31
12. Tőketerebesen is polgári iskolai körzetet
létesitett az országos képviselőtestület 383 sz.
határozatával és itt kifogásolnunk kell, hogy
Hardicsa község magyarságát, mely a község
lakosságának
46.51%-át alkotja, szlovák polgári
iskolai körzethez csatolták. A hardicsai magyar-
ság elnemzetlenitését csak ügy lehet megaka-
dályozni, ha megfelelő magyar polgári iskolai
körzethez lesz csatolva.
13. A 383-sz. határozat intézkedik a Léván fel-
állítandó polgári iskolai körzetről is, de itt sincs
meghatározva a tannyelv. Ehhez a körzethez tar-
tozik Alsószecse 83. 30% és Léva
41.01% ma-
gyarsággal. A körzethez tartozik 5435 magyar,
akik a körzet lakosságának 39. 43% -át alkotják,
igy itt is jogos követelésünk, hogy Léván önálló
magyar polgári iskolai körzetet létesitsenek vagy-
is a jelenlegi párhuzamos osztályokat egyben
önállósítsák. Az elmúlt tanévben 122 gyermek
végezte ebben a körzetben magyar nyelven a
negyedik és ötödik osztáiyt.
14. Zselizen eddig önálló polgári iskola nem
volt és a meglevő polgári iskolai osztályok csak
mint a lévai állami polgári iskola kirendeltsége
működtek. A 383 sz. határozat, mely ugyancsak
kimondta a zselizi körzet megalakítását, nem
állapította meg a tannyelvet, már pedig a körzet
lakosságának több mint négyötöde magyar.
A körzethez tartoznak: Garamvezekény 95. 92%,
Garammikola 93. 05%, Damásd 85. 71%, Szódó
81. 18% és Zseliz 72. 25% magyarral, ugyanakkor
a csehszlovák lakosság arányszáma: 1. 66, 6. 95,
13. 07, 18. 01 és 21. 76%. A körzethez beosztott
5554 leiekből 4459 magyar és 885 csehszlovák,
vagyis a lakosság 80. 28% magyar, a csehszlová-
kok arányszáma pedig 15. 94%. Az elmúlt tanév-
ben 145 gyermek végezte a körzetben magyar
nyelven az elemi iskola negyedik és ötödik osz-
tályát. Jogos és vitathatatlan követelmény, hogy
a Zselizen létesítendő körzeti polgári iskola első-
sorban magyar tannyelvű legyen.
15. Az országos képviselőtestület 384 sz. hatá-
rozatával Ligetfalu székhellyel is létesített kör-
zeti polgári iskolát. Eltekintve attól technikai
okokból lehetetlen helyzettől, hogy a főrévi gyer-
mekek Pozsony városon kell, hogy átjárjanak a
ligetfalusi polgári iskolába, a magyarságnak még
az a sérelme, hogy a 2034 ligetfalusi és az 1049
főrévi, tehát összesen 3083 magyar részére nem
létesítettek magyar polgári iskolai körzetet, hol-
ott az adott számerő mellett a magyarságnak eh-
hez joga van.
A felsorolt konkrét tények minden elfogulatlan
szemlélő előtt igazolják, hogy a szlovenszkói or-
szágos képviselőtestület határozatai kizárólag a
csehszlovák nemzet szempontjait mérlegelték és
csak ott voltak tekintettel a magyar nemzet ér-
dekeire, ahol valamely meglevő intézmény léte azt
elkerülhetővé nem tette. Jogos bizalmatlanságot
vált ki minden magyar ember előtt, hogy magyar
többséggel biró, vagy majdnem kizárólag ma-
gyar jellegű járásokban nem határozták meg a
tannyelvet s igy a helyenként meglevő párhuza-
mos magyar polgári osztályok léte is veszélyez-
tetettnek látszik. Túlbuzgó közigazgatási hivatal-
nokok és tanügyi hatóságok ilyen esetben kizáró-
lag csehszlováknak fogják minősiteni ezeket a
körzeteket. A körzeti polgári iskolák szervezése
- ha a törvény szellemével nem is tudunk egyet-
érteni, mert nem számol a szlovenszkói viszo-
nyokkal - végeredményben kulturhaladás kivan
knni, jogos kívánságunk tehát nekünk, hogy eb-
ből a magyarság is kivehesse a maga részét és
annak előnyeit ne csak a csehszlovák nemzet él-
vezhesse. A leghatározottabban kell követelnünk,
hogy magyarlakta vidékeken csak magyar pol-
gári iskolák legyenek és, hogy mindenütt tekin-
tettel legyenek arra, hogy magyar nemzetrészek,
melyek szlovák községekben feküsznek, magyar
körzethez csatoltassanak, mert csak igy kerülhető
el az elnemzetlenités.
