és elkobzását a község kipvísedötestületémek jegyzökö nyvébe iföl sem, vette s ezzel a képvisel ötestúleti jegyzökönyvet meghamisitotta, hajlandóe ezért ís ellene fegyelmí eljárást elrendelni?

Praga, 18. junius 1929.

Koczor,

Nitsch, Füssy, Ing. Jung, Dr. Wollschack, Ing. Kallina, Weber, Horpynka, Schneider, Dr. Koberg, Dr. Keibl, Knirsch, Wenzel, Simm, Geyer, Dr. Korláth, Dr. Holota, Szentiványi, Dr. Schollich, Matzner, Dr. Lehnert, Siegel.

Původní znění ad 2183/XXII.

Interpelláció

a pénzügyminiszter urhoz

egyes szlovenszkói pénzügyigazgatóságok és pénzügyi kirendeltségek jogellenes eljárása tárgyában.

Beadják: Szentivány József nemzetgyülési képwiselö és társai.

Az egyenes adókról szóló 76/927, sz. törvény 301. §-a az a;dóügyekben általános felvilágositásí kötel, ezettsé-get statuál, kimondván, hogy "minden, akár fizíkai, akár jogi személy köteles a kivetö hatóságok elött azokról a ténykörülményekröl, melyek más személyek adó (büntetö) ügyeiben fontosak, tanuskodni, wagy mint szaliértö vagy az üyben jártas személy vallomást tenni."

A végrehajtási utasitás ezen törvényszakasz tekíntetében a következöképen intézkedik:

"Felvilágositások nemcsak egyes esetekben, hanem egész sor adóügyb en ís kikérhetök, Dacára ennek, nem felelne meg a 31. §, 1, pontjában foglalt meghatározás szellemének, ha általános s bizonyos már keresztülvitt esetekne közvetlenül nem vonatkozó olyan felvilágosítások követeltetnének, amelyeknek a Ifelek vagy egyáltalán nem, vasy csak randkívülí munka és megterheltetések árán tehefinének eleget, (pl. ha egy gyárvállalattól azt kérdeznék, kinek és milyen áron szállitott a vonatkozó évben gépeket?)"

"A kérdezösködéseknél és esetleg a válasz kikényszeritésémél ugy kell eljárni, hogy kérdések csak annyiban tétessenek, anemnyiben fontosak és feltétlenül szükségesek és amennyiben azok nélkiül vaLamely konkrét esetben nem lehet meglenni."

A pénzügyminiszter ur az egyenes adótörvéay 301, §-ának végrehajtása tárgyában éppen egyes érdekvédelmi szervek panaszaival kapcsolatban 1928, aprilis 14-én Z. 637/28-III/8, sz, aliatt a vezérpénzügyígazgatóságokhoz egy ujabb rendeletet intézett, amelý lényeges részében a következöképen szól:

"A beérkezett panaszokból megállapítható, hogy a kivetö hatóságok hivatkozással az egyenes adó törwény 301, §-ára olyan ielvilágositásokat követelmek, amelyek ugy lényegükben, mínt tertlejélmüknél fogva egyenes ellentmondásban állanak azzal a kötelezettséggel, amelyet a törvény s a végréhajtási utasitás ídevágó része ebben a tekintetben lefektetett, Igy pl, sönfözdéktöl a járás összea vendéglöseínek szállitott sör memnyiségére, máshol pedig ipari vállalatoktól üzlet Fefeinek és szálfit, ainak jegyzékeíre, vagy iparosoknak az egész járás területén kifizetett összegek magasságára vnnatkozó válaszokat kértek, még pedig lehetetlenül rövíd határidön beliül. Más kivetö hatóságok clyan kérdéseket tettek fel, amelyek meglfelélnek ugyan a törvény szealemének, azoban oly tömegesen és oly rövid hatá Tidö kitüzése mellett, hogy azoknak rendes megválaszolása, ha gyakorlatílag egyáltalán keresztülvíhetö volt, rendkivülí nehézséget okozott a kérdezettekne nézve."