A csehszlovák kormányt nemzetközi kötelezett-
ségek, az alkotmánytörvény és utolsó sorban az
1937. évi februári kormánynyilatkozat arra kell,
hogy késztesse, hogy tettekkel igazolja, misze-
rint végleg szakított az elnemzetlenités szándéká-
val s minden a köztársaságban élő nemzet élet-
feltételeit biztosítani akarja. Ezt a programot
valló kormánynak mélyen és erélyesen kell be-
lenyúlnia az elnemzetlenitést szolgáló ilyen szö-
vevénybe, mint amilyen a tervbe vett körzeti pol-
gári iskolák rendszere.
Fentiek alapján kérdjük az összkormányt és
különösen az iskolaügyi miniszter urat, haj-
landó-e:
1. a szlovenszkói országos képviselőtestületben
hozott, a körzeti polgári iskolák felállítását cél-
zó határozatokat a nemzeti megbékülés és az
igazság szellemében felülvizsgálni és megváltoz-
tatni,
2. hajlandó-e a verebélyi polgári iskolai kör-
zetbe beosztott magyarság részére önálló ma-
gyar polgári iskolát létesíteni,
3. hajlandó-e Bajánházát a palóci polgári
iskolai körzetből kivenni és magyar polgári isko-
lai körzetbe beosztani,
4. - hajlandó-e Nyitra és vidéke magyarsága ré-
szére magyar polgári iskolát létesíteni,
5. hajlandó-e az ipolysági polgári iskolai kör-
zetet önálló magyar polgári iskolai körzetnek
nyilvánitani,
6. hajlandó-e Osgyánban önálló magyar pol-
gári iskolát létesíteni,
7. hajlandó-e Losoncon önálló magyar polgári
fiu iskolát felállitani,
8. hajlandó-e a losonci csehszlovák tannyelvű
leány polgári iskolai körzetbe felvett községeket
a törvénynek megfelelően egyszersmind a ma-
gyar leány polgári iskolai körzetbe is beosztani,
9. hajlandó-e a Somorja részére alkotott kör-
zetet magyar polgári iskolai körzetnek minősíteni
és ónálló magyar polgári iskolát létesíteni Somor-
ján,
10. hajlandó-e kimondani, hogy a Galánta
székhellyel létesitett polgári iskolai körzet ma-
gyar polgári iskolai körzet és a galántai magyar
osztályokat önálló polgári iskolává fejleszteni,
11. hajlandó-e a rimaszombati szlovák iskolai
körzetbe beosztott Bakti, Cserencsény, Felső-
pokorágy és Dusa községeket a rimaszombati
magyar polgári iskolai körzetbe is beosztani és
Rimaszombaton önálló magyar polgári iskolát
létesiteni,
12. hajlanó-e kimondani, hogy a tornaijai pol-
gári iskolai körzet kizárólag magyar polgári
32
iskolai körzet és Tornaiján a magyar polgári
iskola létesítését minél előbb engedélyezni,
13. hajlandó-e kimondani, hogy a Királyhel-
mecen létesitett körzet magyar tannyelvű polgári
iskolai körzet,
14. hajlandó-e Hardicsa községet a tőketerebesi
polgári iskolai körzetből kivenni és magyar pol-
gári iskolai körzetbe beosztani,
15. hajlandó-e kimondani, hogy a Léva szék-
hellyel létesitett polgári iskolai körzetben a tani-
tás nyelve a magyar és Léván önálló magyar pol-
gári iskolát létesíteni,
16. hajlandó-e kimondani, hogy a Zseliz szék-
hellyel létesitett polgári iskolai körzet tanítási
nyelve kizárólag a magyar és, hogy a zselizi ki-
rendeltség önálló magyar polgári iskolává alakul
át és végül,
17. hajlandó-e a ligetfalusi és főrévi magyar
gyermekeknek a magyar polgári iskolai oktatást
lehetővé tenni és megszüntetni azt a helyzetet,
hogy a főrévi gyermekek kénytelenek legyenek
Ligetfalura polgári iskolába járni.
Praha, 1937. augusztus 22.
Jaross,
Szentiványi, Dr. Korláth, Dr. Eichholz, A. Nitsch,
Dr. Holota, Dr. Porubszky, Petráek, Esterházy,
Dr. Szüllö, Ing. Künzel, Illing, Dr. Kellner, Kundt,
Obrlik, Franz Němec, Ing. Richter, Fischer, Sand-
ner, Dr. Peters, Ing. Peschka, Jäkel.
Původní znění ad 1062/VII.
Interpelláció
Benyújtják: Jaross Andor nemzetgyűlési
képviselő és társai
a belügyminiszterhez és igazságügy-
miniszterhez
egy birósági végrehajtó és a Fámád községi
csendőrőrs két tagjának erőszakoskodása
tárgyában.
A Párkány járásbeli Farnad közsében 1924.
óta közös háztartásban él Kabay János gazdál-
kodó Császár Rozália elvált asszonnyal. Kabay
János különféle peres ügyek miatt vagyonát tel-
jesen elvesztette és hitelezői ma is még tekintélyes
követelést támasztanak vele szemben, melynek a
teljesen tönkrement Kabay eleget tenni nem tud.
Ezen hitelezők között Liebermann Leó lévai ügy-
véd perköltség cimén követel Kabaytól egy na-
gyobb összeget, melyet Kabayval szemben nem tud-
ván érvényesiteni, Császár Rozália háza és ingó-
ságai ellen inditott végrehajtási keresetet. Ezen
végrehajtási kereset értelmében f. évi április 16. -án
Liebermann Leó dr. ügyvéd megbizottja, Adler
Sándor dr. párkányi ügyvéd, Vadura járásbiró-
sági végrehajtó, Százalszky János csendör-
őrsparancsnok és Szlama József csendőrőrmester
foglalás céljából megjelentek Császár Rozália
házában. Itt lefoglaltak egy drb. csikót és egy
drb. választott borjut, majd behatoltak a lakásba
és készpénz után kutattak. Császár Rozália ruhái
között 1700 Kč készpénzt találtak, az asszony
nem akarván a pénzt átadni, a lakásban dula-
kodás kezdődött, melyben ugy a birósági végre-
hajtó, mint a két csendőr vett tettleg részt, végül
is az asszonyt alaposan megverték és a pénzt
magukhoz vették.
Ennél a jelenetnél a községi elöljáróság részéről
senki sem volt jelen, mert a községi kisbiró is,
aki a végrehajtót és csendőröket a házhoz kisérte,
onnan csakhamar eltávozott, Kabay János pedig
nem volt otthon.
Császár Rozália, aki ebben az időpontban
negyedéves áldott állapotban volt, rendkivül sú-
lyos, puskatustól származó zúzott sebeket szen-
vedett, úgyhogy 45 napig volt beteg és közben
abortált. Ezen idő alatt Klein Sándor dr. farnadi
orvos és Babocsán Mihályné községi bába ismé-
telten kezelték.
Tudomásom szerint Császár Rozália ugy a
végrehajtó, mint a csendőrök ellen feljelentést
tett az államügyészségen, valamint igénypert
inditott a lefoglalt ingóságok felszabaditása
érdekében. Az ügy jogi része a biróságok dolga,
ebbe nem kivánok beleavatkozni, de a mód, ahogy
a hatóság hivatalos közegei eljártak, olyan ter-
mészetű, hogy minden kis jogérzékkel rendelkező
embernek el kell pirulnia, hogy ilyesmi Közép-
európában megtörténhetik s hogy nálunk, ahol
szokás demokráciáról és a szegény nép érdekeinek
a felkarolásáról beszélni, ilyen brutális módon
bánhatnak egy védtelen asszonnyal, aki az utolsó
falat kenyérre valóját védi. A biróságnak tudnia
kellett, hogy a Kabay Jánossal csak közös ház-
tartásban élő Császár Rozália ingóságai nem
felelhetnek Kabay adósságaiért, azonkívül Farnad
községben tudja mindenki, hogy Császár Rozália
nem vagyontalanul költözött Kabayhoz, hanem
mintegy 40. 000 Kč vagyont hozott magával, tehát
amije ma van, azt nem Kabaytól kapta, tehát
van jogi alapja védekezésének. Teljesen indokolat-
lan volt tehát az a mód, ahogy az állatok
lefoglalása után, a talált készpénzt is elvették a
legdurvább erőszak alkalmazásával.
Súlyos a bűne a birósági végrehajtónak, hogy
felesleges erőszakhoz folyamodott, de még
súlyosabb megitélés alá tartozik a csendőrök
viselkedése, akik ismerték Kabay és Császár Ro-
zália életkörülményeit és egy teljesen védtelen
asszonyt ilyen durván megtámadtak, hogy a
pénzét elvehessek. A jogbiztonságnak nincs
szüksége ilyen durva fellépésre s bizonyára lett
volna egyéb lehetőség is arra, hogy a jogilag
amúgy sem tisztázott anyagi felelősséget Császár
Rozáliával szemben érvényesítsék.
Nem tudom, hogy a feljelentés alapján az
államügyészség kellő energiával meginditotta-e a
nyomozást, de, ha meg is indította, tartani lehet
tőle, hogy az alsóbbfoku hatóságok - mint már
nem egy helyen és nem egy esetben történt -
a mindenáron való igazság keresés helyett az
eljáró közegek igazát kivánják bizonyítani, illetve
eljárásukat menthetővé tenni. A demokrácia, tehát
a népuralmi gondolat kívánja meg ilyenkor, hogy
a közvetve a népnek felelős miniszter könyörtelen
33
vizsgálattal tisztázza és büntesse a népellenes
túlkapásokat.
Fentiek alapján kérdem a Belügyminiszter és
Igazságügyminiszter Urat:
1. Van-e tudomásuk a Farnad községben történt
végrehajtói és csendőri erószakoskodásról?
2. Hajlandók-e ebben az ügyben szigorú vizsgá-
latot inditani és a vizsgálat eredményéhez képest
a bűnösöket megbüntettetni?
3. Hajlandók-e a meghurcolt, megvert Császár
Rozáliának erkölcsi és anyagi elégtételt biztosi-
tani?
Praha, 1937. augusztus 25.
Jaross,
Szentiványi, A. Nitsch, Esterházy, Dr. Szüllö,
Petráek, Ing. Künzel, Sandner, Illing, Ing. Rich-
ter, Obrlik, Dr. Kellner, Jäkel, Dr. Peters, Kundt,
Ing. Peschka, Fischer, Dr. Einchholz, Dr. Porub-
szky, Franz Němec, Dr. Holota, Dr. Korláth.
Původní znění ad 1062/VIII.
Interpelláció
Benyujták: Jaross Andor nemzetgyűlési
képviselő és társai
az iskolaügyi miniszterhez
a Baracska községbeli állami elemi népisko-
lában a református gyermekek vallástani-
tásának akadályoztatása tárgyában.
Baracska községben, mely a verebélyi járás
területén fekszik, az 1920. évbeli népszámlálás
1045 lakos közül 906 lelket talált magyarnak,
1930-ban már 1187 lakos közül csak 558 magyar
találtatott, dacára annak, hogy a község jellege
továbbra is éppenugy magyar, mint volt az
1920-as népszámlálás idején. A községben egy
róm. -kath. magyar és egy református magyar
egytanerös elemi népiskola, valamint egy a Slo-
venská Liga által alapitott szlovák tannyelvű
állami elemi népiskola működik. Ebbe az iskolába
csak csekély számú szlovák gyermek jár, ellenben
sok olyan magyar gyermek, akiknek a szüleit
sikerült meggyőzni a nem az anyanyelven való
tanulás előnyeiről.
Az 1936/37. tanévben a szlovák elemi népiskolába
többek között 24 református vallásu magyar
gyermek járt. Ezen iskola vezetője 1931. óta Garai
István igazgató-tanitó, aki évek óta tehetségéhez
képest akadályozta, hogy az iskolájában tanuló
református gyermekek magyar nyelvű vallási
oktatásban részesüljenek. Igy pl. az elmúlt tanév-
ben csak 1937. jan. 16. óta volt református vallás-
oktatás, miután a református lelkészi hivatal az
aranyosmaróti tanfelügyelőséget ismételten meg-
kereste és a tanfelügyelőség megfelelő utasitást
küldött Garai igazgató-tanitónak. A tanév végén
Bihari Kálmán pozbai református lelkész, akihez
a baracskai ref. leányegyház tartozik, panaszt
tett ismét a tanfelügyelőségen, hogy Baracskán
akadályok merültek fel a hittanvizsga megtart-
hatása miatt, mire a tanfelügyelő megigérte,
hogy utasitani fogja az iskola igazgatóját, hogy
a gyermekek jun. 25. -ére hittanvizsgára jelentkez-
zenek. Jun. 25. -én Bihari Kálmán lelkész és Szabó
István segédlelkész megjelentek Baracskán a
hittanvizsga megtartása végett, de a vizsgára
egyetlen gyermek sem jelentkezett, úgyhogy
vizsga megtartható nem volt. Kiderült az is,
hogy az igazgató-tanitó előzőleg az iskolában
felhivta a gyermekek figyelmét, hogy hittan-
vizsgára csak az menjen, akit a szülei erre kény-
szeritenek. Ez a pedagógiai bölcsesség természe-
tesen megtermetté a maga gyümölcsét és egyet-
len gyermek sem jelentkezett vizsgára.
Garai István jun. 26. -án kiállitotta a gyermekek
bizonyitványát és átküldte a pozbai parochiára
azzal a hivatalos kéréssel, hogy a hittanosztály-
zatot a hitoktató vezesse be a bizonyitványokba.
A református hitoktató ezt meg nem tehette, mert
az egyházi előirás ugy szól, hogy osztályozni
csak a vizsgán felmutatott eredmény alapján
lehet. A gyermekek bizonyitványa igy ma sincs,
az új tanév kezdetén, teljesen kiállitva, sem alá-
irva s igy tulajdonképen ez a 24 gyermek nem
fejezte be rendesen a tanévet. 4 gyermeknek
utólag tudott osztályzatot adni a hitoktató, mert
ezek május hóban konfirmáción vettek részt s igy
ezen alkalommal módjuk volt beigazolni vallásbeli
készültségüket egyházi bizottság előtt, de 20
gyermeknek nem adhat a hitoktató jegyet az egy-
házi előirások megtartása mellett.
Ezen gyermekek névsora: Gutrai Mária Ilona
I. oszt., Kozla Julia II. oszt., Pücsök Zsigmond
III. oszt., Mikus Erzsébet III. oszt., Pücsök Eszter
III. oszt., Szkacsan Erzsébet III. oszt., Ciria Emil
IV. oszt., Bagócsi László IV. oszt., Gutrai András
IV. oszt., Mikus Ilona IV. oszt., Karika Jenő V.
oszt., Kozla Sándor V. oszt., Zimányi Sándor V.
oszt., Jeney József VI. oszt., Ciria Eszter VI.
oszt., Pücsök Vilmos VI. ozst., Rácz András VI.
oszt., Tóth Eszter VI. oszt., Mikus Eszter VII.
oszt. és Pücsök Gyula VII. oszt.
Fenti névsor szembeszökően igazolja, hogy két
szláv hangzású név kivételével még nevükben is
- minden névanalizist kiálló - magyar gyer-
mekekről van szó, akik egy olyan községben
járnak szlovák tannyelvű iskolába, ahol két ma-
gyar tannyelvű iskola is van. Az egész tényállás
a maga konfliktusával ma nem volna sem sérelmi
anyag, sem hatóságokat foglalkoztató akta, ha
Baracskán nem állott volna érdekében egyeseknek
szlovákositás terén érdemeket szerezni és magyar
gyermekeket szlovák iskolába terelni. Ezen gyer-
mekek szülei nagyrészt eladósodott kisgazdák,
zsellérek, munkások, akik könnyen befolyásolha-
tók bizonyos anyagi előnyök kilátásba helyezé-
sével, most pedig magyar származásuk mellett,
vallásuk erkölcsi törvényeivel is összeütközésbe
kerülnek. Súlyos felelősség terheli itt elsősorban
azt a rendszert, mely helyi elnemzetlenitési kísér-
letek érdemeiből farag magának és másoknak
ranglétrát s mindenütt erkölcsi rombolást és káro-
kat okoz. Meg kell tanulnia mindenkinek és meg
kell tanitani mindenkit, hogy csak az, a becsületes
ember, akire számitani lehet, aki saját nemzetét
és vallását megbecsüli s ezt az erkölcsi normát
kell alkalmazni csehszlovákra, németre, magyarra
5
34
egyaránt. Súlyos felelősség terheli Garai István
igazgató-tanítót, aki súlyt helyezett kezdettől fogva
arra, hogy iskolájába mennél több magyar gyer-
mek iratkozzék be s mikor ez megtörtént, a
gyermekek elnemzetlenitésével kívánt magának
érdemeket szerezni. A református vallástanitást
is elsősorban azért ellenezte, mert az magyar
nyelven folyt és nemzeti türelmetlenségét igy
átvitte vallási térre is, mikor éveken át csinált
nehézséget a református lelkészeknek, hogy rend-
szeresen taníthassák a hittant. Az a helyzet,
melybe 20 magyar gyermeket kergetett bele,
hogy nem végezhették el osztályuk megfelelő
vallástani anyagát, lelki képet ad Garairól a pe-
dagógusról, az emberről és népnevelőről egyaránt.
A tanügyi hatóság kötelessége őrködni afelett,
hogy gyermekeket csak olyanok neveljenek és
oktassanak, akik tisztában vannak a tanítói tiszt-
ség magas erkölcsiségével és népnevelő szerepével.
Egy olyan községben, melyben két nemzet fiai
laknak, nem lehet hivatása a néptanítónak,
gyűlöletet és sovinizmust árasztani maga könül.
A vallási türelmetlenség pedig, melyről Garai
ugyancsak bizonyítványt állított ki magának, már
nem e századba való.
Fentiek alapján kérdem az Iskolaügyi Mi-
niszter Urat:
1. Van-e tudomása arról, hogy milyen körül-
mények között folyt az elmúlt tanévben Baracska
községben a szlovák tannyelvű állami elemi nép-
iskolában a református gyermekek vallásbeli
oktatása?
2. Hajlandó-e intézkedni haladéktalanul, hogy
a hittanból vizsgát nem tett református gyer-
mekek utólag vizsgázhassanak, hogy bizonyítvá-
nyukat megkaphassák?
3. Hajlandó-e Garai István igazgató-tanítót
magatartásáért fegyelmi vizsgálatnak alávetni és
máshová áthelyezni?
Praha, 1937. augusztus 30.
Jaross,
Dr. Holota, A. Nitsch, Dr. Korláth, Dr. Porubszky,
Obrlik, Sandner, Ing. Richter, Dr. Zippelius, Dr.
Rosche, Wollner, Ing. Künzel, Ing. Karmasin, Pe-
tráek, Esterházy, Dr. Szüllö, Szentiványi, Jäkel,
Kundt, Ing. Lischka, Illing.
Původní znění ad 1062/IX.
Interpelláció
Beadja: Esterházy János nemzetgyűlési
képviselő
a nemzetvédelmi miniszter úrhoz
Láng János somorjai katonai nyugdíjas
nyugdijának megvonása tárgyában.
Miniszter Úr!
A nemzetvédelmi minisztérium 1925. december
31. -én 2111/14 sz. a. kelt határozatával átvette
mint nyugalmazott őrmestert a nyugdijállomány-
ba Láng János somorjai lakost, akinek nyugdiját
1930. október 8. -án 41. 411-1/3 számú határoza-
tával az 1930. évi 70. sz. törvény alapján véglege-
sen és jogerősen állapította meg. Láng 1930. ja-
nuár 1. -től az 1930 év végéig élvezte is nyugdi-
ját, amikor azt minden megokolás nélkül és anél-
kül, hogy erre vonatkozólag bárminő határoza-
tot kapott volna, megvonták. Láng emiatt már
kétizben is fordult panasszal a prágai közigaz-
gatási bírósághoz. Második panaszát 1936. július
8. -án 3618 szám alatt adta be. Erre még semmi-
lyen elintézést nem kapott.
Az 1926. évi 103. számú törvény 151 szakasza
valamint a legfelső közigazgatási bíróság több
határozata értelmében törvény alapján meg-
állapított nyugdijilletményeket nem lehet köz-
igazgatási és igy miniszteriális határozatokkal
megváltoztatni vagy megvonni. Megjegyzem
még, hogy Láng ma már 74 éves és nyugdijának
megvonása miatt a legnagyobb nyomorral küzd.
Mindezek alapján kérdezzük Miniszter Urat,
1. hajlandó-o Láng János nyugdíjügyét a leg-
sürgősebben megviszgáltatni,
2. hajlandó-e a nyugdíj folyósítása iránt és
pedig visszamenő hatállyal haladéktalanul meg-
felelően intézkedni,
3. hajlandó-e alárendelt hivatalainak szigorú
utasítást adni, hogy a jövőben senkit törvényelle-
nesen meg ne fosszanak nyugdijától és hajlan-
dó-e az illető közegeit megbüntetni, akik ebben
az ügyben törvényellenesen jártak el.
Praha, 1937. szeptember 1.
Esterházy,
Dr. Korláth, Obrlik, A. Nitsch, Dr. Szüllö, Petrá-
ek, Dr. Holota, Dr. Porubszky, Szentiványi, Ing.
Karmasin, Wollner, Dr. Rosche, Ing. Künzel,
Franz Němec, Ing. Lischka, Dr. Peters, Dr. Zip-
pelius, Sandner, Ing. Richter, Ing. Peschka, Jaross.
Původní znění ad 1062/X.
Interpelláció
Benyújtja: Esterházy János nemzetgyűlési
képviselő
a Belügyminiszter Úrhoz
a verebélyi járási hivatal nyelvhasználata
tárgyában.
Belügyminiszter Úr!
A verebélyi járásban lévő Bea-Bese községben
egy ösvegyasszonynak - aki magyar nemzeti-
ségű - a járási hivatal az államnyelven határo-
zatot kézbesittetett. Az özvegyasszony a nyelv-
35
törvény végrehajtási rendelete alapján a törvé-
nyes határidőn belül a járási hivatalhoz vissza-
küldte a határozatot és kérte annak magyar nyel-
ven való kiadását.
A verebélyi járási hivatal erre 6720/37 szám
alatt a kérvényezőhöz felhivást intézett, amely
szerint büntetés terhe mellett 8 napon belül kell
igazolnia, hogy az 1930. évi népszámlálás alkal-
mával magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Verebély, valamint Bese községe a verebélyi
járásbíróság területén fekszik, amely járásbíró-
ság területén az igazságügyminisztérium rende-
lete szerint a magyar kisebbségi nyelv használ-
ható. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete ér-
telmében jogosan járt el tehát az özvegyasszony,
amikor csak az államnyelven kiadott határozatot
visszaküldte és kérte annak magyar nyelven való
kiadását.
A nyelvtörvény végrehajtási rendeletével ellen-
kezik a járási hivatal idézett határozata, mely-
ben büntetés terhe mellett hívta fel a kérvényezőt,
annak igazolására, hogy magyarnak vallotta-e
magát, mert a rendelet értelmében valamely nem-
zeti kisebbséghez való tartozást a beadvány
nyelve szerint kell megállapítani, hacsak a hiva-
talnak nincs tudomása arról, hogy az illető fél
más nemzetiségű. A bizonyítási teher ezért a já-
rási hivatalra és nem a kérvényezőre hárul.
A rendelet értelmében, ha a hivatalnak két-
sége van az iránt, hogy a fél valamely kisebbség
tagja-e vagy sem, kikéri a fél nyilatkozatát, en-
nek beérkeztéig azonban a kérvényezőt az illető
nemzetiség tájának kell tekintenie.
A végrehajtási rendelet nem ad jogot a járási
hivatalnak arra, hogy büntetés terhe mellett
bizonyítást követeljen a féltől, mert neki csak a
fél nyilatkozatát van joga kikérnie, de azt sem
büntetés terhe mellett - és a hivatalnak kell
bizonyítania azt, hogy a kérvényező nem tagja
annak a nemzetnek, melyhez tartozónak vallja
magát. Minthogy ezek szerint a verebélyi járási
hivatal túllépte törvényes jogkörét, amikor a
sérelmes határozatot kiadta, kérdjük a Belügy-
miniszter Urat:
1. hajlandó-e az ügyet megvizsgálni;
2. hajlandó-e felügyeleti jogánál fogva a ve-
rebélyi járási hivatal 6720/37 számú határozatát
megsemmisíteni;
3. hajlandó-e utasitani a verebélyi járási hiva-
talt új törvényes határozat meghozatalára és
4. hajlandó-e utasítani a verebélyi járási hiva-
talt a nyelvtörvénynek és végrehajtási rendeleté-
nek szigorú betartására.
P r a h a, 1937. szeptember 7.
Esterházy,
Szentiványi, A. Nitsch, Dr. Porubszky, Stangl,
Wagner, Sandner, Jäkel, Fischer, Hollube, Dr.
Korláth, Petráek, Jaross, Dr. Szüllö, Jobst, Dr.
Holota, Axmann, Frank, Nickerl, Ing. Peschka,
Rösler, Dr. Hodina.
Původní znění ad 1062/XI.
Interpelláció
Benyújtja: Esterházy János nemzetgyűlési
képviselő
a Belügyminiszter Úrhoz
a szlovenszkói országos hivatal 1937
augusztus 12-iki körrendelete miatt.
Belügyminiszter Ur!
A szlovenszkói országos hivatal 1937. augusz-
tus 12. -én 209. 544/13/1937 szám alatt a járási
hivatalok részére körrendeletet adott ki, amely-
ben szükségesnek mondja, hogy a járási választ-
mányok az 1938. évi költségvetésbe megfelelő
összegeket állítsanak be segély címén a szloven-
szkói nemzetgazdasági központ (NÁRUS) ré-
szére.
A nemzetgazdasági központ törvényes felhatal-
mazás nélkül keletkezett és működése ellenkezik
a magyarság érdekével, mert sem a központ ma-
ga, sem megyéi nem képviselik Szlovenszkó ős-
lakosságát, abban a magyarság eddig sem kép-
viselethez, sem szerephez nem jutott, működésére
bofolyása nincs és nem is lehet. Méltánytalan és
igazságtalan tehát, hogy ezen intézmény céljaira
a magyarságtól segélyt kérjenek, mert ennek első
feltétele az volna, hogy ezen szervek a magyar-
ság megfelelő képviseletével ujra megalakulja-
nak.
Ma, mikor az adófezetőt egyébként is oly nagy
adóterhek sújtják, hogy teherbiró képessége tel-
jesen kimerült, nem lehet kivánni, hogy a lakos-
ság oly intézményeket részesitsen segélyben,
melyekben nem vesz részt és amelyek az ő ér-
dekét figyelembe nem veszik. Minthogy a nem-
zetgazdasági intézet és annak alosztályai mellőz-
ték a magyarságot a megalakuláskor és mellőzik
működésükben, vagyis kizárják a magyarokat a
jogokból, különösen hat, hogy a terheket részben
mégis a magyarokra akarják háritani és tőlük
segélyt kérnek. Egyébként is ellenkezik a járási
önkormányzat alapelveivel, hogy az országos hi-
vatal a járási hivatalok utján nyomást gyakorol
a magyar járások választmányaira, hogy a ma-
gyarság mellőzésével alapitott ezt az intézményt
anyagilag támogassák.
Kérdjük a Belügyminiszter Urat:
1. Van-e tudomása a szlovenszkói országos hi-
vatal 209. 644/13/1937 számú körrendeletéről;
2. hajlandó-e az ügyet megvizsgálni;
3. hajlandó-e utasitani a szlovenszkói országos
hivatalt, hogy a sérelmezett körrendeletet vonja
vissza és
4. hajlandó-e az országos hivatal utján a ma-
gyarlakta vidékeken a járási hivatalokat utasi-
tani, hogy a nemzetgazdasági központ és annak
alosztályai részére a magyarlakta járásoktól
mindaddig segélyt ne követeljenek, amig ez az
36
intézmény a magyarság kikapcsolásával műkö-
dik.
Praha, 1937. szeptember 7.
Esterházy,
A. Nitsch, Dr. Porubszky, Stangl, Sandner, Jäkel,
Dr. Hodina, Ing. Peschka, Jobst, Axmann, Fischer,
Hollube, Szentiványi, Petráek, Jaross, Dr. Szüllö,
Dr. Holota, Dr. Korláth, Frank, Nickerl, Rösler,
Wagner.
Původní znění ad 1062 / XII.
Interpelláció
Benyújtja: Esterházy János nemzetgyűlési
képviselő
igazságügyminiszter úrhoz
a somorjai járásbiróság sérelmes nyelvgya-
korlata tárgyában.
Igazságügyminiszter Ur!
A somorjai járásbiróság III. ügyosztálya cd.
418/36, 419/36, 420/36, 421/36, 427/36 szám alatt
zálogjog törlését elrendelő végzéseket kézbesitte-
tett B. P. szászi földbirtokosnak. Az illető telek-
könyvi tulajdonos törvényes határidőben a csak
államnyelven kiadott birósági végzéseket vissza-
küldte és kérte, hogy a biróság a végzéseket adja
ki magyar nyelven.
A járásbiróság a kezeink között lévő eredeti
irat szerint arról értesitette a kérvényezőt, hogy
a végzéseket magyar nyelven nem adhat ki,
mert "a fennálló rendelkezések szerint magyar
nyelvű hivatalos végzést a járásbiróság csak azon
esetben kézbesit ki, ha a kérvény magyar nyel-
ven adatott be".
Ugyanazon fél ugyanazon járásbiróság čd.
4010/36 számú végzésének átvételét is meg-
tagadta azzal, hogy kéri a végzésnek magyar
nyelven való kiadását. Erre a beadványára a felet
a somorjai járásbiróság a kezeink között lévő ere-
deti irat szerint a nagylégi jegyző útján értesi-
tette, hogy a biróság nem adhatja ki a végzést
magyar nyelven, mert a kérvényt a másik fél az
országos hivatalhoz csak államnyelven nyújtotta
be.
A somorjai járásbiróság ezen eljárása teljesen
törvényellenes, mert a somorjai járásbiróság
területén az igazságügyminisztérium rendeleti
közlönye szerint a magyar nyelvet a felek jogo-
sultak használni és ha a biróság a félnek a kiad-
mányt csak az államnyelven kézbesiti, úgy a fél-
nek a nyelvtörvény végrehajtási rendelete sze-
rint joga van kérnie, hogy neki a kiadmányt ma-
gyar nyelven is adják ki és ez a jog a felet meg-
illeti tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen nem-
zetiségű az ellenfele és irreleváns az is, hogy az
ellenfél kérvényét milyen nyelven nyújtotta be a
birósághoz. A somorjai járásbiróság törvényelle-
nesen járt el tehát, amikor a kérvényezőnek
megtagadta végzéseinek magyar nyelven való
kiadását, ezért kérdem az Igazságügyminiszter
Urat:
1. hajlandó-e az ügyet megvizsgáltatni,
2. hajlandó-e a somorjai járásbiróságot utasi-
tani, hogy a hivatkozott végzéseket a kérvényző-
nek magyar nyelven is adja ki és
3. hajlandó-e a somorjai járásbíróságot a nyelv-
törvény és végrehajtási rendeletének pontos be-
tartására szoritani, valamint hajlandó-e egyál-
talában valamennyi biróságnak ilyértelmű és
megfelelő szankciót tartalmazó szigorú utasi-
tást adni.
Praha, 1937. szeptember hő.
Esterházy,
Szentiványi, A. Nitsch, Dr. Szüllö, Dr. Porubszky,
Dr. Korláth, Sandner, Jäkel, Ing. Künzel, Gruber,
Nickerl, Kundt, Franz Němec, Stangl, Dr. Zippe-
lius, Illing, Fischer, Obrlik, Ing. Richter, Dr. Ho-
lota, Petráek, Jaross.
Původni znění ad 1062/XIII.
Interpelláció
Beadja: Esterházy János nemzetgyűlési
képviselő
a Miniszterelnök úrhoz
az állami statisztikai hivatal sérelmes
nyelvgyakorlata tárgyában.
Miniszterelnök Ur!
Az állami statisztikai hivatal f. év április ha-
vában 323/3 sz. a. a fém és elektrotechnikai
üzemre vonatkozó adatok bejelentésére tisztán
cseh nyelvü kérdőiveket küldött olyan járások
területén lakó magyar iparosoknak, amely járá-
sokban a nyelvtörvény és annak végrehajtó ren-
delete alapján a magyar nyelv feltétlenül hasz-
nálható. Amikor pedig egyes magyar iparosok
magyar kérdőivet kértek, az állami statisztikai
hivatal megtagadta magyar kérdőivek kiadását.
A statisztikai hivatalnak ez az eljárása sérti
a nyelvtörvényt és annak végrehajtó rendeletét,
de gyakorlati szempontból is helytelen, mert csak
az olyan kérdőivre adott válasz lehet megbizható
és pontos, amely kérdőív minden szavát megérti
az, akinek választ kell adnia. Ha már tolmácsot
kell igénybe venni, ez bonyolulttá és pontatlanná
teszi a válaszadást.
Kérdezem tehát Miniszterelnök Urat hajlandó-e
intézkedni, hogy az állami statisztikai hivatal a
magyar iparosoknak, akik oly járásokban lak-