"Tekintettel tehát ezekre a teljésen índokolt panaszokra, amelyek államdóan és különbözö részröl érkeznek be, a pénzügyminiszterium nyomatékosan felhivja a figyelmet arra, hogy az egyemes adótörvény 31, §-ára vonatkozó végrehajtási utasitás 1, és 2, bekezdése "elví utasitásokat" tartalmaz arra, hogy mely esetben, milyen feltételek mellett és mily terjedelemben Lehetök fel kérdések a törvény 301. §-a értelmében."

Dacára a törvény, a vegrehajtási utasítás és a pénzügyminisztérium fent idézett határozott rendelkezéseinek, egyes szlovenszkói pénzügyi gazgatóságok, illetve pénzügyi kiremdehsé, gek, igy a losonci pénzügyi kirendeltség ds a kirendeltség területén lakó iflöldbirtokosokhoz a következö, felhivást intézte:

"A forgalmi és fényüzési adóról szóló 263/923. sz., illetve 246/1926 sz. törvény 46. §-a és az egyenes adóról szöló 76/927, sz. törvémy 301. §-ának 1, bekezdése alapián, felkérjük ZSnt, hogy 20 napon belil íde kímutatás formájában jelenteni sziveskedjék, hogy az 1928 évben milyem össze;geket fizetett ki az egyes

1. - ügyvédeknek munkadij és perköltségekben,

2. - orvosoknak liátogatásí dijjakban,

3. - állatorvosoknak gyógyítási és kezelésí dijakban,

4. - gyógyszerészeknek gyógyszerekért és eszközökért,

5. - kereskedöknek a szállitott árukért,

6. - gyáraknak vagy ezek szükségleteiért és ügynŕikségeknek a szállitott gépekért, gazdasági szükségletekért és egyéb szállitmányokért.

7 - vállalkozóknak és iparosoknak a szállífiott anvagokért és munkáért.

8. - egyéb személyeknek alkalmí véteLekért 50,Kč. elettí értékben.

Ezen kímutatásnak tartalmaznia kell:

a. - a nevet (céget), b. - lakhelyet, c. - a teljesitett murkának, munkatelje sitménynek, a szállitott áruknak, anyagoknak a fajtáját, d. - az összeget, amely nevezettnek az 1928 évben ki lett fizetve.

Ha ezen fehhivásnak nem feleline meg, a hfvatkozott tórvények 43, illetve 201. §§-ai szerint 5000,- iKč-ig terjedhetö rendbirsággal sujtatik."

A fenti pénzügyí kirendeltségi felhivás myilmánvaló ellentétben áll a vé;grehajtásí utasítás íntézkedéseivel s küLönösem is ellentétben áll a pénzügyminisztéríum rendeletével, amely éppen az adózók felesleges zaklatásának további elkerülése végett magukhoz a pénzügyi hatóságokhoz intéztetett, Kérdjük azért a pénzügyminiszter urat:

1. - Hajlandó-e érvényt szerezmi az egyenesadó tórvény 301, §-ának végrehajtása tárgyában intézkedö miniszteri utasitásnak s ifebhivott Z. 36.637/ 28.-III/8, sz, rendeletének s

2. - mimö intézkedéseket kíván tenni annalc megakadályozása végett, hogy egyes alsófóku pénzüáyí hatóságok a törvény szellemének és a míníszteriumi utasítás rendelkezéseinek ellenében jogellenesen zaklassák az adózási kötelezettséggel ugyís erösen megterhelt adózókat?

Prága 1929, junius 18.

Szentiványi,

Koczor, Dr. Holota, Geyer, Simm, Dr. Schollich, Dr. Koberg, Horpynka, Matzner, Knirsch, Dr. Wollschack, Ing. Jung, Dr. Korláth, Nitsch, Füssy, Wenzel, Ing. Kallina, Schneider, Siegel, Dr. Keibl, Weber, Dr Lehnert.





Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP